Hintaló

Barna szőrű, fekete sörényű. A zabla, a kantár, a kengyel, a nyereg
ragyogott a játékbolt közepén. A filmekben lövöldöző cowboyoknak
volt ilyen lova. Meg a Kovács papa meséiben lövöldözőknek.
Meg a regényekben ügettek ilyeneken. Egyik osztálytársamnak
sem volt ehhez fogható hátasa. Nem hisztiztem, nem könyörögtem,
mert tudtam, soha nem lehet az enyém. Eleve lemondtam róla.
Aztán mégis ott állt a fa alatt. Kovács mama már a játékboltban látta:
legkisebb cowboya megtalálta végre a neki való lovát.
Emlékszem valami listára, talán rajta volt ez a ló is.
Talán még neve is volt. Apa most pont úgy könyörög,
hogy dobjam ki már a picsába, ne őrizgessük egy omladozó házban,
abban a házban, ahol ő nőtt fel, pont úgy könyörög, mint akkor,
harminc éve én könyörögtem volna érte, ha láttam volna értelmét.
Nincs túl sok értelme, hogy ragaszkodom hozzá. Nincs gyerekem,
a ló pedig már csak árnyéka önmagának. Lord Soth, a fekete rózsa
lovagjának a lova is lehetne. A szemén a festék lekopott, a lába törött,
a sörényét hangyák rágták meg. Ma már a Vadnyugat
teljesen megváltozott. A hintalovas korszak után évekkel
eljutottam egy lovastáborba. Utáltam minden percét,
inkább szerepjátékoztunk a sátrunkban, amíg a mesélő
vakbélgyulladást nem kapott. Azt hittem, okosan szimulál.
Bármi mást csináltam volna, mint hogy tényleg megtanuljak lovagolni.
A lovak túl nagyok és túlságosan élők, saját akaratuk volt.
Főleg az Apacs nevűnek, amit én kaptam folyton.
És a tanárok is túl erőszakosak voltak, főleg az a felnőtt,
a lovaglást oktató bajuszos huszártermetű ávós vagy nyilas,
szinte éreztem a számban a vas ízét, miközben kiabált velem.
Lenézett engem, miközben a lovon ültem, amit féltem lecsutakolni.
Mindennap biciklivel mentünk a fürdőbe ebben a táborban,
és a fürdő nagyon közel volt a házunkhoz. Bicikliztünk,
mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyökben.
Létezik egy láthatatlan, de attól még nagyon is létező határ.
Mikor véget ért a lovastábor, anya azzal fogadott,
a testvérem már nem akar velem egy szobában lakni,
mintha Butch azt mondta volna a Sundance kölyöknek, itt a vége.
Enyém lett az egész szoba, ő megkapott egy másikat.
Szüleim megint másikba költöztek. Magamra maradtam.
Később pár barátommal eljártunk lovagolni,
az órákat egy kedves lány tartotta, talán a bajszos fickó lánya?,
vagy a mozit is üzemeltető (pár napja autóbalesetben meghalt) Gyuri báé?
500 Ft volt egy foglalkozás. Már a második órán vágtattunk,
mint az Indiana Jones harmadik részének végén.