Az évad 9 legígéretesebb vidéki előadása

Visky András: Pornó

Weöres Sándor Színház (Szombathely) // Rendező: Csonka Szilvia // Bemutató: 2021. szeptember 18.

Visky András egyszemélyes darabja nemcsak azért ígérkezik az évad egyik legegyedibb előadásának, mert Csonka Szilvia önmagát rendezi benne, hanem mert környezetbarát is: díszlete és kellékei kizárólag újrahasznosított anyagokból készültek, amelyek így új jelentéstartalmat nyernek. A történet Visky András személyes történetén és egyben tragédiáján alapul (1989-ben meg sem született gyereke halálán), a cím pedig a női test és lélek kiszolgáltatottságára reflektál. De mi a közös a pornográfiában és a diktatúrában? Bekebelezik a testet és a lelket egyaránt, a célszemély kiszolgáltatottá válik, és alárendelődik az elkövetőknek, közszemlére kerül teljes valójában. Lopni – nemcsak tárgyakat, hanem szabadságot is – pedig még mindig bűnnek számít a tízparancsolat szerint.

Florian Zeller: A fiú

Csokonai Színház (Debrecen) // Rendező: Ilja Bocsarnyikovsz // Bemutató: időpont később

A francia Florian Zeller színműve a kamaszok lelkivilágáról, problémáiról és a biztos családi háttér fontosságáról szól. Néha még a legjobb szándék is kevés, mert a szülő nem érti, mi zajlik befelé forduló, zárkózott gyerekében. De a kamaszkor egyébként is tele van az élet nagy egzisztenciális kérdéseivel: Ki vagyok én? Mi a szerepem, a feladatom a világban? Mi a boldogság? Mitől lehetnék boldog? Életünk további részében pedig szintén ezekre a kérdésekre keressünk a választ. De vajon miként szembesül velük egy tinédzser, és megtaláljuk-e a válaszokat valaha? Ilja Bocsarnyikovsz szerint – aki már korábban is rendezett a Csokonai Színházban – a legnehezebb és egyben legfelelősségteljesebb feladat a családi és gyerekdarabok színpadra állítása: az, hogy a fiatalok valóban beüljenek a színházba a digitális platformokon való szórakozás helyett, és magukra ismerhessenek az előadásból.

Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz

Móricz Zsigmond Színház (Nyíregyháza) // Rendező: Mészáros Tibor // Bemutató: 2021. szeptember 10.

A krimi nem a leghétköznapibb műfaj színházi közegben. Márpedig Frederick Knott műve igazi körömlerágós krimi, tele feszültséggel és csavarral. Ha mondanunk kellene néhány tárgyat, amit a betörők általában szeretnének megkaparintani egy házból, valószínűleg nem gondolnánk egy játékbabára – így van ezzel a történet főszereplője is, Susie. Kuthy Patríciának nem lehet könnyű színészi feladat megformálni a vak nőt, és kizárni mindent maga körül, amit a látása révén észlelhet. A történetben az ő fokozatos öntudatra ébredésével párhuzamosan kezdődik meg igazán a hajsza, hiszen attól, hogy valaki nem lát, még felismeri a szavak mögött a hazugságokat, és kiszúrja a gyanús, ellentmondásos viselkedést.

Lezsák Sándor: 80 vödör levegő

Veszprémi Petőfi Színház // Rendező: Oberfrank Pál // Bemutató: időpont később

Lezsák Sándor korábban alig játszott tragikomédiája az emberi félelmeket állítja középpontba, melyek szélsőséges esetben képesek uralni és megbénítani elménket. Egy idős, tanyasi házaspár bunkert épít magának a föld alá, hogy ott elbújhassanak a vélt vagy valós veszélyforrások elől. Hallottunk már ilyenről, leginkább a második világháború időszakából – tapasztalataink pedig gyakran megalapozzák félelmeinket is. Lezsák Sándor drámája nemcsak történelmi portré, hanem lélekrajz is az öregkor tehetetlenségéről, a közösen leélt élet örömeiről és nehézségeiről, valamint az egymásba kapaszkodásról.

Sárosi István: Otthol, édes otthol

Pécsi Nemzeti Színház // Rendező: Telihay Péter // 2022. január 22.

A Pécsi Nemzeti Színház ősbemutatójának szerzője egy orvos, aki kardiológusként számtalanszor találkozhatott már a halállal és az arra várókkal. Drámája egy idősotthonban játszódik. Érdemes ízlelgetni a szót: vajon mennyiben tekinthet valaki valóban az otthonaként az intézményre, ahol bár sokan évekig vagy évtizedekig élnek, nincs jelen a családjuk? Legalábbis a szó szoros értelmében véve, hiszen a lakók annyi időt töltenek a nővérekkel, hogy szinte ők állnak hozzájuk legközelebb. Nap mint nap fizikai kontaktusban vannak, gondozzák őket testileg és lelkileg. Ebben a zárt közösségben ők az élet hírnökei, a fiatalság és szabadság megtestesítői, a remény. Pedig a gondozottakra már egy másfajta szabadság vár. Sárosi István kíméletlenül, ugyanakkor abszurd humorral és öniróniával mutatja be végső dilemmáinkat.

Bródy Sándor: A tanítónő

Pécsi Nemzeti Színház // Rendező: Funk Iván // 2021. október 2.

Bródy Sándornak a századelőn írott drámája olyan, a 21. században is meglepően érvényes kérdéseket feszeget, mint például a városi és a falusi élet- és szemléletmód közti eltérések, a pénz mindenhatósága a mindennapokban és az érvényesüléshez vezető úton, a nők kiszolgáltatottsága a férfiaknak és a politikai ideológiáknak. Kemény társadalomkritika ez: mindig az marad alul, akiből még nem hiányoznak az olyan mindenkori értékek és erények, mint a becsület, a jóhiszeműség és a szeretet. A darab különlegessége, hogy Bródy három – meglehetősen különböző – befejezést is írt neki, így az adott rendező és színház maga döntheti el, melyik illik leginkább az előadása koncepciójához.

Székely Csaba: Mária országa

Szegedi Nemzeti Színház // Rendező: Alföldi Róbert // 2022. április 29.

A Szegedi Nemzeti Színház ősbemutatója műfaját tekintve shakespeare-i hangulatú, történelmi királydráma, ám korántsem elavult, középkori gondolatokkal. Van, ami sosem változik: a hatalom megszerzéséért bármire képes az ember. Szövetkezni baráttal és ellenséggel, elárulni riválisokat és családtagokat, majd az életükre törni. De milyen áron? Valóban lehet győztes az, aki a céljai eléréséhez mindenen és mindenkin gátlástalanul átgázol? Székely Csaba újra kiélezett társadalmi problémákra fókuszál Magyarország történelmének egy kevésbé ismert korszakának ábrázolásán keresztül. Ha azt gondoljuk, hogy a vérontás szerepe a hatalmi harcokban már a múlté, tévedünk.

Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert

Kolozsvári Állami Magyar Színház // Rendező: Yuri Kordonsky // 2021. szeptember 1.

Yuri Kordonsky orosz rendező egy merőben új, aktuális perspektívából közelíti meg Csehov klasszikus darabját: az időt állítja középpontba, melynek természetén a pandémia és a bezártság kezdete óta sokan gondolkodhattak, főként azok, akik elveszítették szerettüket a koronavírus miatt. A múlt formálja a jelenünket, a jelenünk pedig a jövőt. De hogyan határozzák meg a múlt eseményei az emlékezetünket? Mekkorát fordíthat az időhöz való viszonyunkon egy tragédia? Hogyan lehetünk képesek magunk mögött hagyni a múltat és kihasználni a jelent? Olyan kérdések ezek, amelyekre a válaszok segítenek eljutni ahhoz is, kik vagyunk, és mi tesz minket emberré.

Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok / Dunakanyar

Kecskeméti Katona József Színház – Karinthy Színház // Rendező: Nagy Viktor // 2021. szeptember 21.

Karinthy Ferenc századik születésnapja alkalmából két egyfelvonásos drámáját állítja színpadra a Kecskeméti Nemzeti Színház és a Karinthy Színház egyazon este. Mindkettő egy férfi és egy nő története, illetve a véletlen, sorsfordító találkozásoké. A Gellérthegyi álmok 1945-ben, Budapest ostroma idején játszódik. Egy szökött katona és egy bujkáló lány egymásba botlanak, és játékokat találnak ki, hogy fantáziájuk segítségével elmenekülhessenek a valóság elől. Mindeközben megismerjük személyes történetüket, álmaikat, lélektani motivációikat, és egymás iránti vonzalmuk is beteljesedik. A Dunakanyarban hasonlóan magányos lelkek sorsa fut egymásba, akik eleinte nem is igazán szimpatikusak egymásnak, mégis beszédbe elegyednek. Egy felvonás alatt minden megtörténik velük, ami csak történhet két összetartozó emberrel: vitatkozás, évődés, kitárulkozás. Vajon mit tanulhat az ember az efféle elillanó találkozásokból?

Érdekelnek a fővárosi bemutatók is? Ezeket ajánljuk: 7 budapesti előadás, amiről nem érdemes lemaradni a 2021-22-es évadban