Karinthy nappal

Talán. Vagy mondjuk zsebmetszésből élnék szaktekintélyként megöregedve
trófeáim széles spektrumának falra szegezésével állítva emléket éltes koromnak
vagy elvitt volna a spanyol sármom hajnalán
esetleg grófnak születek és mérnökként apám nyomán
hobbiból szabályoznám magyaros dalokat dúdolva
az erre akkor már nemigen szoruló Tiszát
míg ki nem tör a háború és én be nem vonulok becsületből neveltetésem okán
büszkévé téve családom véremmel öntözve egy forgalmas sugárút
vagy pláza eljövendő alapjait
utolsó gondolataimmal is a haza üdvéért aggódva lehelném mi lesz így véled Tisza
tehát retorikai kérdésekkel ütném el az időt és megindokolnám
valaha volt életem szépségeit
nem tagadnám el a nehéz időket sem nem én
jobb szabályozni mint vízbe fúlni alapon halálom pillanata előtt egy kicsivel
de nem annyival hogy még a golyó ütötte seb fájdalmaival legyek elfoglalva
arról álmodoznék hogy valami tudatos írószemély vagyok
mióta elcsaptak az iskolából amiért szavalni kezdtem a Nemzeti dalt pedig
a tanár köztudottan nagy labanc volt és amúgy is ostoba alak
jaj felmenőim vörösre dörzsölik a szemeik miattam
ekkor alkoholista és nőcsábász hírében állnék a szépasszonyok körében
és cizellált szavaim ejtenék ámulatba az úri szalonokat
nyegle de elegáns mozdulattal innám a feketét felhajtott gallérral közlekednék
és nem tudnék nyakkendőt kötni de tudnám hogy kell
női nyakakba duruzsolni nem kevésbé nyegle bókjaim
nem szívesen halnék bele abba amibe más már nemigen halt bele
mióta felfedezték a penicillint és kiment a divatból az ilyesmi
de mit lehetne tenni ekkor így alakul szememre fedő
és a Styx vizeinek detoxikáló hatása egyébként ismert
már a görögök is oda mentek ha meg akartak tisztulni
pedig szívesen belecseperedtem volna sőt örömmel az avantgarde évtizedének liturgiájába
vélhető sikerem nehéz innen a lassuló lélegzet
és az emberi romok szervi közelségéből megítélni
bár tudod barátom szeretem azt hinni hogy ment volna a dolog már ha úgy képzelem
és miért ne képzelném úgy
mielőtt mind az 5 liter vér eltávozik belőlem és már semmi tétje az önáltatásnak.