Bende Tamás átrostálja élményeit a magány rácsos szerkezetén. A lírai én emlékei szakadékba hullnak, nem okoznak további sérüléseket. Legalábbis az olvasónak.

Kereszt alakban összeszegezett karók, rájuk aggatott ruhadarabok. Lelketlen test, amelyet körbevesz a korhadó fa enyészetszaga. Madárijesztő. Ha kalapot csapunk rá, egészen fessé válik, és a távolból úgy fest, mint a kukoricás közepén tévelygő vándor. Janega Kornél is lehetne.

Közhelyolimpia, közhelyfesztivál – Bódi Péter legújabb regényének, az Engedetleneknek vissza-visszatérő, sokatmondó kifejezései ezek, amik elől nemcsak a mű karakterei, hanem mi is menekülünk. A szerzővel a lehetetlen helyzetből kiutat kereső fiúról, apáról, rendőrről, egyetemistáról és társaikról beszélgettünk.

Könnyűnek tűnik a választás Szicília kékje és Zugló között. Az egyik mágnesként vonz, a másik menekülésre késztet. Aki a gránátalma magját megízlelte, folyton visszatér az Alvilágba.

Egy elfeledett műfaj, egy Cseh Tamás–Bereményi-dalciklus és a ’80-as évek magyar újhullámának felfedezése. Nagypapánk padlásán bogarászni sosem volt még ilyen izgalmas. Rendhagyó helyszínen, a félemeleten megbújó könyvesboltban rendezték meg a FOTÓképREGÉNY című kiállítást.

Semmi meglepő vagy fontos címmel jelent meg Szolcsányi Ákos új verseskönyve. A Federico García Lorca által is inspirált, a románcforma sajátosságait egyénítő kötet megszületéséről, szerkezetének kialakulásáról, a közös munka tapasztalatairól kérdeztük a költőt és a szerkesztőt, Herczeg Ákost.

Szárnyvonal címmel jelent meg nemrég Fekete Vince legújabb verseskötete a Magvető Kiadónál. A szerzővel többek között az alapötletet adó szerelmesekről, a könyv felépítéséről, a hagyományról és arról beszélgettünk, mit vár egy erdélyi költő a magyarországi megjelenéstől.

Mikor a „zene és az öltözködés még veszélyforrást jelentett”. Mikor egy megfelelően kiválasztott farmernek vagy zakónak üzenete volt. Ebbe az érába kalauzol bennünket Poós Zoltán legújabb könyve.

A történelem és a Beatles iránti kultikus rajongása közismert, ezért sem meglepő, hogy Benedek Szabolcs zenei inspirációs listájára nemcsak albumok, hanem a hazai Beatles-kutatás kiadványai mellett olyan kultúrtörténeti relikviák is felkerültek, mint a Tesla.

Legyenek jók vagy rosszak, de szükségünk van a tekintetekre, amikből emberi érzéseket olvashatunk ki. Szükségünk van a közelségre, a jóságra – a regény egyik központi problémaköre a jóság mibenléte. Mi a jóság? Hogyan lehetünk jók az embertársainkkal? Jók vagyunk-e minden esetben, amikor azt gondoljuk, hogy jót tettünk?