×

Mennyei agymenés
Hiroyuki Tanaka: Tokió felett az ég
Csiger Ádám
2015 // 07. 23

A veterán japán író-rendező, Hiroyuki „Sabu” Tanaka új munkája, a Tokió felett az ég egy imádnivalóan őrült romkom, ami túl extrém ahhoz, hogy közönségfilmként sikere legyen.
A veterán japán író-rendező, Hiroyuki „Sabu” Tanaka új munkája, a Tokió felett az ég egy imádnivalóan őrült romkom, ami túl extrém ahhoz, hogy közönségfilmként sikere legyen.

A film alapkoncepciója korántsem szokatlan: továbbgondolása a tündérmesei hangvételű vígjátékoknak (Az élet csodaszéptől a Mennyé má!-ig) és a posztmodern iróniájú romkomoknak (az Amélie csodálatos életétől a Liza, a rókatündérig). A Mennyben nyitunk, ahol hősünk, Chasuke pincérként dolgozik: teát szolgál fel az élők sorsát szövő forgatókönyvíróknak. Amikor Isten kiad egy új ukázt, hirtelen az összes írónak ötletelnie kell, és egyikük jobb híján hősünktől kér segítséget. Igen ám, de Chasuke ötlete közvetve a halálát okozza az író főhősének, egy hányatott sorsú lánynak. Az író titokban leküldi Chasukét a Földre, hogy akadályozza meg a még csak „papíron” megtörtént balesetet. A mennyei manőverben az író két barátja és kollégája segít majd neki, főhőseiken keresztül.



Az alapkoncepció ötletes. Rámutat például a romkom zsáner eredendően tündérmesei és mesterséges voltára: a cselekményt a film világán belül is írók szövik, ami szokatlanul erős önreflexió és irónia. A mennybéli írók csapata leginkább egy szappanopera írói gárdájára hajaz: mindegyiküknek megvan a maga kedvenc karaktere, és a szálak mind összefüggenek, azaz ha egy ponton megváltoztatják a szkriptet, mindent át kell írni. És amikor Isten – mint egy executive producer, kreátor vagy showrunner – parancsba adja a stílusváltást, engedelmeskedniük kell. Az írók táborán belül klikkek szövődnek: míg néhányan Chasukét támogatják hőseiken keresztül, addig egy rivális csapat antagonistaként veti be alteregóit.



Chasuke tehát alászáll a Földre, és megismerkedik segítőivel, akiknek előtörténetét a film részletesen felvázolja. Hiroyuki Tanaka alkotókat és filmeket emleget fel vagy idéz meg vizuálisan Chaplintől a romantikus klasszikus Ghostig és Titanicig. Több ebben az eredetiség, mint a klisé: a film egy dicshimnusz a szárnyaló fantáziához és a kreatív történetmeséléshez. Aminek viszont a hátulütői is bőségesek, és ez teszi az alkotást intelligens közönségfilm helyett ínyenceknek ajánlott távol-keleti extrémitássá. A bevezető felvonás még megfelel a filmírás szabályainak, a folytatás viszont már nem. Ahogy a nagy könyvben meg van írva, a film elején megismerjük a tónust, a műfajt, a miliőt, a karaktereket, a bonyodalmat és a hős küldetését. Ekkor nyilvánvalónak tűnik, a film arról fog szólni, hogy miközben Chasuke megmenti a halálra szánt lányt (akár többször is), egymásba habarodnak.

Csakhogy Tanaka alkotása nem egészen így folytatódik, a direktor gyógyszere elgurul a nyitány után. Mint kiderül, amit eddig láttunk, az csak egy túl jól sikerült alibi egy más műfajú és tónusú filmhez. Hősünket – mentőakciója sikerétől függetlenül – a Földön felejtik, és ettől kezdve a film immár a messziről jött, természetes környezetéből kiragadott, gyökeresen eltérő kultúrájú, helyét nem találó főhősökre építő vígjátékok szabályait követi. A hősnőt immár alig fenyegeti veszély, a Földre pottyant férfinak így nincs többé célja. Zavaros, inkoherens kalandokba keveredik, melyek során felfedezi, hogy gyógyító ereje és szuperképességei vannak. Amikor harcol, mintha egy anime szuperhősét látnánk, amikor pedig angyalként gyógyít, a Michael és főleg a Berlin felett az ég juthat eszünkbe. A hős gyógyítói misszióját az motiválja, hogy ki akarja javítani a mennyei írók hibáit és kegyetlenségét, de ebben ki is fullad a film önreflexiója. Sőt a történet legvégül átcsap egy túlságosan komolyan vett giccsbe arról, hogy bármikor fellázadhatunk kegyetlen teremtőnk, Isten ellen, és a kezünkbe vehetjük a sorsunkat.



Sajnálatos módon pont egy forgatókönyvírásról szóló film van ennyire hányaveti módon megírva. Súlyos hibákból sincs hiány: a főhős egy jelenetben hosszasan meséli el segítőinek saját előtörténetüket (amit ő a mennybéli íróktól tud), ami igazából se nekik, se nekünk nem mond újat. E szcéna alatt nyugodtan ki lehet szaladni a büfébe vagy a mosdóba, nem maradunk le semmiről. Chasukét a film nyitányában arra kéri a hősnő sorsát szabó forgatókönyvíró, hogy gyorsan találjon ki valami szituációt, és ő majd onnan átveszi a történet szövését. A direktor is ezt tette: kitalált egy alaphelyzetet, és szabadjára engedte a fantáziáját.

Egri Lajos amellett érvel A drámaírás művészetében, hogy ösztönös, nyers tehetséggel lehet egy-két remekművet írni, de többet nem, és ugyanakkora eséllyel bűnrossz mű is kikerülhet az őstehetség kezei közül. Szerinte a szakmai tapasztalatból kivont egzakt tudás teszi a jó írót, nem a zsenialitás. Elnézve ezt a filmet, fogalma sem lehetett arról, mennyire igaza van. Meg kell hagyni viszont, talentumért Hiroyuki Tanakának, művésznevén Sabunak nem kell a szomszédba mennie. Jelen munkája főleg olyan haladó filmőrülteknek fog tetszeni, akik nem vetik meg például Takashi Miike egzotikus egotripjeit.



Pont: 6/10

Tokió felett az ég (Ten no chasuke, Chasuke's Journey)
Színes, feliratos, japán romantikus vígjáték, 106 perc, 2015
Rendező, forgatókönyvíró: Hiroyuki Tanaka
Szereplők: Ken'ichi Matsuyama (Chasuke), Ito Ohno (Yuri)
Bemutató dátuma: 2015. július 23.
Forgalmazó: Cirko Film

Megosztás:

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben