×

Magányban osztozók
Természetes Vészek Kollektíva: Aura
Kovács Natália 2012 // 02. 27

Zavarba ejtő pilla­nat, mikor a fehér kosztü­mös nők között feke­te zakó­jában megáll a sza­kállas író, de nagyon erős szimbo­likus jelen­téssel bír. Az álom képei közt meg­jelenik az ember. Az, aki ezt az egé­szet alkotta. Nél­küle nem len­ne senki sem a ketre­cen belül, sem azon kívül. Nélküle nem len­ne magány.
Tovább

Mindent látok, mindent hallok…
Marius Holst: Ördögsziget
Almási Ramóna 2012 // 02. 27

A tengeren éltem, ott vét­kez­tem, majd tenger­kék ingben létez­tem. Ketrec­be zártak, meg­aláz­tak, én mégis győzel­met vártam. A norvég ren­dező, Marius Holst egy valós törté­net feldol­gozá­sát hozta.
Tovább

Játék határokkal
Andrew Hefler, Iványi Marcell: Maestro – Improvizáció életre-halálra
Kovács Natália 2012 // 02. 23

Hogy ki kivel és mit csinál, az egé­szen vélet­len­sze­rűen dől el. Kalap­ból húzzák ki a neve­ket, s e szerint állnak párba a színészek. Majd kapnak egy fela­datot, amelyet telje­síte­niük kell. Lehet szerel­mes jele­net, lóver­seny, titok, esti mese, vagy mexi­kói szappan­opera – nem tudjuk, és ők sem tudják előre: a játé­kosok meg­lepetés­szerű­en csöp­pen­nek a külön­féle, megol­dásra váró szituá­ciókba.
Tovább

A közhely árnyékában
George Clooney: A hatalom árnyékában
Rédai Gergely 2012 // 02. 23

Hogy a filmnek sikerült-e kilép­nie a közhely árnyé­kából, afelől marad­tak kétsé­geim, a jó rende­zés és színé­szi alakí­tások azon­ban élvez­hetővé teszik a művet. Mint poli­tikai thriller tehát jól össze­rakott és izgal­mas darab A hatalom árnyé­kában, mint dráma azon­ban nem több egy átél­hető, de nem éppen velőt­rázó köz­helynél.
Tovább

Nagyasszonyok
Phyllida Lloyd: A Vaslady
Szövényi-Lux Balázs 2012 // 02. 23

Margaret Thatcher életét kíván­ta be­mutatni, de nem csupán a politi­kusét, hanem a szelle­mileg leépülő, idős asszo­nyét is. Komoly vállal­kozás az ilyen, érzé­keny alko­tói munkát kíván, és nagy­szerű színé­szeket. És jött is Meryl Streep, úgy, ahogy szokott: ragyo­góan és csodála­tosan. Jött, hogy el­vigye a hátán az egész filmet.
Tovább

Egy hawaii történet
Alexander Payne: Utódok
Szövényi-Lux Balázs 2012 // 02. 20

Mindenképp bizta­tó és jó érzés látni, hogy szinte bár­hová nézünk, bárhová megyünk, minden­hol akad olyan emberi lény, aki körbe­néz, érti zaka­toló korát, és való­ban törődik a másikkal. Megnyug­tató tudni, hogy a zajos és önző termé­kek között olykor elő­bújik egy-egy alkotó, saját csön­des, értel­mes művével. Hálás vagyok Alexan­der Payne-nek, hogy rendre képes valódi embe­reket mutatni, olyan történe­tekből filmet ren­dezni, melyek nem földön­kívüliek­ről, hanem rólunk szólnak.
Tovább

Guruló természetesség
Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne: Srác a biciklivel
Varga Viktor 2012 // 02. 20

A színészek, de az egész film ter­mé­szetes­ségét hiva­tott erő­síteni a kézi­kamera, a rend­kívül ritkán fel­hangzó zene és a törté­net tapint­ható valódi­sága, továb­bá a társa­dalmi prob­lémák bele­dolgo­zása a törté­netbe. A meg­élhe­tésért és a jobb életért fiát elha­gyó apa, a gyermek­bűnö­zés, az árva­házak világa (ami mérsé­kelten ugyan, de szintén átüt a filmen) mind valós szoci­ális küz­delmek.
Tovább

„Ahogy üt és ahogy őt ütik...”
Richard Crane: Karamazov testvérek
Tóth Kata 2012 // 02. 20

Vér, izzadság, könnyek, indu­latok, fájdal­mak, ölelé­sek, ütések, meg­bántá­sok és meg­báná­sok, humor. Minden, ami éle­tünk és termé­szetünk része.
Tovább

A műfajok és a kaktuszember
Térey János: Protokoll
Rédai Gergely 2012 // 02. 20

A mű körülbelül két évet ele­venít meg életé­ből, melynek íve­lése a zárkó­zott, de megbíz­ható karrie­rista léttől egy­fajta élet­közepi-válság kicsa­pongá­sain keresz­tül vezet vissza a szürke és magá­nyos egy­hangú­ságba, ahol ismét önma­gára talál (ekkor már mint nagy­követ), csak épp még job­ban elide­gene­dett, és még inkább egye­dül van, mint ele­inte.
Tovább

Ismerős tetoválások
David Fincher: A tetovált lány
Szövényi-Lux Balázs 2012 // 02. 17

A legfőbb kérdés, hogy megérte-e. Aztán meg az, hogy érde­mes-e meg­nézni. Hogy kapunk-e valamit. Hogy egy ere­deti filmet nézünk, vagy egy átla­gos krimit. Fel­tesszük ezeket a kérdé­seket, mert A tetovált lány című regény nemzet­közi sikernek és elismert­ségnek örvend, és pár éve már készült belőle film­adaptá­ció szülő­hazá­jában, Svéd­ország­ban. Most a sajá­tos látás­módú és tehet­séges David Fincher kezei közé került az anyag, hogy ismét mozgó­képet vará­zsoljon belőle – holly­woodi keretek között.
Tovább

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben