SZAVAKON TÚL 7.

A különféle művészeti területek egymásra hatásai napjainkban sokkal erősebben érdeklik a befogadókat, mint korábban, hiszen többnyire világunk meglehetősen összetett szerveződését mutatják be. A Kortárs folyóirat programjának célja, hogy a beszélgetésekkel a különféle – verbális és nem verbális – művészeti alkotásmódok közötti egyezőségeket, különbségeket tárjuk fel mind az alkotók, mind a művészeti, kulturális piac, mind a lehetséges befogadási módok szempontjából. Számítunk a közönség kérdéseire, aktív közreműködésére is!

Időpont és helyszín: 2018. január 16., 19 óra, Budapest Pont (1053 Budapest, Királyi Pál utca 18., bejárat a kapu melletti irodában)

Meghívott vendégeink:

Urbán Orsolya

Énekesnő, az ELTE Tanárképző Főiskoláján ének–zene és karvezetés szakon, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének szakán szerzett diplomát. Sokféle zenekarban szerepelt, többek között a Budapest Jazz Orchestrában, a Jazzstepsben, az Avocaldóban és természetesen az Urban Orsi Groupban. Sok zenei feladat között az RTL Klub csatorna tehetségkutatóinak felkészítő tanára is volt. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének tanára.

„Urbán Orsi minden dal kapcsán bizonyítja, hogy stílusosan, ízlésesen, nagy szívvel-lélekkel énekel. Kristálytiszta, ugyanakkor a megfelelő helyeken karcos, »dögös« hangja, frazírozása igazi »libabőr élmény«!” – írta Gáspár Károly kritikájában a JazzMa oldalán.

Jovián György

Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja. A nagyváradi képzőművészeti líceum elvégzése után a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola festő szakára került, 1974-ben államvizsgázott. Nemcsak festőként ismert: 1983 és 1996 között a Jatékszín, majd 1996 és 1999 közt a Merlin Színház grafikusaként dolgozott. Műveit nemcsak az országban, hanem külföldön is kiállították, többek között Rómában, Hannoverben, Stuttgartban, Berlinben, Párizsban. Művei számos közgyűjteményben megtalálhatóak, mint például a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban vagy a Ludwig Múzeumban.

Ha világnézete nem is mondható egyértelműen borúlátónak, borongós hangulatú témái és sötét tónusú színkezelése alapján nem tartozik a legoptimistább művészek közé. Melankólikus alkotásainak témája „az emberi sors látlelete” (Lajta Gábor): többnyire a magány, a kiszolgáltatottság, a kiüresedés és az elmúlás. Művészetének állandó jellemzője egyfajta metafizikai időnkívüliség.

2014-ben a Kortárs folyóirat neki ítélte a képzőművészek Kortárs-díját.

Zalán Tibor

József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas költő, író, dramaturg. 1996 és 2007 között a Kolibri Színház, 2008 óta a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja. A Kortárs folyóirat segédszerkesztője, majd 1985 és 1991 között a versrovat vezetője. Drámák írására két rendező kérte fel, Fodor Tamás, illetve Merő Béla. A vers és dráma után találta meg a prózaírás, Papírváros címmel regényfolyamot kezdett. A magyar kortárs irodalmi élet egyik fontos motorja, pályája során mindvégig segítette a fiatal költők elindulását, sokakat ő fedezett fel irodalmunk számára.

Számtalan verseskönyve jelent meg, s drámáit is folyamatosan adják ki a könyvkiadók. Irodalomtörténészi, kritikai munkásságából legendássá vált az Arctalan nemzedék című tanulmánya. A színházak rendszeresen műsorra tűzik darabjait.

A beszélgetést vezeti: Thimár Attila, a Kortárs folyóirat főszerkesztője

A belépés ingyenes, a helyszínen adománnyal lehet támogatni a Budapest Pont fenntartását.

Mindenkit szeretettel várunk!