×

Animáció nem (csak) gyerekeknek
A magyar animáció gyöngyszemei 1.
Benke Attila
2015 // 04. 29

A hatvanas-hetvenes évek magyar film­művé­szete nem­csak az élő­sze­rep­lős alko­tások miatt kima­gasló, az újhul­lámos moder­nisták­kal együtt az ani­máció fene­gyere­kei is ren­geteg remek (rövid)­filmet tettek le az asz­talra. A leg­job­bakat a MaNDA-nak köszön­hetően most kiváló minő­ség­ben csodál­hatjuk meg DVD-n.
A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete nemcsak az élőszereplős alkotások miatt kimagasló, az újhullámos modernistákkal együtt az animáció fenegyerekei is rengeteg remek (rövid)filmet tettek le az asztalra. A legjobbakat a MaNDA-nak köszönhetően most kiváló minőségben csodálhatjuk meg DVD-n.

Az 1957-ben létrehozott Pannónia Filmstúdió pécsi és kecskeméti műhelyében született alkotásokat mára itthon és nemzetközileg is ismerik és elismerik (köztük van Rofusz Ferenc Oscar-díjas filmje, A légy, a kultikus Mézga család tévésorozat, vagy Jankovics Marcell monumentális műve, Az ember tragédiája). A Magyar Nemzeti Digitális Archívum most háromrészes DVD-sorozattal tiszteleg a Pannónia Filmstúdió remekművei és alkotói előtt. Első körben a hatvanas évek rövidfilmgyöngyszemeiből válogattak a szerkesztők – Fazekas Eszter és Orosz Annaida, a magyar animáció egyik szakértője –, munkájuk eredménye pedig egy minden ízében kiváló, bő kétórás rajzfilm- és bábfilmdömping.



Az összeállítás buzgón demonstrálja, hogy az animációs film önálló művészi kvalitással bíró kifejezési forma, korántsem (csak) gyerekeknek való. Persze a felszínen Csernák Tibortól A pirospöttyös labda kedves és abszurd történet egy kislányról és tőle elszökő labdájáról, ahogy Macskássy Gyula és Várnai György A ceruza és a radírja is két, kisiskolások tolltartójában nyugvó eszköz rivalizálását mutatja be. Ám mélyrétegeiben már ezek a történetek is többek egyszerű gyerekmesénél. Foky Ottó Ellopták a vitaminomat című bábfilmje Jan Svankmajer műveinek elődje, már kifejezetten szürreális, ijesztően groteszk mese, amelyben hétköznapi használati tárgyak (kesztyűk, cipők) esnek egymásnak egy almáért. De Kovásznai György Átváltozások című experimentális, absztrakt filmje vagy Reisenüchler Sándor A Nap és a Hold elrablása című barokkos, epikus rövidfilmje is inkább formanyelvi játék, mintsem 8–10 év körüli célközönség által befogadható alkotás. Ezek a kísérleti munkák Man Ray vagy Andy Warhol avantgárd remekeivel említendők egy lapon.

De nem csak a formai kreativitás köti össze a magyar animációs film gyöngyszemeit. A kiadványon szereplő rövidfilmek nagy része mintegy a Kádár-rendszer vagy általában az emberiség szatirikus parabolája. Szabó Sípos Tamás Homo faberje az emberi történelmet, a technológia fejlődését mutatja be parodisztikus hangnemben. Ironikus konklúziója szerint az ember igazából semmit sem haladt előre napjainkig, ugyanolyan együgyű maradt, mint kőbunkót használó őse. Nepp József kiváló fekete humorával egyszerre kritizálja a szocialista tömegkultúra-ellenességet és a hollywoodi fősodor erőszakfilmjeit az Öt perc gyilkosságban, amely tulajdonképpen egy nagy, groteszk gyilkosságláncolat. Szoboszlay Pétertől a Sós lötty egy zsémbes anyós bemutatásával beszél a puhadiktatúrában uralkodó paternalizmusról, Jankovics Marcell pedig a Hídavatásban a szocialista állami ünnepségeket, illetve a szocialista gazdaság értelmetlenségeit parodizálja egy nagyon egyszerű szituáción keresztül. Az újonnan felépült hidat a helyi városatya nem tudja felavatni, minthogy képtelen elvágni a vörös szalagot. Dinamitot vet be, amely kétségtelenül megoldja a problémát, de a robbanás az új hidat is elpusztítja. Ennek ellenére a nép ujjong – az 1968-ban bevezetett, majd gyorsan elbukó új gazdasági mechanizmus után egy évvel ez igen csípős kritika. A magyar művészeti élet 1968 utáni elfojtása, a konzervatív kultúrpolitikai fordulat kap keserédes paródiát Macskássy Gyula A rács című egypercesében, amelyben egy rab cellája falára napos, kedves tájképet fest, ám a hatalom, a börtönőr átfesti azt: rácsokat rajzol a festményre.



A kísérleti jellegű etűdök és a társadalomkritikus parabolák mellett a DVD-n helyet kapott néhány adaptáció, illetve parafrázis is. Ilyen Dargay Attilától a Variációk egy sárkányra, amely a klasszikus mesei sablon különféle revízióit mutatja be. Dargay művében a mesebeli sárkány nem is olyan gonosz, sőt az elrabolt királylány őt választja a bugyuta lovaggal szemben. Az egyik epizódban a sárkány és a lovag diplomatikus egyezséget köt, s szó szerint kettéosztják egymás közt a királylányt. Kovásznai György Shakespeare Hamletjét dolgozza fel 1967-es, azonos című rövidfilmjében. Kiváló érzékkel ragadja ki a darab lényeges elemeit, és foglalja össze kevesebb mint tíz percben a történetet úgy, hogy megőrzi drámaiságát. A Hamlet vizuális megjelenése is kiemelkedő, minthogy Kovásznai György alapvetően állóképek segítségével mesél, de a történet cselekményes részeiben (például a lenyűgöző, rövid párbajban) a vágás ritmusával teszi élővé és mozgóvá a rajzokat.



A magyar animáció gyöngyszemei sorozat első része tematikailag és formailag is színes: a válogatás kiváló rövidfilmeket vonultat fel, tökéletes szórakozást nyújt, ugyanakkor művészileg is fontos műveket mutat be. Kötelezően beszerzendő darab, nem csak az animációs filmek rajongóinak.

10/10



A magyar animáció gyöngyszemei 1.
Színes, magyar animációs filmek, 137 perc, 1961–1969
Manda DVD, 2015

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben