×

Tudom én azt…!?; „Hazudsz, hazudsz, én őrült nem vagyok”; Téli (b)etűd

Tatár Sándor

2017 // 07-08

 

Tudom én azt…!?

Juhász mesternek, hódolattal

Milyen volt rőzsesége, nem tudom már,
De rőzse-rézsűtől erős a Tisza-part;
No és a lángja!… Ha sehol semmi nem lobog már,
A fagyhaláltól ez még visszatart.

Milyen volt laskasága, nem tudom már,
De némely gombák, tudom, mérgezők;
S ha figyelmeztetőleg jókor nem huhogtál,
Gyomorgörcsömben újra érzem őt.

Milyen volt rackasága, nem tudom már,
De nála jobb legföljebb Teri vót;
A … gyapja … filces bár, de lelki békét rongál,
És megszégyenít minden merinót.

„Hazudsz, hazudsz, én őrült nem vagyok”

Mint aki győzni indul el
Kapu döndül nyomában
Kivételt nem tesz senkivel
Szívébe’ csak homály van

Halk dallam, bágyadt pentaton
Görget pár régi holmit
Mint ottfelejtett kertvadon
A széleken kifoszlik

Végiggörög a falvakon
Zöldes káromlástócsák
(Hová botorkálsz félvakon??)
Az ősz szines bohóság

Esélyutánzat-pirkadat
Ötölt farsangi fánkot
Előretolt hajtáshadak
A függöny elparázslott

Két katica a serpenyőn
Köcsögszárítón pendely
„Van még húsz deka tetterőm”
Nincs-több-repeta menhely

Ami emlék csak odagyűl
Hüppög keserű gyöngyöt
Szétrág’, mihez csak foga fűl
Lepókhálózott ördög

Éji ágyásban félelem
Veréb száradt a drótra
Céllövésből elégtelen
Téged sem vált valóra

Téli (b)etűd

A hegygerinc mögött, árnyékban jár az év.
Vigyázz, vigyázz, egy rossz szó elitél.
Dér gyűrűje kórók és fák bokáján –
utcától térig országol a tél.
Sötét a hajnal, az a reggel is.
Gyér fény szitál a borzas verebekre.
Az ember kedvetlenül kortyolja a kávét;
nem szól, csak krákog berekedve.
Komor s lassú a Duna, mint a Sztüx,
nincs túlpart, csak a köd;
csak öregség és szürkeség van, cél nincs.
De várj, majdcsak akad.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben