A Monarchia egykori birodalmi fővárosaként tündöklő Budapest a szomorúbb arcát mutatja. A korábbi pezsgés a múlté. Míg máskor a zsivajos kocsmák és sötét kapualjak egy ferde estét vagy egy numerát ígértek, most, hogy mindenki mindenkinek farkasa, terror és rémület bújik a városban.

Szép utat járt be Szvoren Edina Verseim című prózakötete. A lassan egy éve megjelent könyv felkerült az Aegon-díj tízes listájára, Mészöly-díjat kapott, és a múlt héten Libri Irodalmi-díjjal is elismerték. A mű megírásának körülményeiről is beszélgettünk a szerzővel.

Milbacher Róbert Janus-arcú szerző, aki először azzal lepett meg bennünket, hogy megírt egy kiváló Margó-díjas könyvet, a Szűz Mária jegyesét, majd visszaváltozott irodalomtudóssá.

Cserna ledönti a mellszobrokat a piedesztálról, de utána leporolja, és asztalhoz ülteti őket a hétköznapi emberekkel együtt. Eteti-itatja őket a békés együtthányásig.

Tizenöt éve lehetett, hogy egy antikváriumban ráakadtam Georges Simenon Maigret és a lusta betörő című regényének magyar fordítására. Azt már előtte is tudtam, hogy egykori témavezetőm, Gorilovics Tivadar fordította, de azt nem, hogy a regény milyen döntő hatással lesz nemcsak a pályámra, hanem az egész életemre.

A Centrál egyik főszereplőjéhez, Krónikáshoz hasonlóan a szerző, Földvári-Oláh Csaba is jártas a századforduló kultúrtörténetében. A Millenniumról, jelen és múlt összefonódásáról, modern irodalmi hatásokról és egy lehetséges filmes adaptációról is kérdeztük az írót.

Hász Róbert első krimijében Fábián Marcell pandúrdetektív saját származása és egy délvidéki településen garázdálkodó sorozatgyilkos után nyomoz, de a szálak egyre jobban összekuszálódnak... Fény derül-e a rejtélyek megoldására? És egyáltalán: mi a kapcsolat a kettő között?

Regényük könnyed nyelvezete, fordulatokban gazdag cselekménye lazán fenntartja az olvasók figyelmét – ebből is látszik, hogy a munka milyen flottul ment. Ugyanakkor a közös alkotásig vezető út korántsem volt ilyen egyszerű. Az Értetek teszem szerzőpárosával beszélgettünk.

Kortárs magyar szépírókat kérdeztünk a krimiről, akik maguk is alkottak már a műfajban. Babiczky Tibor, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter és Vörös István – ahogyan köteteikből, válaszaikból is látszik, hogy milyen sokszínű árnyalatokkal került fel ez a műfaj a magyar irodalom palettájára. Indul a krimiáprilis a KO-n!

A legtöbb olvasó talán elégedett a nagy klasszikusok zárófejezeteivel, de az És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete című kötet szerkesztője, Szederkényi Olga jobbnak látta, ha a mesék folytatódnak. Vele és a könyv illusztrátorával, Szabó Imola Juliannával beszélgettünk.