×

Erről mit gondolna Lennon?
Interjú Halper László jazzgitárossal
Hekler Melinda
2018 // 01. 12

Halper László, gitáros, zeneszerző, úgy tűnik, mindig valami új dolgon töri a fejét. Nyughatatlan zenész? Vagy az ő zenei látásmódja annyira sokszínű, hogy egy-egy színnél nem lehet évtizedekig elidőzni, mert annyi zenei stílus várja még a komolyabb elmélyülést? Az ízig-vérig frontember most Törőcsik Franciskát zenekarába emelve új projektbe kezdett.

A te családodban tényleg mindenki zenész volt háromszáz évre visszamenőleg?

Ezt több zenész is állítja magáról, és sajnos nem véletlen, hogy éppen háromszáz évet említenek, mert a holokauszt idején a származást addig kellett visszavezetni. A nagynéném végigjárta a különböző levéltárakat, és foglalkozásmegnevezésként családom minden férfi tagjánál ez állt: musicus ciganus.

Akkor ebből már lehet következtetni, hogy miért hívták egy zenekarodat úgy, hogy Band of Gypsys Reincarnation.

A zenekaromnak, amivel Jimi Hendrix-dalokat játszunk jazzes feldolgozásban, először valóban Band of Gypsys Reincarnation volt a neve, mert Hendrixnek volt egy rövid életű formációja Band of Gypsys néven. Ebben senki sem volt cigány, az én zenekarban azonban szinte minden zenész roma volt, és ezt a poént nem hagyhattuk ki, ha már Hendrix zenéjét játszottuk. Amerikában a gypsy szó egyébként nagyon mást jelent. Mindenkit így hívnak, aki vándorló életet él, ott nem egy népcsoportot jelöl. A Band of Gypsys Reincarnation nevű zenekar életének csúcspontjával beteljesült a legnagyobb álmom, amikor a Hendrix hetvenedik születésnapja alkalmából rendezett koncerten Steve Gadd dobossal együtt játszottam a Müpában, és még Eddie Gomez is ott állt velünk ezen a színpadon. Ezután úgy éreztem, hogy ezt a zenekarnevet nem viszem tovább, mert ennél többet már nem tudunk kihozni belőle. Kosztyú Zsolt barátom kitalálta, hogy miután Hendrix zenekarát Experience-nek hívták, ami tapasztalatot, élményt jelent, a mi zenekarunkat hívják Experimentnek, azaz kísérletnek. Így lettünk Halper-Hendrix Experiment. Ezt továbbgondolva határoztam el, hogy ezután a következő bandám nevéből már elhagyjuk Hendrix nevét.

Ezek szerint a legújabb formációd így kapta a Halper Experiment feat. Törőcsik Franciska nevet. Hogyan jött a képbe egy színésznő, aki zenés színész osztályban végzett a Színművészetin?

Egyszer a moziban egy zeneszerzőről szóló film után kedvem támadt, hogy ismét csináljak egy saját számokat játszó zenekart. A hangzásvilágát popzenéhez közelinek képzeltem el – persze némi jazzes hatás óhatatlan.

Fiatalkoromban csupa olyan zenekarban játszottam, ahol én írtam a számokat. Nagyon szerettem és a mai napig szeretek dalokat szerezni. Az utóbbi években ez a vágy újra megfogalmazódott bennem, és megkérdeztem Kosztyu Zsoci barátomat, hogy mi lenne a véleménye arról, ha esetleg csinálnánk egy új zenekart, ahova mi írnánk a dalokat. Ezt amolyan hobbizenekarként képzeltem el. Amikor az emberben megszületik egy ilyen ötlet, a következő nehéz lépés, hogy meg kell találni hozzá a megfelelő zenészeket. Ekkoriban hallottam a Klub Rádióban egy interjút Törőcsik Franciskával, és ami után leadták azt a számot, amit a Swing című filmben énekel. Nekem ez nagyon megtetszett, rögtön felhívtam Zsoci barátomat, és elmeséltem neki, hogy ha tényleg megcsinálom egyszer ezt a zenekart, akkor Franciskát szeretném énekesnek. Ennek a megvalósulása még elég távolinak tűnt, mert éppen nagy energiákkal készültünk, hogy Randy Breckerrel, a világhírű jazztrombitással lépjünk fel, és ekkortájt zajlott az ötvenéves születésnapi koncertem szervezése is, amire kis túlzással a hazai jazzvilág legnagyobb alakjait sikerült összeverbuválni.

Most a kezemben tartom a megálmodott zenekar CD-jét, pedig az ötvenedik születésnapi koncert tavaly volt. Eléggé felpörögtek az események.

Zsoci aktivizálta magát: a testvére Székesfehérváron lakik, így sikerült egy színházi fodrásztól megszereznünk Franciska e-mail címét – kissé bonyolultan ugyan, de végül tudtunk vele beszélni, és elmeséltük neki az ötletünket. Pár számot is meg tudtunk neki mutatni, mert felvettünk néhányat korábban Urbán Orsival, egy nagyszerű énekesnővel. Annak idején ez nagyon nagy gesztus volt a részéről, sokat segített nekünk ezzel.

Szerencsére Franciskának nagyon tetszett a zenénk, hamar el is kezdtük próbálni. Nem sokkal később az NKA-nál lehetett pályázni lemezfelvételre, nyertünk rá pénzt, így el tudott készülni ez a lemez.

Te szerezted a zenét, de ki írta a szövegeket?

A már sokat emlegetett Kosztyu Zsolt barátom. A szövegírás mellett két számnak a zenéjét is ő jegyzi. Tudom, hogy sokszor felmerülhet, hogy miért angol dalszövegeket akartunk. Bár nem gondolom, hogy holnap világ körüli turnéra fognak hívni minket, azért van egy olyan alapgondolatom, hogy a Youtube-ra feltett anyagokat bárhol a világon meg lehet nézni, ezért szerettem volna egy nemzetközibb dolgot csinálni.

Szerinted is puhábban lehet énekelni angolul?

Igen, ez feltétlenül igaz. Emellett a különféle zenei stílusoknak általában az az anyanyelve, ahogy annak idején megszületett. Az operákat sem véletlen, hogy eredeti nyelven játsszák a nagy operaházakban. Bossa novát is lehet angolul énekelni, de portugálul hangzik jól. Én azt gondolom, hogy a mi zenénk amerikai stílusra hajaz, és így angolul szól a legjobban.

Bár nem jazzként definiálod a zenéteket, imprókkal tarkított anyagról beszélünk?

Igen, de kötött improvizációk vannak benne. A szólók hosszát tekintve még a koncerteken sem imprózunk szabadon.

Az egyik koncerteteket hallva volt egy kicsit Norah Jones-os érzetem is.

Ennek nagyon örülök, mert szeretem Norah Jones zenéjét. Volt olyan a közönségünkben, aki azt mondta: kihallotta a dalainkból, hogy aki írta őket, nagyon szerette a Beatlest. Ez is teljes telitalálat, mert én imádom őket, és mindig arra gondolok zeneszerzés közben, hogy erről mit gondolna Lennon vagy McCartney. Egyetértek Leonard Bernsteinnel, aki azt mondta róluk, hogy Schubert óta ők a legnagyobb dalszerzők.

Visszatérve a lemez anyagához: egy változatos világról beszélhetünk, mert a tizenhárom szám között vannak dögösen lüktető dalok is, melyek az előbb említett előadókra egyáltalán nem jellemzőek. A Facebook-oldalunkon hamarosan közzéteszünk egy olyan oldalt, ahol meghallgatható lesz néhány nóta, ezekkel jól lehet majd hangolódni a február 4-i koncertünkre.

Mi most a következő lépés a lemezfelvételt követően? Elkezdtek ezek szerint koncertezni?

Igen, február 4-én lesz a Budapest Jazz Clubban egy lemezbemutató koncertünk, illetve most kaptunk egy felkérést a Müpából: ott a Múzeumok éjszakáján, június 23-án fogunk játszani az Átriumban.

A lemezverzió nem száz százalékosan egyezik meg a koncerttel, ahol egy picivel több szólót játszunk, és más struktúra szerint hangzanak el a számok. A közönség is másképp hallgat végig egy számot a rádióban, mint egy koncerttérben.

Szeretem megkérdezni minden zeneszerzőtől, hogy milyen módszerrel ír. Nálad hogy születnek a dalok?

Ha komponálásról van szó, olyan nincs, hogy az embernek ne jusson eszébe semmi. Egy új zenei gondolat soha nem a semmiből jön. Ezt a vázában lévő virágot sem én festeném le először a világon, mert abban, amit rajzolnék, benne lenne az ezt megelőző csendéletek ismerete. Vannak törvényszerűségek a zenében, van egy eszköztárunk. Nem vagyunk annak kitéve, hogy semmi nem jut eszünkbe, ezért nem tudunk írni, pedig muszáj lenne, mert szorít a határidő. Nekem van egy mappám a számítógépemen, ahol olyan zenei ötleteket tartok, amiket majd alkalmas időben kibontok, folytatok, kidolgozok. Ha nem rögzítiem ezeket a vázlatokat, dallamokat, elfelejtődnek. Viszont a Don’t Stop the Music lemez zenei anyaga picit más volt abban az értelemben, hogy teljesen ihletett nótákból állt össze: nem kellett keresgélni az ötleteim között, mert a számok most kifolytak, spontán kijöttek belőlem.

Mindig a zene születik meg előbb nálatok?

Igen, nálunk ez ebben a sorrendben működik. Zsocival nagyon régóta dolgozunk együtt, sok formációban találkoztunk már. Ő régebben nem kifejezetten jazzes dolgokkal foglalkozott, nem is ilyen zenekarokban dolgoztunk együtt, mégis amikor a Hendrixes bandámból kiesett a basszusgitáros, felmerült a belépése. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni – először kipróbáltuk, hogy működik-e a dolog, és nagy örömömre tökéletesen flottul ment minden. Régóta vagyunk már barátok, szeretünk együtt zenélni, szeretem a gondolatvilágát. Sok zenei ötlettel is szokott nekem segíteni. Ez a sok jó, amit Zsociról elmondtam, Hajas Lászlóra, a dobosunkra is igaz. Vele is már a jazztanszak előtt játszottam egy zenekarban. A mi hármas egységünk nagyon erős magja akár a hendrixes, akár a Halper Experiment-es formációnak. Még mindenképp szeretném megemlíteni a szaxofonosunkat, Kollmann Gábor barátomat, aki a játékával szintén remekül csatlakozik a mi zenénkhez.

És mire számítson a közönség, milyen dalokat hallhat a Don’t Stop the Music lemezen?

Zsolt nagyon érzékeny szövegeket írt, érzelemgazdag dalok születtek – reméljük, hogy a mai fiatalokat is meg tudják majd szólítani. Nem volt egyszerű dolga, mert ezt a zenei anyagot nem könnyű stilárisan behatárolni. Egy egyértelműen heavy metal vagy blues zenekarnál adja magát, hogy miről szóljon a dalok szövege, milyen témák jöhetnek szóba. Ez nem egy vagány lemez, inkább érzelmes. Érdekes, hogy a projekt kapcsán soha nem merült fel bennünk egy pillanatra sem, hogy férfi énekesünk legyen. Az első pillanattól kezdve, amikor a dalokat írtam, női énekhangot képzeltem el hozzá.

Az énekes jelenlétével gazdagabb zene keletkezik a csak hangszeres dalok világához képest?

Én úgy gondolom, hogy a vokális zene nem több, csak más, mint a pusztán hangszeres zene. Hangszeres szempontból nagyobb szabadságot ad egy olyan felfogás, ahogyan mi Jimi Hendrixeket játszottuk, énekes nélkül. Az a fajta zene pont attól vált érdekessé, ahogyan én elgitároztam egy adott témát, és a szólóknak is erőseknek kellett lenniük. A csak hangszeres zene egy teljesen más zenei fogalmazási mód. Egy énekes jelenlétével sokkal kevésbé hangszerközpontú anyag születik. A közönség nem ezekben a produkciókban fogja megtalálni a legnagyobb ívű gitárszólókat, viszont én nagyon szeretek kísérni is. Amikor gitározni tanítok, nagyon sokszor elmondom, hogy a gitár elsősorban egy kísérő hangszer, ahogy ez a zenetörténében is látszik. A rockzenében Jimi Hendrixnek köszönhetően lett nagy forradalma a gitárnak, mert ő tudta először megmutatni, hogy milyen lehetőségeket rejt egy elektromos gitár. A Halper Experiment feat. Törőcsik Franciska formációban a zeneszerzői énem ki tud teljesedni, de jól jön, hogy nagyon szeretek kísérni és rövid és frappáns szólókat is játszani. Itt éppen ezekre van szükség.

Megosztás:

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben