Rakovszky Zsuzsa költészete a világot és az emberi kapcsolatokat, viszonyrendszereket átrendező érték- és hagyományvesztettséget állítja középpontjába. A kötet versei mindenkit megszólítanak, hiszen problémafelvetése a hétköznapokból merít, bár kissé egyoldalúan.

Rajongók voltunk című új kötetében többek között a „bárhol” felcseperedett fiúk alapélményei kerülnek terítékre. Az interjúból kiderül, hogy annak idején valószínűleg fél Szarvast feltelefonbetyárkodta. Bár beindult már nála a „bácsisodás”, Hartay Csaba azért még válaszolt a kérdéseinkre.

Évente számos koncerten veszünk részt, ki-ki igénye szerint: tombolunk, ugrálunk, a zenekarral együtt mozdulunk, testben és lélekben. De vajon mi és ki van a dalszövegek, a dallamok és az ütemes ritmus mögött? Babucs Kriszta kérdezett, a magyar zenei élet kiválóságai pedig válaszoltak.

Legtöbben talán újságíróként ismerik, hiszen tizenöt évig volt a néhai Népszabadság debreceni tudósítója, és majdnem harminc éve rendszeresen olvashatók tárcái, cikkei a sajtóban. A jelentős szépirodalmi munkássággal is bíró Kácsor Zsolttal az idei Campus Fesztiválon beszélgettünk.

A panda öleléséből nehéz kibontakozni. Vajon így lesz-e a szöveggel is? Korábbi, inkább Péterfy Gergelyhez köthető olvasmányélményeink alapján felébred a kíváncsiság A panda ölelése és Novák Éva stílusa iránt.

Horváth Benji új verseskötete magabiztos, feltűnő címet visel: A Dicsőséges Európa. Magabiztos ez akkor is, ha szó szerint kell venni, és akkor is, ha ironikus-cinikusan értelmezzük. A kötet mégis folyamatosan e magabiztosság ellen játszik, azt sejtetve, hogy a fent említett két értelmezés talán nem is zárja ki egymást.

Sándor Iván legtöbb regénye a közelebbi vagy a távolabbi múltban játszódik. Az írót mégsem önmagában a történelmi múlt elbeszélése foglalkoztatja, sokkal inkább a história útvesztőiben bolyongó és különböző kelepcékben vergődő ember mentalitása, kiszolgáltatottsága, korszakokon átívelő, a mai viszonyokra is rámutató léthelyzete, tapasztalata kerül a szövegek középpontjába.

A thébai hadvezér távollétében Jupiter felölti Amphitryon alakját, és többször is magáévá teszi ifjú aráját, Alkménét. A fanyar, amorális mese gyümölcse Herkules lesz, továbbá egy újabb drámaparafrázis.

Huszárik Zoltán a magyar filmművészet egyik legzseniálisabb alkotója volt, akit méltatlan módon ellehetetlenítettek az államszocializmus évei alatt. Az ő emléke előtt tiszteleg az MMA gondozásában nemrég megjelent, remek kötet.

A Tatjána című Rejtő-regényt, amelynek legautentikusabb formáját kívánták a szerkesztők az olvasó elé tárni, számos függelékkel kiegészítve 2017-ben adták ki. A feltételezhetően 1935 körül keletkezett, egy kémnő történetét bemutató mű minden bizonnyal az orosz utalásokkal teli tematikája miatt nem jelenhetett meg a korban.