Felelős alkoholfogyasztás
Az ember elalszik és végül
nem ébred fel Közelebb húzza
magához a kisrádiót De
már másról beszélnek Nem érti
hogyan lehet az alkohol fogy
asztásban felelős Azon kí
vül hogy megissza ami kell Vall
aki Valaki Aki senki
A senki nem issza meg Itt kezd
ődik minden A telefon a
padlón hever A tél torka át
vágva Még ömlik belőle a
hó A tükörnek esik De nem
töri össze Megszokott kép A
hogy látja magát összegörnyed
ve a szőnyegen Felelős al
koholfogyasztott S ha nem hal meg
folytatja addigi magát Mint
aki piramis tetejéről
néz szét és a modern világból
csak foszló hullatestekre lát
rá Házak Templomok Felhőkarc
olók foszló teteme a jel
en Mikor Kleopátra megcsók
olja elhányja magát Kígyók
nyálkája a torkában És hány
És halált hány Az üveg olyan
messze mint a teremtés első
könnycseppje Elérhetetlen és
könnyedén felidézhető Ez
a kapcsolat teret és időt
nélkülöz Aki könnyet iszik
az időt issza meg És a tér
térdet hajt előtte A részeg
felelőssége a pusztulás
mágiája A halál ping-pong
labdája ide-oda pattog
a bemocskolt kocsmaasztalon
Üres teremben társakkal kom
binál Nem zavarja hogy veszít
Aki rendel annak nincs többé
esélye kívül maradni a
vesztéshez vezető játszmán Nézd
ez a furcsa kis mélyedés én
vagyok suttogja Kőtömbre tal
áltok ha testem után kutat
tok suttogja Nem akarja el
fogadtatni magát a képpel
Nézd ha kitisztítod a belső
met forrásokat és ligetek
et találsz Suttogja Semennyi
re sem fontos a rólam alkot
ott kép Vagy aki vagyok Vagy-vagy
Közelebb húzza magához az
üveg A tél átvágott torká
ból homok szitál Most megismer
nie kell ami Azon túl van
Hogy mit fed a mély homály És nyíl
nak az érzet tárnái Ahol
süllyed ott fölé emelkedik
De hogy ki lehet azt nem fogja
tudni Átengedi magát a
lehetséges szövetségeken
Az idő titkait nem ássa
ki Magánya akár a kiirt
hatatlan gaz mindenütt tenyész
Rátapos a rádióra Hogy
megszűnjék minden kapcsolat Csak
a széttiport üveg szétömlött
folyadéka mesélne arról
ki lakik az árnyék mögött A
Megszólíthatatlan Ő talán
Akit csak ő lát A szőnyegen
görnyedett Akit csak ő szólít
hat Az idő számkivetettje
Olaj gyanta és méz illata
a járatok halált lehelő
bűzét átveri Akár a fény
Hanyatt fekszik Hideg a kő fent
Átlát rajta Anyagtalan tér