×

Elindultam szép hazámból… – Kristóf Ágota-emlékkönyv

(Szerkesztette: Czetter Ibolya)

Merklin Ferenc

2016 // 10

Kristóf Ágota, A Nagy Füzet írója 1954-ben érettségizett a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Hosszú évtizedeken keresztül neve alig volt ismert Magyarországon, pedig a nagyvilág már a legjelentősebb kortárs szerzők között emlegette, műve több helyen kötelező olvasmány.

„A bizonytalan esti / fényben / ferdén felröppen / egy madár… / a szél felszakítja / az ég sebeit…” – Kristóf Ágota sorai jutnak eszünkbe, amikor kezünkben tarjuk a küllemében is igényes emlékkönyvet. A címlapon az írónő kőszegi lakóházának részletét látjuk, amelyről éppen elröppen egy madár – vagy épp megérkezik… A hátsó borítón Kristóf Ágota portréja, távolba néző tekintettel, valamint az az útszakasz látható, ahol annak idején elhagyta az országot.

Nem csupán a 2014-ös szombathelyi konferencián elhangzott előadásokat találjuk meg, hanem mindezt kiegészítik további írások, fotók és egy bibliográfia. A bevezető gondolatok után az írónő életrajzát olvashatjuk, majd következnek a konferencia előadásainak szerkesztett változatai, sőt egy kiegészítő írás is Ölbei Líviától. Az utolsó írást, lírai emlékezést követi a Kristóf Ágota-bibiliográfia Kovács Katalin összeállításában.

Már a Czetter Ibolya által összeállított életrajz sem száraz adathalmaz, olvasmányosan tárja elénk a csikvándi kislány gyermekkorát, Kőszegre költözésük időszakát. Aztán Kristóf Ágota munkásságába enged bepillantást. Az utolsó sorok az írónő különböző díjait emelik ki, majd a 2014-es szombathelyi konferencia és emléktábla-avatás pillanatait idézik fel.

Az életrajz aztán szinte végig jelen van a könyvben, minden írás hozzátesz valamit, kiegészíti, árnyalja, pontosítja az esetleg szárazabb adatokat. Idevarázsolják a mindig is hazavágyó írónőt.

Petőcz András előadásában a franciául író svájci magyar írónő nyelvhez, francia nyelvhez való viszonya, a regény nyelvi puritanizmusából adódó előnyök, többlettartalmak elemzése áll a központban. Az irodalmár hangsúlyozza: mindannyiunk feladata, hogy Kristóf Ágota műveit itthon is kanonizáljuk. „…tudnunk kell azt is, hogy ő azon kevés magyar írók egyike, aki valóban része lett a világ és Európa kultúrájának, akit olyan nagy irodalmi és nyelvi újítókkal emlegetnek együtt […], mint Beckett vagy Ionesco” – írja Petőcz.

Kristóf Ágota több éven keresztül ismerkedett a francia nyelvvel, de sosem érezte azt, hogy igazán birtokolná, jól használná. Petőcz András nyelvi szempontból elemzi a leghíresebb regényt, rávilágítva arra, hogy megjelenésekor a szinte csak alanyból és állítmányból álló mondatok, valamint a jelen idő kizárólagos használata keltették a legnagyobb feltűnést. Kiderül az előadásból, hogy ez nem feltétlenül nyelvi hiányosságból adódik, sokkal inkább tudatos választás, hiszen illik az ikrek korához, túlélési módszeréhez, a regényvilág hangulatához, másrészt nem egyedülálló a világirodalomban ez a fajta beszédmód. Érdemes csak Albert Camus-re gondolni, de előzményként emeli ki az írás Samuel Beckett munkásságát is, aki szintén nagy hatással volt a Kossuth-díjas írónőre.

Végezetül fölteszi a kérdést: vajon attól, hogy Kristóf Ágota nem magyarul írt, már nem is magyar író? A válasz egyértelmű „de igen”, irodalmi párhuzamokkal alátámasztva. (Például Janus Pannoniust, aki latinul írt, mindenki magyar költőnek tartja.)

Újabb, egészen személyes találkozás Kristóf Ágotával Ölbei Lívia Ikerminták és Mind/egy című írásai. Az előbbi a konferencián is elhangzott, az utóbbi egy méltán híres Kristóf Ágota-színdarab előadása kapcsán született.

Ölbei szinte küldetésének tartja a Kristóf Ágota-kultusz életben tartását, ápolását, teszi mindezt úgy, hogy szinte az elsők között volt, aki találkozott itthon az íróval, és megismertette az olvasókkal személyét, munkásságát, ügyelve, hogy a kultusz ne vonja el a figyelmet a lényegről. Hangsúlyozza: „A jól működő irodalmi kultusz azonban éppen hogy elvezet a szöveghez – sőt utakat nyithat a befogadáshoz is.” Kristóf Ágota Egy elsurranó patkány című színművének magyarországi ősbemutatója az egykori kőszegi téglagyár épületében kapott otthont 2012-ben, Gergye Krisztián rendezésében. A Mind/egy betekintést nyújt az előadás létrejöttének előzményeibe, értesülünk a kőszegi születésű rendező különös találkozásáról Kristóf Ágota munkásságával, képet kapunk a nagy hatású, látomásszerű összművészeti bemutatóról.

Szunyogh László Szöveg és kép viszonya (A Nagy Füzet képi transzformációjának lehetőségei) című írása a szobrászmesterség szépségeibe, nehézségeibe enged bepillantani. Irodalom és képzőművészet találkozásáról olvasunk az emléktábla születése kapcsán.

Két lírai emlékezés (az olvasmányélményre, illetve a személyes találkozásokra) után az emlékkönyv egy „perfomansszal” zár, a már emlíett Gergye Krisztián emlékező, lírai montázsával. Ezt követi a bibliográfia, amely az interneten megjelent írások kivételével a 2014. április 30-ig kiadott külföldi és magyar műveket gyűjti össze.

Mindez így együtt kiindulópont és összegzés, emlék és útmutató. (B.K.L. Kiadó, Kanizsai Dorottya Gimnázium Baráti Köre, 2016)

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben