×

Kultúra, virtuális sebességgel
Interjú a Tiszatáj szerkesztőivel
Gláser Diána 2014 // 09. 17

Napjainkban már megszokott, hogy az irodalmi folyóiratok online portált hoznak létre. De hogyan lehet kreatívan kihasználni az interakcióban rejlő lehetőségeket? Mi az a virtuális sebesség, és milyenek az „ejtőernyőn szálló” új rovatok? A Tiszatáj online kétéves útjáról és a „digitális láb” szerepéről kérdeztem Kollár Árpádot, az online oldal irodalmi rovatvezetőjét és Orcsik Rolandot, a print folyóirat szerkesztőjét.
Tovább

Vigasztalan és vigasztaló
Ayhan Gökhan: János és János
Nagypál István 2014 // 09. 15

Ayhan Gökhan legutóbbi kötete, a János és János egy­szerre vigasz­taló és vigasz­talan könyv. Egy elvesz­tett gyermek allegó­riája, aki a maga útját a keresz­tény hiten keresz­tül pró­bálja meg­ta­lálni és elfo­gadni.
Tovább

Magyartanári missziók
A Magyartanárok Egyesülete projektjeiről
Barna Zsú 2014 // 09. 10

A tanárok élete csupa játék és mese: egy nap csak öt-hat órát dol­goz­nak, az egész nya­ruk sza­bad. Ez per­sze nem igaz, és a Magyar­taná­rok Egye­süle­te ahol tud, segít: online elér­hető háttér­anya­gokat, segéd­leteket állít össze kor­társ magyar művek­hez, illetve már szín­házi elő­adá­sok­hoz is. Hudáky Rita közép­iskolai tanár­ral, az egye­sület választ­mányi tag­jával beszél­gettünk a kezde­ménye­zésről.
Tovább

Menedékház a Havason
Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezése
Szentpály Miklós 2014 // 09. 08

Áprily Lajos és Reményik Sándor két homlok­egye­nest külön­böző költői alkat: míg előb­bire a játé­kos­ság, zenei­ség volt jel­lemző, utóbbi a gon­dolati lírában alko­tott nagyot. Bár habi­tusuk a hét­köz­napi élet­ben is külön­bözött, a leg­inkább egy jól meg­kom­ponált levél­re­gényre hason­lító, bő húsz éven át tartó leve­lezé­sük mégis azt mu­tatja, komoly, el­mé­lyült barát­ságban álltak egy­mással.
Tovább

A haikuk ellenállása és teremtése
Markó Béla: Fűszál a sziklán
Eőri Brigitta 2014 // 08. 26

Markó Béla haikukat tartal­mazó harma­dik és egyben záró­kötete a 2010-es Út a hegyek közt és 2012-es Boldog Sziszü­phosz után. Mind­három kötetet a csíksze­redai Bookart adta ki., ezzel lezárul egy kor­szak, egy költői ciklus, amely három­szor kilenc­ven­kilenc haikut jelent.
Tovább

Aimé Billion mitikus utazása
Beszélgetés Kun Árpáddal, a Boldog Észak írójával
Bodnár Zsuzsa 2014 // 08. 25

A lírikusként öt verses­kötetet megje­lentető Kun Árpád először a kilenc­venes évek közepén jelent­kezett prózával, hogy aztán a tavaly ősszel meg­jelent Boldog Észak című nagy­regé­nyével bizo­nyítsa: próza­írónak éppoly kitűnő, mint költő­nek. Inter­júnkban a könyv kapcsán és azt közép­pontba állítva a külön­böző életek, élet­utak érté­keiről is szó esik.
Tovább

A profán Ophélia
Nagy Márta Júlia: Ophélia a kádban
Murzsa Tímea 2014 // 08. 21

Nagy Márta Júlia kihalt, vadnövé­nyekkel övezett tájon vezet át ben­nünket oda, ahol meg­fér egy­más mellett a hinta a dió­fával és a bomla­dozó Ophélia teteme. A költő­nő első kötete egy lát­szólag isme­rős shakespeare-i alakon keresz­tül egy hét­köz­napi vilá­got mutat be. Azon­ban minden az ellen­tett­jére fordul: az isme­rős isme­retlen lesz, a szent pedig profán.
Tovább

A Saramago-regények mögött
Pál Ferenc: Saramago-olvasatok
Albert Sándor 2014 // 08. 19

Könyvében Pál Ferenc egy általa kivá­lasz­tott spe­ciális szem­pontból – az olva­sás, a meg­értés, a befo­gadás felől – elemzi Sara­mago regé­nyeit, és tesz kísér­letet „az olva­sói lehető­ségek” vizsgá­latára, a legmeg­bízha­tóbb GPS-t adva a Nobel-díjas portu­gál író regé­nyeihez.
Tovább

Egy cukorréteggel kevesebb
Dóka Péter: Lila királylány
Wéber Anikó 2014 // 08. 11

Ahogy a népmesék, úgy Dóka Péter törté­netei sem kifeje­zetten a gyere­keknek szólnak. A Lila király­lány sok­szor pikáns, fel­nőttek tapasz­tala­taiból merí­tett meséi a szere­lemről beszél­nek, néha paró­diaként, néha meta­forikus, titok­zatos vilá­got teremtve.
Tovább

Nem én vagyok a tékozló fiú
Beszélgetés Fehér Renátóval
Varró Annamária 2014 // 08. 05

Részt vesz, véleményt formál, műhely­munkát tart. Hexa­mete­reket szaval tizen­éve­sekkel, kutatja a szamiz­dat-iro­dalmat, kriti­kákat ír, és idén jelent meg Garázs­menet című, első kötete. „A vers a leg­fonto­sabb”: Fehér Rená­tóval beszél­gettünk.
Tovább

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben