×

Beavatás

Jenei Gyula

2019 // 11

 

 

kollégiumban dolgozom majd, ahol péknek tanulnak a diákok,
hentesnek, konzerv- vagy tejipari munkásnak. jól elleszek
velük, később legalábbis így emlékszem. nagyokat
beszélgetünk. pingpongozunk is, csokoládészeletekbe
és -táblákba játszunk. be kellene tartatnom velük
egy csomó szabályt, amiből persze számos ütközés
adódik a srácokkal és a kollégákkal is. de fiatal leszek még,
szinte egykorú velük, s lazább, mint a házirend rosszul
gépelt mondatai. a tanulószobák azért álmosak lesznek, és
unalmasak. aki okos, úgyis tudja, aki nem, az csak szenved,
eltéved a definíciók, szabványok betűhalmazában. akkoriban
madonna vezeti a slágerlistát. az iskolának jó menzája
lesz, mert a diákok gyakorlóhelyei bőkezűen ellátják
a tanoncok konyháját elsőrangú alapanyagokkal.
szocializmusban élünk, akkoriban ez így megy. a húsüzem
például szemben lesz az középiskolával, az úttest túloldalán.
a hentestanulók ott töltik a gyakorlati képzési idejüket.
az újak avatása úgy történik, hogy a leszúrt állatok
kicsorgó vérét a felsősök fölfogják valamilyen edényben,
s a kicsiknek inniuk kell belőle. azon melegében. lesz, aki
elhányja magát, de a többség vigyorogva, boldogan meséli,
hogy nem is rossz, és milyen az íze. sosem látom, ahogy
isszák, csak elképzelem, amint állukon lecsorog. pedig
nem is biztos, hogy lecsorog. kamaszok. vasárnaponként
tepsinyi süteményeket hoznak hazulról, könnyebb legyen
kibírni a honvágyat. de gyorsan befalják, s hazakívánkoznak.
megszegik a szabályokat, többnyire rossz jegyeket
kapnak, nem tartanak rendet maguk körül, elkésnek
a szilenciumról, takarodó után kiszöknek cigarettázni,
telefingják a kollégiumi szobákat. az egyik hentesfiúval
pár év múlva egy vonaton futok össze. a peronon köszön
rám. dohányzik. már nyíltan teheti, felnőtt. hüvelyk-,
mutató- és a középső ujjával fogja a cigarettát. valahogy
marokra. kérdezem, merre szolgál. mondja, hogy a román
határon, de átvezénylik máshová. mondja, hogy lelőtt két
embert. a nyolcvanas évek végét írjuk akkor, sokan
szöknek majd át a zöldhatáron. azt mondja, magyarokat
lőtt le. hátulról. nemigen tudok mit felelni. hallgatom,
ahogy részletezi a történeteket. mintha büszke lenne
kicsit. beavatás az ölés is. már férfi. alacsony, kreol bőrű
férfi. szabályos arc, kicsi, de elálló fülek. két csontcsillag
a vállán. a markában cigaretta parázslik. tél lesz,
a vonatablakon túl hófoltos vidék.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs áprilisi száma

Bővebben

Az előző lapszám letöltése pdf-ben