Láthattuk számos filmben, sorozatban, színdarabban, hallhattuk Frank Sinatra-dalokat énekelni, a Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés magyar animációs filmben pedig ő kölcsönzi a címszereplő szinkronhangját. Kamarás Ivánnal beszélgettünk az Amerikában is bemutatásra kerülő alkotásról.

Az első Oscar-díjra jelölt libanoni filmet nézve hamar rá kell jönnünk, hogy a történet kulcsa legkevésbé a libanoni történelemben vagy az egymással összeütközésbe kerülő emberek nemzeti identitásában, vallási hovatartozásában keresendő: a mozgatórugó a manipuláció és a bűnbakképzés. Nagyon is aktuális témák, és nagyon nem csak a Közel-Keleten.

Egy kárpátaljai fiú úgy dönt, nem szökik el a sorozás elől, hanem elmegy harcolni a kelet-ukrajnai konfliktusban. Csuja László dokumentumfilmje testközelségbe hozza a harcokat és a szorongást, amivel a háború jár a katonák és a családjuk számára. A Kilenc hónap háborút a Verzió dokumentumfilm-fesztiválon vetítik.

Nagypál Orsolya rendező-forgatókönyvíró filmje bátor alkotás, amely tabukat döntöget, őszintén, ízlésesen, fogyaszthatóan és sok humorral beszél a párkapcsolatok buktatóiról, a szexualitást övező társadalmi konvenciókról, férfi és női szerepekről, a házasság nehézségeiről.

Remek szereplők, nagyszerűen kidolgozott látványvilág, erős hangulat – röviden így jellemezhető Ujj Mészáros Károly második nagyjátékfilmje, az X – A rendszerből törölve című szövevényes krimi-thriller.

Az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák írója nyomasztó gondolatokat ültet el az olvasói fejében, hiszen tudja, hogy a történetek lehetnek kampók, amik a lelkekbe akadnak. A szerző kevert műfajiságú, több ponton is összefüggő szövegeit olvasva nekünk sem lehet kétségünk efelől.

Gustav Möller dán író-rendező zárt, egyterű közegben játszódó filmje remekül él a feszültségkeltés szűkös eszközeivel, és képes több műfaji kódot mozgatni. A bűnös úgy mutatja fel a mindennapiban a rendkívülit, hogy egy etikai vonatkozásaiban is komplex történet bomlik ki a realista színfalak között.

1971-ben mutatták be Nagy Britanniában Stanley Kubrick kultikussá vált filmjét, a Mechanikus narancsot. Az alkotás azóta mit sem vesztett aktualitásából, hatásából. Kultfilmradar cikksorozatunk második részében arra keressük a választ, hogy mitől lett kortalan Kubrick mozija.

Bizonytalan kezdés után sokat ígér, és azt a zárlatban eredményesen teljesíti is a Határeset. A második nagyjátékfilmjével jelentkező iráni-svéd rendező, Ali Abbasi újfent remekül fordítja zsánernyelvre az emberi kapcsolatokat.

Munkaállomásként is használt lakásában látogattuk meg Lichter Pétert a 11. kerületben, aminél szerinte csak az a 12. jobb, ahol felnőtt. Sokszínű, hatalmas, ráadásul gyalogtávolságra van innen Budapest Brooklynja, a Bartók Béla út is.