×

Kasszasiker
Előadások több mint öt éve műsoron
Hekler Melinda
2018 // 02. 13

Nagy öröm az alkotóknak, amikor olyan előadás születik, amelyet hosszú évekig műsoron tartanak. Leginkább a rendezés és az előadás minősége határozza meg, miből válik sikerdarab, az eredeti színpadi mű sokkal kevésbé játszik fontos szerepet ebben. Ezt igazolja, hogy az egyik társulat által legendássá váló darabot egy másik színház másik rendezésében nem méltatja ugyanakkora elismeréssel a közönség.

Olyan budapesti előadásokról készítettünk válogatást, amelyeket több mint öt éve töretlen lelkesedéssel keres a közönség. A minőségről az előadásszám is sokat elárul, ez lehet a siker egyik mércéje. Szerencsére nehéz közös pontokat találni az alábbi darabokban. Nem mindegyik vígjáték, nem is csak ismert színészek szerepelnek bennük, és más-más színházakban tűzik őket műsorra már öt–nyolc éve. Bár nehéz rájuk jegyet szerezni – hiszen többnyire csak havonta egyszer játsszák őket –, ha időben rákészülünk vagy többször próbálkozunk, fáradozásainkat siker és szép élmények koronázhatják.

A válogatás során feltűnt, hogy szinte az összes öt évnél régebben műsoron lévő előadás az adott évad első bemutatója volt. Hogy miért érdekes ez? A nyári szünet miatt szinte minden színházban már az előző évad végén, május körül elkezdik próbálni a következő évad első bemutatóit. Ez végeredményben három dolog miatt vezethet a sikerhez. Elsőként azért, mert a próbaidő általában másfélszer annyi, mint az év közben próbált előadásoknál. Másodsorban az anyag a nyári szünetben leülepszik a színészekben és a rendezőben is, így szeptemberben újult erővel, bátran mernek változtatni a júniusi melegben megfogalmazott első körös ötleteken. Harmadrészt pedig a kipihent színész és rendező jó kölcsönhatásokat hoz létre, ami meglátszik a végeredményen is. Ezen a jelenségen talán érdemes lenne elgondolkodniuk a színházigazgatóknak.

Jó zsaru – rossz zsaru

Centrál Színház // Rendező: Puskás Tamás // Bemutató: 2010. november 5.

A kamaradarabot a világon másodikként – nem sokkal a New York-i ősbemutató után – Budapesten láthatta a közönség. Puskás Tamás páratlan érzékkel választotta ki a művet és osztotta a két rendőr szerepét Stohl Andrásra és Szabó Győzőre. A rosszfiúk (vagy jómadarak) azóta is előadásról előadásra elérik, hogy a nézők olyan izgatottak legyenek a csupán két karaktert felvonultató darab közben, mintha egy sokszereplős hollywoodi akciófilmet néznének. Kedves nézők! Maradandó élményt okozó színészi alakításokra kell készülni!

A mi osztályunk

Katona József Színház, Kamra // Rendező: Máté Gábor // Bemutató: 2011. október 7.

Jó látni, hogy ez az előadás is ennyire érdekli a nézőket, hiszen nem egy könnyed vígjátékról van szó, hanem egy sorselemző, gondolkodásra serkentő műről. Tadeusz Słobodzianek, az egyik legismertebb és legelismertebb lengyel szerző a dokumentarista színház eszközeit is alkalmazza darabjában, ettől még inkább hiteles. A szereplők nem ítélkeznek a sokszor véleményezésért kiáltó történelmi borzalmak felett, hanem szenvtelenül jelenítik meg az eseményeket. A tíz színész hét éve gondoskodik arról, hogy még másnap is A mi osztályunk járjon a nézők fejében.

Mikve

Vígszínház, Pesti Színház // Rendező: Michal Docekal // Bemutató: 2010. október 8.

A színdarab nyolc nő találkozását mutatja be egy zsidó rituális fürdőben, a mikvében. A jelenetek sorában különleges életutak, sanyargató, agresszív férjek és a zsidó vallás megbéklyózó szigorának nyomai tárulnak elénk. Kevés olyan előadás vagy film készül, amiben csak nők szerepelnek, és a férfiak számára sem unalmas, hanem kifejezetten érdekfeszítő történet bontakozik ki belőle. A Mikve esetében ugyan női sorsokat látunk, de az életutakat szinte kizárólag a férjükhöz való viszonyuk határozza meg.

Vágyvillamos

Radnóti Színház // Rendező: Zsótér Sándor // Bemutató: 2011. október 16.

Ha csak a kritikákból indulunk ki, a Vágyvillamos hatalmas sikere Kovács Adél színészi alakításának köszönhető. Az előadás – csakúgy, mint a főszereplő, Blanche lelkivilága – az őrület és a normalitás között egyensúlyoz. Tenesse Williams népszerű drámájának szövege sokat változott Zsótér Sándor és Ungár Júlia nyomán, talán ezért is képes ilyen közel kerülni a nézőhöz. A rendező szerint ez egy családi darab – azért reménykedünk, hogy a mi családunk más, ott nem történhetnének meg ezek a dolgok. Az előadásból kiderül, hogyan tolerálja az ember a hazugságot, meddig bír hallgatni az, akinek hazudnak, és meddig van energiája annak, aki ezt a hamis világot élteti – és akit ez a hamis világ éltet. Ízig-vérig színházat látunk tele feszültséggel, hatalmas tétekkel és érzelmi amplitúdókkal.

Két néni, ha megindul

Örkény István Színház, Aula // Rendező: Gáspár Ildikó // Bemutató: 2011. október 14.

Idős asszonyt férfival játszatni biztos siker, ám ha fiatal színésznőkre osztjuk ugyanezeket a szerepeket, a dolog végeredménye kétesélyes. A Két néni, ha megindul esetében azonban nagyon jó választásnak biszonyult a játékmód. Takács Nóra Diána és Bohocki Sára az „idősnéniség” minden szintjét kikarikírozzák és bemutatják. A darab elején a két hölgy huszonöt éve elhunyt édesapjuk sírjának keresésésre indul, ami már önmagában rengeteg kalandot és fekete humort feltételez, de ugyanerről árulkodik a beszédes alcím is: „temetői road movie”. Az előadás stílusából is látszik, hogy eredetileg kísérleti jelleggel készült, azonban kijelenthető, hogy a kísérlet eredményeként egy sikeres termékkel gazdagott az ország kulturális élete, Gáspár Ildikó rendező pedig azóta több előadást vitt színre a nagyszínpadon. És ugyan csak havonta egyszer játsszák, a Két néni hét éve műsoron van, és ha egyszer megindul, ki tudja, megáll-e valaha.

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben