Semmi meglepő vagy fontos címmel jelent meg Szolcsányi Ákos új verseskönyve. A Federico García Lorca által is inspirált, a románcforma sajátosságait egyénítő kötet megszületéséről, szerkezetének kialakulásáról, a közös munka tapasztalatairól kérdeztük a költőt és a szerkesztőt, Herczeg Ákost.

Négy ciklusba rendezve tizenkilenc novella sorakozik Antal Andrea debütáló kötetében. Komoly problémákat vet fel, és nyomasztó világot tár elénk a szerző, aki szociális munkásként dolgozik, így akár mindennapos tevékenységéből is meríthetett.

Mindig végtelen alázattal és ritka természetességgel áll a közönség elé, függetlenül attól, hogy a Pesti Vigadóban vagy a legkisebb község színpadán énekel. Új albumán tizenhárom eddig kiadatlan dala vált elérhetővé, a hozzá kapcsolódó DVD a pálya legfontosabb állomásait idézi fel, illetve CD-re kerültek a régi bakelitlemezek is.

2017 után idén nyáron is megrendezésre kerül a Várkert Bazárban a Volt egyszer egy Ifipark elnevezésű koncertsorozat, amely a magyar könnyűzene egyik legendás helyszíne, a Budai Ifjúsági Park hangulatát idézi meg. Augusztus 23-án az Apostol együttes lép színpadra. A közelgő koncert jó alkalom arra, hogy Meződi József énekessel felelevenítsük a zenekar történetének néhány emlékezetes pillanatát.

Sándor Iván legtöbb regénye a közelebbi vagy a távolabbi múltban játszódik. Az írót mégsem önmagában a történelmi múlt elbeszélése foglalkoztatja, sokkal inkább a história útvesztőiben bolyongó és különböző kelepcékben vergődő ember mentalitása, kiszolgáltatottsága, korszakokon átívelő, a mai viszonyokra is rámutató léthelyzete, tapasztalata kerül a szövegek középpontjába.

Február 16-án döntött a helyi közgyűlés arról, hogy július 1-től Barnák László vezetheti a Szegedi Nemzeti Színházat. Eredetileg a jelenlegi főigazgató, Gyüdi Sándor is pályázott volna, de ő végül visszalépett. Az új direktorral a pályázati időszak feszültségeiről és vezetői elképzeléseiről is beszélgettünk.

2018-at indiai turnéval indította az idén 45 éves Muzsikás együttes. Ottani élményeikről, korábbi külföldi sikereikről és itthoni fogadtatásukról is kérdeztük a zenekar egyik alapítóját, Hamar Dánielt.

1988-ban hívta életre a Csík Zenekart. Akkor még a népzene autentikus tolmácsolása volt az elsődleges cél. Később azonban gondoltak egy merészet az együttessel, és megpróbálták minél szélesebb közönségréteghez eljuttatni a tradicionális muzsikát. A jubileumi év kapcsán Csík Jánossal a nyitás kockázatáról, az elmúlt három évtized jelentős állomásairól beszélgettünk.

Az Átrium Film-Színházban októberben mutatták be az A félelem megeszi a lelket című darabot, amely Fassbinder azonos című filmje alapján készült. Az előadásban játszott szerepeiről, a szabadúszás viszontagságairól, a bábjátékos munkamódszeréről Bercsényi Péterrel beszélgettünk.

Közgazdászként végzett, majd orvosiműszer-kereskedelemmel foglalkozott, a rendszerváltás után saját céget alapított. 2006-ban indította el önálló útján az Orlai Produkciós Irodát. A kezdetekről, színházi gondolkodásáról, alkotóközösségről beszélgettünk Orlai Tiborral.

Kovács András Ferenc alkotásainak jelentősége egyértelmű a mai magyar költészetben, ezt igazolja vissza a művek fogadtatása. S bár az életművet alaposabban mérlegre helyező monográfia máig nem született meg, időszerű volt a recepció eddigi megállapításainak rendszerezése, összegzése.

A regény a Skandináv-félsziget mintaállamában, Svédországban játszódik, ahol a szerző 1984 óta él. Lipcsey Emőke cáfolni próbálja a sztereotípiákból felépülő mítoszt, amely kizárólag a jólét, az álom megtestesítőjeként állítja be a Svéd Királyságot: igyekszik megmutatni a jelenségek fonákját, azokat a problémákat, amelyek a múltban gyökereznek, és a jelenkor társadalmában egyre inkább éreztetik hatásukat.

Szabó Róbert Csaba előző kötetében, a Fekete Daciában azzal kísérletezett, hogyan működhetnek ma szépirodalomként a rémtörténetek. Ezúttal arra tesz izgalmas javaslatot, miképpen ötvözhetők a történelmi és a kalandregény attribútumai, hogy a végeredmény egyszerre legyen fordulatos, olvasmányos, ugyanakkor elgondolkodtató, lényeges kérdéseket felvető mű.

Kemény István köteteinek megjelenését fokozott kritikai érdeklődés kíséri, ám régóta hiányzott az összefoglaló, rendszerező vizsgálatra törekvő irodalomtörténészi tekintet. Ezt a hiátust próbálja valamelyest kitölteni az a kiadvány, amely a JAK füzetek 200. darabjaként látott napvilágot.

Péterfy Gergely fokozott olvasói és szakmai érdeklődést kiváltó regénye, a Kitömött barbár után mostani kötetében az utóbbi három évben született publicisztikai írásait adja közre, szám szerint harmincötöt.

Zalán Tibor nevéhez mindhárom műnem szorosan kapcsolódik. Habár pályája versekkel indult, s ma is leginkább költőként ismerjük, hamar kapcsolatba került a színházzal, legalább két évtizede pedig hosszas regényutazásba kezdett. Beszélgetésünkben az életmű mindhárom területét szóba hozzuk.

Ez az év ismét ráirányította a figyelmet Szvoren Edinára és műveire, hiszen tavasszal megkapta az Európai Unió irodalmi díját, a könyvhétre pedig új kötettel (Az ország legjobb hóhéra) jelentkezett.

Az irodalom­történész, kritikus beszél pályá­járól, a kritika fontos­ságá­ról, az iró­niáról. Leg­újabb könyve kap­csán az is szóba kerül, mi ösztö­nözte az Esti Kornél újra­olva­sására.

Bognár Péter nevére 2011-ben figyel­hetett fel a vers­olvasó közön­ség, amikor máso­dik­ként meg­kapta a Petri-díjat. A követ­kező évben a Mag­vető Kiadó gondo­zásában látott nap­világot Bulvár című kötete. Leg­újabb verses­könyve, A rodo­lógia rövid tör­té­nete ugyan­csak izgal­mas kísérlet. Ménesi Gábor beszél­getése.

Olvasói a Szindbád-könyveken keresz­tül ismer­hették meg Csabai László nevét. Az író azon­ban félre­tette a nyár­ligeti detek­tív törté­netét, s nap­vilá­got látott a Száraz évszak című kötete.

Az olvasók legalább egy évti­zede talál­koz­hatnak Totth Bene­dek nevé­vel fordí­tásai kap­csán. Aldous Huxley, Cormac McCarthy, Ian M. Banks, David Walliams, Nick McDonell, Hunter S. Thompson – csak néhány név azok közül, akiknek köny­veit magyar nyelvre ültette át. Most azon­ban saját regénnyel állt elő, melynek címe Holt­verseny.

Bárány Tibor filozófia szakon végzett, s a kritika­írás mellett köte­lezte el magát. Írá­sait rend­szere­sen olvas­hatjuk iro­dalmi lapok­ban. Első önálló könyve kap­csán arról kér­dez­zük, milyen kap­cso­lat­ban áll egy­más­sal a művé­szet­filo­zófus és művé­szet­kriti­kus, de az is szóba kerül, tehe­tünk-e érték­alapon különb­séget a magas- és tömeg­kul­túra alko­tásai között.