Nyáron
az égető hőségben
a sufniba menekültünk
a vert falról pergett
a mészvakolat
a pergő mészvakolathoz
hozzábújni
a hideg mészvakolathoz hozzábújni
jó
ilyen hőségben
jó ilyenkor
izzadt arcunkhoz tapad
a mészpor
izzadt bohócok
kucorognak a sufniban
ilyenkor
ebben az égető hőségben
karikatúrái a háznak
az öregedő
málló falaknak
a sufni hátsó sarkából
terjengő
tavalyról ott felejtett
rothadó krumplinak
a szaga
keveredik az izzadtságszaggal
ebben az égető hőségben.
Ahogy a csokoládéágyon
végigfolyik a kávé
(enyhén habos krémszínű örvényekkel)
mint a gangesz
alázúdul
szétválik
vékony erekre
szinte szakad
tépi szét önmagát
a keskeny csermelyek
behálózzák a teret
egymásba torkollnak
és mint hatalmas folyam
zúdul tovább
a domborulatok
lankák
szorosok és hágók
mentén
ahogy két oldalról megkerülik
haridvárt és alláhábád
mint két meggyszem
magasodnak ki tájból
a hűvös szemeken pára
csapódik le
az örök életet adó
amrita elixír
és lassan
cseppenként csordogál a
forró kávéfolyamba
és zuhog tovább
egyre lejjebb
a szantálillatú deltába
a mangroveerdők fái
bozótjai között
ahol bengáli tigrisek
nyújtóznak álmosan
zuhog végig
és tűnik el
a végtelen óceánban.