×

Hatos Pál: Szabadkőművesből református püspök

Ravasz László élete

Szász Lajos

2016 // 10

Nem csupán a szűkebben vett református egyházi közösség tagjai, hanem – talán nyugodtan mondhatjuk – minden, a 20. századi magyar (eszme)történet iránt érdeklődő olvasó örömmel és érdeklődve vette kezébe Hatos Pál nemrég megjelent biográfiáját. Nem véletlen ez a szembeállítás, hisz a szerző, aki katolikus létére évtizedek óta foglalkozik a protestantizmus európai és magyar eszmetörténeti jelentőségével, tudatosan törekedett arra, hogy Ravasz László személyét és életművét a „láthatatlan református pantheon” szűkebb köréből kiemelve „az egyetemes magyar szellemtörténet” felől közelítse meg.

A Jaffa Kiadó történettudományi sorozatában megjelent kötet klasszikus értelemben vett életrajz, hősének életútját születésétől haláláig követheti nyomon az olvasó. Mindez már önmagában is figyelemre méltó, hiszen Hatos Pál könyve az első kísérlet egy teljes Ravasz-biográfia megírására.

Ravasz László (1882–1975) életművének sokszínűsége, illetve a századfordulótól egészen az 1970-es éveik tartó folyamatos szellemi aktivitása és írói termékenysége miatt kísérletet is alig lehet tenni az életmű rövid felvázolására. Hatos Pál megpróbálja mégis egységben, a magyar eszmetörténet felől közelítve ábrázolni ezt a gazdag életutat. Felvillantja előttünk a fiatal és tehetséges kolozsvári református teológiai professzor alakját, láthatjuk őt az első világháborút megelőző évek szellemi harcaiban, amint egyre inkább a konzervatív oldalon találja meg a helyét, majd a világháborút követően az egészen új helyzetbe kerülő erdélyi magyar közösség legszűkebb vezetői között. A kötet gerincét a Ravasz László 1921-től 1948-ig tartó, duna­mel­léki püspöki tevékenységét bemutató oldalak alkotják. Végül hosszan elidőzik a szerző Ravasz 1945 utáni útkeresésénél, majd 1948-ban történő lemondatásánál. Az utolsó fejezetek pedig a lemondott püspök belső emigrációját, illetve az 1956-ban még egyszer utoljára az egyház vezetői szerepébe kerülésének történetét mutatják be.

Külön ki kell emelni azokat a fejezeteket, melyek az életmű azon részeivel foglalkoznak, melyek eddig nem kerültek a történettudományi érdeklődés homlokterébe. Így hosszabb elemzést olvashatunk a püspök gyermekkoráról, családjáról, szülőföldjének, Kalotaszegnek, illetve a tágabban értelmezett Erdélynek az életműben betöltött szerepéről. Ide tartozik a szerző saját kutatásaira támaszkodó, talán a legigényesebb és legtöbb levéltári forrást megmozgató, az 1921-es püspökválasztás és Ravasz repatriálásának hátterét feltáró fejezet.

Hatos Pál tudatosan törekedett a Ravasz László személyét övező akár negatív, akár pozitív előjelű elfogultságtól mentes, empatikus, de mégis objektív életrajz megírására. Mindamellett azt látjuk, hogy nem riadt meg a sarkos, vitatható vélemények megfogalmazásától sem. Kétségtelenül izgalmas és nagyon fontos vállalkozás a szerző azon kísérlete, hogy Ravasz László gondolkodói életútját a magyar eszmetörténet általános megállapításait figyelembe véve, ezen a szélesebb horizonton belül ábrázolja. Hatos meglátása szerint Ravasz szellemi pályája a 19. századi, protestantizmussal szoros kapcsolatot ápoló liberalizmusból kiábránduló konzervatív gondolkodó útja, aki még a második világháború után is fenntartotta konzervatív tájékozódásának sarokpontjait. Tagadhatatlan, hogy ez a köteten végighúzódó egységes kép nagyjából helyesen értékeli Ravasz eszmei fejlődését, ám mégis alkalmas arra, hogy az életmű ábrázolása és értékelése hangsúlyaiban néhol megbillenjen. Érzésem szerint Hatos Pál néhol túlságosan is mereven próbálja Ravasz életművét az általa felvázolt konzervatív eszmei keretek közé beszorítani. Amellett, hogy néhol ez erőltetettnek hat (pl. amikor a református egyház Ravasz által végbevitt centralizációjáról, és ennek 1948 utáni következményeiről ír, akkor elfelejti, hogy mind 1948-ban az egyházkerületi főgondnok-választás során, mind pedig 1956-ban a Megújulási Mozgalom támogatása alkalmával ékes bizonyítékát adták a református gyülekezetek a mindenkori világi és egyházi hatalom elvárásaitól független, autonóm gondolkodásuknak, és nem mellesleg a Ravasz László személye iránti hűségüknek), véleményem szerint az életmű egységes, kiegyensúlyozott ábrázolásánál is problémákat okoz. Meglátásom szerint például Ravasz kétségtelen antiszemitizmusa a kelleténél sokkal nagyobb hangsúlyt kap, mint amekkorát az életmű egészét tekintve megérdemelne. Emellett azonban például Ravasz László teológiai gondolkodásának fejlődése, a 20. századi protestáns teológiai gondolkodás nagy átalakulásában elfoglalt helye, illetve a püspök szigorúan véve egyházi tevékenysége a megérdemeltnél sokkal kisebb figyelemben részesül.

Mindezt természetesen a már korábban említett szerzői célkitűzéssel, az eszmetörténeti megközelítéssel lehet magyarázni. Ehhez képest természetesen az életmű egyéb – valóban talán tényleg csak a protestáns „emlékezetközösséget” megmozgató –, de az életpálya szempontjából mégis hangsúlyos szeletei nem kaptak akkora figyelmet. Ennek fényében az sem lehet véletlen, hogy a szerző több alkalommal szinte magyarázkodik hőse csupán egy szűkebb, egyházi közösségre szorítkozó jelentősége miatt. A jelentéktelenség érzetétől való szabadulási vágy motiválhatta talán a kissé bulvárosra sikeredett, kétségtelenül figyelemfelkeltő, ám egyébként önmagában félreérthető címet is. Hiszen Ravasz éppenséggel azzal jelentett kivételt, hogy több elődjével ellentétben már nem volt szabadkőműves, amikor püspökké választották.

Összességében elmondhatjuk, hogy Hatos Pál könyve értékes, adatgazdag, de mégis tömör áttekintése Ravasz László hosszúra nyúlt és termékeny életpályájának. Az eszmetörténet felől közelítő értelmezés fontos lépéseket tett a protestáns egyházak 20. századi útkeresésének, szellemi tájékozódásának áttekintése felé. Meglátásom szerint azonban a püspök életművének teljes feldolgozása Hatos Pál könyvével szinte csak elkezdődött, a befejezése, a teljesség igényével történő értékelése még távol van. (Jaffa, 2016)

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben