Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista

Egyéjszakás kaland

Olivia Wilde: Éretlenségi

2019.06.06 — Szerző: Szabó Ádám

Kötöttségek lerázásáról, lazaságról is beszél Olivia Wilde nagyjátékfilmes rendezői bemutatkozása, amelyet nyugodtan tekinthetünk a Superbad női átiratának.

Egyéjszakás kaland

Emily Halpern és Sarah Haskins 2009-ben vetették papírra az Éretlenségi első szkriptváltozatát, de az iromány csak öt évvel később, A kém, aki dobott engemet jegyző Susanna Fogel beavatkozása után nyerte el végső formáját. Elvetették az érettségi előtt pasikra vadászó lányok témáját, és ekkor vált leszbikussá az egyik hősnő, illetve a cselekmény fókusza, az örökös tanulást leváltó bulizás is 2014-ben született meg.

Olivia Wilde (Tron: Örökség, Cowboyok és űrlények) színészből rendezővé vedlése nagyszerűen rámutat a tradíciók szabályozta, valamint a szabályokat elutasító, önfeledt életvitel különbségére. Ebben a felnövéstörténetben Amy és Molly rájönnek, nem könyvek halma felett, elefántcsonttoronyba bújva ismerik meg az életet – ki kell szakadniuk zárt világukból, mert jobb fejest ugrani az ismeretlenbe és valódi tapasztalatok révén művelődni. A tinivígjátékok legszebb hagyományai szerint a rengeteg csetlés-botlás, humor, kábítószerezés, perpatvar az érés legtalálóbb metaforái: ide-oda vándorolnak hőseink, rendre újabb gondokkal ütköznek, az Éretlenségi első fele jószerivel – a Greg Mottola-féle Superbadet idézve – karakterfestő road movie-ként üzemel.

Némi problémát okoz, hogy Wilde ilyenkor láthatóan képtelen egyben tartani a mesét – ritmustalanul, kohézió híján halmozódnak egymásra a jelenetek a hősnők buliba érkezéséig. Autós, majd hajós szerencsétlenkedést kapunk, rosszul sül el egy rablás, a figuráknak nincs idejük kibontakozni. Kaitlyn Dever és Beanie Feldstein alakítása viszont már e holtpontokon is gyorsan átlendít. Tekintetükkel játszanak: előbbi a saját neméhez vonzódó tini szerepében zord arcvonásait vetkőzi le érzelmesebb pillantásokért, a Lady Birdben is feltűnt utóbbi (nem mellesleg a Superbad-hős Jonah Hill húga) pedig egyszerre komikus és beszédes pofavágásokkal vált ki hasfogós, térdcsapkodós röhögéseket. Részben ugyancsak hozzájuk fűződik a mozi hirtelen szárnyalása: a drogos partiba csöppenő, magukat Barbie babákként vizionáló barátnők a gross out poénáradat összes labdáját lecsapják, mocskos szájú poénkodás és helyzetkomikum adnak kulcsot egymásnak.

Igazi ütőkártyáját azonban a második félidőre tartogatja az Éretlenségi: csakúgy, mint a Superbadnek, Wilde vicces nevelődéssztorijának is benő a feje lágya. Lenyomatokat nézhetünk szerelemről, csalódásról, kifejteni próbált, de rosszul elsülő vallomásokról – ahogy Amy a helyszínen található medencébe (és persze a nagybetűs Életbe) ugrik, majd a film rövid időre avantgárd etűdként gyönyörködtet, úgy alakul át kissé a mozi hangneme is. Korábban rapkliphez hasonló zenés röpkék, lassított mozdulatok gondoskodtak a hahotázásról, később azonban intimebb lesz a történet, miközben a négy író a humorral sem spórol (az egyik drogmámortól a másikig létező csinibaba, Gigi különösen emlékezetes, az őt játszó Billie Lourdnak – a néhai Carrie Fisher lányának – több pluszjelenetet is írtak). Amy-ék valójában ekkor lépik át a felnőttkor küszöbét. Fájdalomban van részük, rendezett hétköznapoknak intenek búcsút, vitába bonyolódnak nagykorúságuk zálogaként, és Wilde, illetve a forgatókönyvírók zsenijét dicséri, mennyire nem keletkezik törés a film hangulatán.

Vérbeli feminista darab az Éretlenségi: hőseink gondtalanul száguldoznak, odamondogatnak, szavakkal, netán különféle muris helyzetekkel lökik perifériára vetélytársaikat. Barátságról, annak szentségéről éneklő tinivígjáték ez, ami még ügyesebben vált csúnya szavakkal operáló női filmből okos dramedy-be, mint a Koszorúslányok: Amy és Molly tűzön-vízen át kitartanak, a konfliktusok dacára nem válnak el az útjaik, a mozi himnuszt költ az összetartozásukról – a Lykke Li-féle Unchained Melody nemcsak a The Righteous Brothers patriarchális slágerét hangszereli újra, kiválóan rá is játszik az utolsó pillanatban sem szűnő komolyság-felhőtlenség oppozícióra.

Pontszám: 9/10

Éretlenségi (Booksmart)
Színes, szinkronizált amerikai ifjúsági vígjáték, 105 perc, 2019
Rendező: Olivia Wilde
Operatőr: Jason McCormick
Szereplők: Kaitlyn Dever (Amy), Beanie Feldstein (Molly), Jessica Williams (Miss Fine), Jason Sudeikis (Brown igazgató), Billie Lourd (Gigi)
Bemutató dátuma: 2019. május 30. (Forgalmazó: Fórum Hungary)
Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!


Következő cikk

További cikkek