Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista
  • Egymásra találni a káoszban

    Interjú Jéger Zsomborral

    2017.06.19 — Szerző: Bajnóczi Mónika

    A Jupiter holdja egy orvos és egy menekült fiú különös barátságának története: kölcsönösen egymásra utalva keresik a megváltást egy kaotikus világban. „Rá kellene döbbenni, hogy nem az egymásnak feszülés és a nyerészkedés, hanem a harmónia megteremtése a közös érdek” – fogalmazott a fiút alakító színész, Jéger Zsombor, akivel forgatási élményeiről és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

  • Egymásra találni a káoszban

    A Jupiter holdja az első nagyjátékfilmed. Izgultál a forgatás előtt?

    Nem nagyon volt időm izgulni, mert a forgatás előtt nem sokkal derült ki, hogy én játszom majd Aryant. De persze volt egy egészséges várakozás bennem.

    Mi volt számodra a legnagyobb különbség a forgatáson a színházi munkákhoz képest?

    A színházban úgy kell megszólalni, hogy a tizenhetedik sorban is hallják. Filmben egészen apró mozulatok, pilantások is látszanak. Ha, mondjuk, van egy közeli beállítás, elég a szemednek megmozdulnia. Illetve több beállításra van lehetőség, és sokkal több perspektívából lehet megmutatni egy karaktert.

    Nehéz volt átállni a filmes játékmódra?

    Persze, ez egy folyamat volt nálam, abszolút meg kellett szokjam. Azért az nem egy hétköznapi helyzet, hogy tőled maximum három méterre ott mozognak emberek, ott a kamera. Eközben kell ugyanazt az átélést produkálnod, mint a színházban. Ez nem egyszerű, de miután megszoktam, már nem is foglalkoztam a kamerával. És a csapat is nagyon jó volt – nemcsak az operatőr és segédoperatőrök, hanem az egész stáb segítette, hogy ne érezzem magam egy percig sem kellemetlenül. Teljesen el tudtam engedni magam.

    Egymásra találni a káoszban

    Volt valaki az alkotók között, akivel különösen vártad a közös munkát?

    Ismertem Munduczó Kornél filmjeit és rajtuk keresztül Rév Marcell munkáit. Csodálatos, ahogy a képeket kitalálják. Mivel nagyon a végén csöppentem bele a filmbe, nem tudtam, kik szerepelnek majd benne.

    A forgatás során a rendezőnek és az operatőrnek mennyire voltak határozott elképzelései, és mennyit kísérleteztetek?

    Nem tudom, hogy csak Kornél dolgozik-e ennyire szabadon, de szerintem a filmezés abból a szempontból élesebb a színháznál, hogy nem nagyon van idő pepecselni, mert külső helyszínen egyszerűen lemegy a nap. Volt forgatókönyv, de ha bármilyen ötlet jött, természetesen kipróbáltuk. A színházban van egy próbafolyamat, általában egy, legfeljebb két-három hónapba telik egy előadást elkészíteni. Filmben szerintem nagyon ritka, hogy egy jelenetet több napig tudnak felvenni – szerencsére ennek ellenére is kipróbálhattunk dolgokat.

    Egymásra találni a káoszban

    A szintén Mundruczó Kornél rendezte Látszatélet című színdarabban is felmerülnek a filmbéli témák: az általad játszott karakter egy fiatal fiú, aki nem találja a helyét a világban, ráadásul üldözik is. Tudtál valamit meríteni ebből a szerepből, vagy egészen máshonnan közelítettél a filmhez?

    Annyiban hasonló a két karakter, hogy a fiú az előadásban lelép otthonról, mert az identitását keresi. Úgy dönt, hogy eldobja azt, aki ő, otthagyja az addigi mindennapjait, és helyette látszatéletet él. Lényegében menekülésről van szó. A filmben szintén megjelenik a menekülés, de kevésbé lelki, inkább fizikai jellegű – a bombázás és a háborúk elől való, kényszerű menekülés ez. Akkor kapcsolódunk be a történetbe, amikor Aryan Magyarországra érkezik, de persze magamban felépítettem, honnan jött, hogy kelt át a határokon, kikkel utazott együtt, kik segítették… Sőt, összehoztak pár olyan fiúval, akik tényleg el tudták mesélni, hogyan érkeztek az országba, mi a történetük. Vagyis a menekülés azonos toposz a darabban és a filmben, de teljesen máshonnan megközelítve.

    Melyiket volt nagyobb kihívás: a film akciójelenetiben helytállni, vagy egy ilyen lélektanilag összetett karaktert hitelesen megformálni?

    A kettő együtt mozgott, az összes repülésnél ott élt a lélektan is. Az autós üldözésben és a lövöldözős részeknél nyilván az akció a fontos, de az én akciójeleneteimben a lélektannak is ott kellett lennie. Nem volt egyszerű, mert például a repüléshez fizikai koncentráció kell, technikailag topon kell lenni, de közben a lelki jelenlét is fontos.

    A filmben végig angolul beszélsz, ez nem okozott nehézséget?

    Nem, mert a menekült fiúk, akikkel én találkoztam, szerintem pont úgy törik az angolt, mint én.

    Egymásra találni a káoszban

    A karakteredben van egyfajta kettősség: a rendkívüli helyzetben szinte felnőttként kellene helytállnia és komoly döntések sorozatát meghoznia, közben ott van benne a gyermeki ártatlanság is.

    Szerintem ez a fiú nem sok döntést hoz, inkább csak sodródik a filmben. Összehozza a sors ezzel az orvossal, aki dönt helyette, és belerángatja helyzetekbe. Nem azért nem ő hozza a döntéseket, mert képtelen rá, hanem egyszerűen olyan nagy a káosz körülötte, hogy nincs rá lehetősége. Nincs miből választania. Egyetlen célja, hogy elveszített apukáját megtalálja, és eljussanak valahová, ahol az emberek nem ölik egymást.

    A Jupiter holdja sok témából építkezik: megjelennek vallási vonatkozások, a menekültkrízis és egy általánosabb fiatalkori útkeresés is. Számodra elsősorban miről szól a film ?

    Ez a történet egy olyan világban játszódik, ahol óriási a káosz és a zavarodottság. Az emberek nem tudják, mihez viszonyuljanak, nincsenek morális és erkölcsi alapok. Mindenki nagyon magányos, és nem megélik, hanem túlélik az életet. Nem figyelünk oda a másikra, nem figyelünk oda a pillanatokra. Pedig – ha romantikus akarok lenni – lehet csodának nevezni például a napsütést is. Szerintem annyi a film üzenete, hogy ebben a káoszban hogyan találunk újra egymásra. Rá kellene döbbenni, hogy nem az egymásnak feszülés és a nyerészkedés, hanem a harmónia megteremtése a közös érdek.

    Nemrég végeztél a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Mik a terveid a közeljövőben, miben láthatunk majd?

    Most szerződtem az Örkény Színházba, júniusban végig a IV. Henrik et próbáljuk, amit Mácsai Pál rendez. A Látszatélettel részt veszünk a POSZT-on, illetve turnézunk is vele Európában – most jöttem Oroszországból, nemsokára megyünk majd Zürichbe és Hollandiába. Ezen kívül a Belvárosi Színházban játszom a Száll a kakukk fészkére előadásban. Ha pedig megkeresnek egy újabb filmmel, szívesen vállalom majd.


  • További cikkek