×

Ezeréves és hallgatag
Gvárdián Ferenc Pilinszky-portéi a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Molnár Eszter 2017 // 01. 18

Gvárdián Ferenc szobrászművész jó ideje készít szoborsorozatokat olyan művészegyéniségekről, akiket különösen közel érez a szívéhez: a teljesség igénye nélkül Vajda Lajos, Gulácsy Lajos, Egry József büsztjei is kikerültek már a mester budaörsi műterméből. 2016 szeptemberére – sokak nagy örömére – egy egész Pilinszky-sorozat készült el, amely a Szakrális hét rendezvénynek köszönhetően most a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható.
Tovább

Boldog számkivetettek
Michaël Dudok de Wit: A vörös teknős
Benke Attila 2017 // 01. 16

A Cannes-ban díjazott és a tavalyi Anilogue animációs fesztiválon is vetített Michaël Dudok de Wit-film, A vörös teknős le sem tagadhatná, hogy Miyazaki Hayao stúdiójában készült: szívhez szóló történet egy lakatlan szigeten ragadt modern Robinsonról.
Tovább

Bondori rejtekutak
„Magas, mély, korlátolt”– Bondor Csilla tárlata
Silye Szilvia 2017 // 01. 13

Bondor Csilla képzőművész tárlatának színterében egy belvárosi enteriőrtől szokatlan környezet és a művész korábbi perspektívajátékainál erőteljesebb vizuális közeg foglyai lehetünk – mely az idő töredéke alatt kiemeli szemlélőjét modern világából, egyenesen az őskezdetbe. Természeti exteriőr, autentikus objektek szintézise, különös fényforrások, s bennük mély létfilozófiai folyamategyüttesek.
Tovább

(Meg)feszített forgatókönyv
Kirill Szerebennyikov: Mártírok
Rédai Gergely 2017 // 01. 11

Kirill Szerebennyikov középiskolai környezetben játszódó filmjében egy diák vallási fanatizmusa csap össze a tudományos racionalizmussal, a tekintélyelv a szabadelvű individualizmussal. A film az elvakultság analízisét ígéri, csakhogy ehhez hús-vér emberekre és hihető konfliktusokra volna szükség.
Tovább

A kis(s)család purgatóriuma
Nagy Kata: Inkognitóablak
Nagypál István 2017 // 01. 09

Nagy Kata Inkognitóablak című kötetének poliszém szövegeinek két- vagy többhangúságát már a címe is megmutatja. A gyermeki pózba ragadt lírai én egy család széthullását nézi végig. A költemények valahol a régi és az új miliő közötti szakaszban sínylődnek: a családi purgatóriumban.
Tovább

A köd bizonyossága
Bartók Imre: Láttam a ködnek országát
Molnár Illés 2017 // 01. 06

Bartók Imre legújabb regényében a tragikumvesztés késő egzisztencialista tragédiájába dagad bele egy összeesküvésszál, hogy végül magabiztos hajszálrepedések mentén kérdőjelezzen meg mindent, amiben esetleg biztosak lehettünk volna.
Tovább

Kétdimenziós boldogság, és ami utána van
Michael Ende–Kárpáti Péter: Ofélia árnyszínháza
Stermeczky Zsolt Gábor 2017 // 01. 04

A Radnóti Miklós Színház új gyerekelőadása, az Ofélia árnyszínháza eredetileg Michael Ende rövid meséje, amelyet most Kárpáti Péter írt színpadra. Bár Csató Kata rendezése közel sem tökéletes, így is átsütnek rajta nagyon fontos gondolatok életről, halálról, leginkább pedig magáról a Radnóti Miklós Színházról.
Tovább

Merengés igazról és hamisról egy musical felett
Damien Chazelle: Kaliforniai álom
Szövényi-Lux Balázs 2017 // 01. 02

A Kaliforniai álom kapcsán elmerenghetünk néhány igaz és néhány hamis állítás felett. És mielőtt leírjuk, hogy a film kiváló, először tisztázzuk: nem „ahhoz képest” az.
Tovább

„Ott a jó példa követőkre talál”
Beszélgetés a Vántus-napokról Hollós Máté zeneszerzővel
Fittler Katalin 2016 // 12. 30

„A mai magyar zene hete” – ezzel a címmel hívta életre 1971-ben Vántus István zeneszerző az első hazai kortárs zenei rendezvénysorozatot, évekkel megelőzve a nemzetközi zenei életben is jegyzett budapesti Korunk zenéjét (1975-től). Vántus, akit „Szeged zeneszerzőjeként” is emlegetünk, tiszteletre méltó energiával tartotta életben egészen a haláláig, s a novemberi rendezvénysorozat, eredeti céljának megfelelően, kivitelezésében több-kevesebb módosulással mindmáig életképesnek bizonyult. 1996-ban megalakult a Vántus István Társaság, amelynek elnöke Hollós Máté zeneszerző lett – ettől kezdve Vántus István Kortárszenei Napok elnevezéssel él tovább a rendezvénysorozat.
Tovább

Bartók 21. századi szemmel nézve
Kortárs művek vallanak a magyar zseniről
Sipos Tünde 2016 // 12. 29

Zseniális zeneszerző, megszállott népzenekutató, bogárgyűjtő, aki nudista strandon operát komponált, és még egy kisbolygót is elneveztek róla. Egyik leghíresebb magyar művészünk, Bartók Béla fantasztikusan sokszínű életműve ma kortárs művészeket és múzeumi szakembereket indít párbeszédre. Születésének 135. évfordulójára a Ludwig Múzeumban rendeztek kiállítást. #Bartók #Lumu
Tovább

Pannon Filharmonikusok

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni. 

Ajánló

A Kortárs márciusi számából ajánljuk

Báthori Csaba: Melankólia XXIX
Sajó László: Versek az elfekvőből
Kelemen Erzsébet „Tavaszesőt és vaszöldet énekelünk”
Fábián (T.) László Észrevételek és javaslatok a közoktatás rendszerének korrekciójához

Bővebben