Az utóbbi két évben mindig olyan előadás nyerte a POSZT-ot, amelynek ő volt a dramaturgja, és még csak harmincas évei elején jár. Nemcsak egy remek színházi dramaturg – be tudott minket avatni a táncdramaturgia rejtelmeibe is.

A modern színház és színjátszás területén sorra jelennek meg olyan előadások, amelyeket különleges technikai megoldások, szoftveres és hardveres eszközöket is magába foglaló, 3D-s rendszerek használata jellemez. Ennek apropóján gyűjtöttük össze az elmúlt bő egy év budapesti és határon túli multimédiás produkcióit.

Kegyetlen őszinteség, szabadság és a tabuk felszámolása – ezek a kifejezések az egyik legnépszerűbb hazai kortárstánc-együttes, a HODWORKS védjegyei is lehetnének. Novemberben és decemberben négy produkciót élvezhetünk tőlük. Ezek kapcsán kérdeztük a társulat vezetőjét, Hód Adriennt a taburól, nőiségről, Nemes Jeles Lászlóval közös munkájáról, kortárs táncról és persze a nézőről.

A Vidnyánszky rendezte Az ember tragédiája intellektuálisan gazdag előadás, amely mind látványában, mind mondanivalójában hű maradt Madách Imre nagyszabású emberiségkölteményéhez. A mai aktuális feszült világot rajzolja meg, gondolkodásra serkentő univerzumot tár a nézők elé.

Nyolc év után ismét élőben hallhatta a pesti közönség Beethoven egyetlen operáját, a Fideliót. Sajnos azonban a Gábor Sylvie rendezte produkció minden erénye ellenére is adós maradt az igazi, magával ragadó előadás élményével.

Erőteljes megjelenítés, kifejező mozdulatok és sokkal több fedetlen test: izgalmas ötvözetként gondolták újra a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves, fizikai színház szakos hallgatói Mihail Bulgakov klasszikus művét, A Mester és Margaritát osztályfőnökük, Horváth Csaba vezetésével.

Mi a közös két Pintér Béla-, három vígszínházas és egy Centrál Színház-as előadásban? Mindegyiknek legalább tíz éve volt a bemutatója, de van, amelyiket több mint tizenöt éve játsszák. Mind a hat budapesti produkción sokat lehet nevetni, úgy tűnik, ez az egyik kulcsa a hosszan tartó sikerszériának.

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története elevenedik meg, s kiderül, hogyan menekült meg a meggyötört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától. Terítékre kerülnek a felelősséggel és a felelősséghárítással kapcsolatos dilemmák, miközben megpendülnek a lelkiismeret és a morál húrjai is.

A 2006-ban megjelent Nőstény álom és az azt követő 2010-es Kitalált világ után Für Anikó új lemezzel jelentkezik – a lemezbemutató koncertre első ízben december 20-án kerül sor a színésznő anyaszínházában, az Örkény Színházban. A Jászai Mari-díjas érdemes művésszel az új korongról, nagy sikerű A hattyú című előadásban megformált szókimondó karakteréről, környezetvédelemről és digitális játszmákról is beszélgettünk.

Nagy elvárásokat támaszt a néző A diktátorral szemben, hiszen ez az első A diktátor-parafrázis hazai színpadon, mivel a Chaplin család Magyarországon elsőként engedélyezte a mű színpadra állítását. A Vígszínház előadása Eszenyi Enikő rendező, Vörös Róbert dramaturg és Vecsei H. Miklós színész és író közreműködésével készült.