×

Tovább a Vörös Postakocsin
Interjú Onder Csabával
Farkas Evelin 2013.12.12

A 2007-ben indult A Vörös Posta­kocsi a kezde­tektől magas színvo­nalú szöve­gekkel van jelen a kultu­rális folyó­iratok, illetve mostanra már az online felü­letek között is: így vissza­fogottan, ám annál nagyobb nyoma­tékkal szerepel a kultu­rális életben. A Vörös Posta­kocsi Online jelen­legi helyze­téről Onder Csaba főszer­kesztő­vel beszél­gettünk.
Tovább

Az elbeszélés nehézségei
Dés Mihály: Pesti barokk
Kovács Bea 2013.12.06

Az olasz eredetű barokk szó amúgy nyaka­tekert okos­kodást jelent, és Dés regé­nye nem áll távol ettől. Regé­nyében nincsen meg­felelő arány a címben felve­tett két fogalom között: jobb lett volna több Pest, és keve­sebb barokk…
Tovább

Kacsák a megfagyott vízben
Dés Mihály: Pesti barokk
Stummer Krisztián 2013.12.05

Pesti és barokk: az élet­útjának felén járó Holden Caulfield vallo­másai arról, milyen a szabad­ság illúzió­jának súlya alatt ten­gődni egy olyan országban, amely elzár élet­fogy­tiglan, ahol a két­ségbe­esés ironikus nem­törő­döm­ségbe fordul át, s az indulásra készült­ség elle­nére nem tör­ténik semmi. Az útra kész állapot állan­dósul, a test öreg­szik, miköz­ben a hang meg­marad egy kamasz álmo­dozá­sának szintjén.
Tovább

Gyerekirodalom a rasszizmus ellen
Beszámoló és interjú a Katitzi-kiállításról
Bodnár Zsuzsa 2013.11.13

Lehet-e könyvsikert elérni egy olyan regény­soro­zattal, amely­nek főhőse roma lány? A kérdés egyál­talán nem elmé­leti: Katica, a cigány kis­lány ugyanis száz­ezrek ked­venc iro­dalmi hőse lett – no nem Magyar­orszá­gon, hanem Svéd­ország­ban. A példát­lan sikerű regény­sorozat s a törté­netből készült filmes és szín­házi feldol­gozások doku­men­tumai most egy buda­pesti kiállí­táson is meg­tekint­hetők.
Tovább

Lelkében él már a Perzsa
Sopotnik Zoltán: Saját perzsa
Nagypál István 2013.11.12

Sopotnik Zoltán Saját perzsája nem vállal akkorát, amek­kora a szán­déka volt: nem látni az egyén sérü­lékeny­ségé­nek és önmar­cango­lásá­nak a végét. Mégis köze­lebb jutunk ahhoz, hogy a korábbi köte­tekben meg­jelenő iker­testvér törté­netét megis­merjük. Mind­eközben egy társa­dalmi miliő, egy szoc­reál város képe rajzo­lódik ki a hát­térben.
Tovább

FÉLonline: egy színes egész
Interjú Braun Barnával
Farkas Evelin 2013.11.07

Úgy tűnhet, mindig, minden­hol ott vannak. Nem vélet­len. A FÉL­online az elmúlt évek­ben nemcsak kultu­rális portál volt, hanem egy közös­ség, ren­geteg egyedi kezde­ménye­zéssel és rendez­vények soka­ságával. Novem­beri KorTár­sunk a FÉL­online: az újabb ötle­teikről, prog­ram­jaikról és az oldal elvei­ről Braun Barna főszer­kesztőt kér­deztük.
Tovább

A borzalmak mindennapjai
Csabai László: Szindbád Szibériában
Mezey Alexa 2013.11.04

Ki lopta el a lágerparancsnok, Grecki fegy­verét? Hova tűnt Andruska? Ki ölte meg Ivankát? Hova tűnt Szonya pénze? Ki ölte ki a borzal­makat a minden­napok­ból? Ezekre és még sok más kér­désre keres választ Szind­bád, Csabai László leg­újabb, Szindbád Szibé­riában című regé­nyének főhőse.
Tovább

Párhuzamos történetek Erdélyből
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Kovács Bea 2013.10.09

Tompa Andrea regé­nyében két orvos élet­törté­nete kere­kedik ki, száz évvel ezelőtt­ről, korhű nyelven. Hogyan élhető túl a virágzó Magyar­ország feldara­bolása? Mit jelent a háború a minden­napok embe­rének életé­ben? Miként alakul a magán­szféra, az inti­mitás Tria­non után? A Fejtől s lábtól fontos, tabuk­hoz nyúló olvas­mány, két párhu­zamos törté­netben.
Tovább

Librarius: A hőskorban vagyunk
Interjú Podmaniczky Szilárddal
Wéber Anikó 2013.10.08

A Librarius nemrég döntött láto­gatói csúcsot napi húsz­ezer egyedi láto­gató­val. A siker mögött ren­ge­teg munka és kitar­tás, élmény­centrikus írói közös­ség és egy folya­matos fejlesz­tésben gondol­kodó szer­kesztő áll. Podma­niczky Szilárdot, a Libra­rius.hu alapító főszer­kesztő­jét a kultu­rális portá­lok lehető­ségeiről és a Librarius jele­néről, jövő­jéről kér­deztük.
Tovább

Paetzke, a német–magyar koprodukció
Hans-Henning Paetzke: Szemfényvesztők
Csufor Lilla 2013.10.02

A Szemfényvesztők egy német anya­nyelvű, Magyar­országra emig­rált író fiktív meséje. A törté­nelmi vonat­kozások, poli­tikai sze­mélyek és értel­misé­giek meg­idézett alakjai teszik izgal­massá a kötetet, mely­ben Mészöly Miklós, Ottlik Géza vagy Petri György nevé­vel is talál­kozunk. Valóság és fikció kettő­sével játszik a könyv cím­oldalán lát­ható kép is, amely a regény főhő­sének portré­jaként felté­telezi annak valós voltát. De mi köze is van ennek az arc­nak a magya­rokhoz?
Tovább

Térey János

1970-2019

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben