×

Magyar Fauszt

(az ördögi színjátékból)

Balázs Attila

2015 // 03
Gyakran mesélik emberek, hogy látták. Legsűrűbben természetesen Debrecenben tűnik fel, de találkoztak már vele Szegeden is, Sopronban, Miskolcon, Baján, Békéscsabán, Ózdon, Ondódon, Keszthelyen, hovatovább egy ízben Kelebián. Budapesten ugyancsak gyakori „kedves” vendég. Egyesek tudni vélik, hogy a fővárosban a Bimbó utca elején rögtön balra található libazöld paneltömbben húzódik meg, de erre nincs szilárd bizonyíték. Csak pár csipkés káposztafoszlány a lépcsőházban, ennyi utalna arra, hogy ott kotyvasztaná titkos varázsitalait, gyógyleveseit a maga rejtett laborjában. Egyik csengőn, egyik postaládán, egyik elszórt levélen, drámai mozdulattal elhajított befizetési felszólításon sincs hasonló név, neki tulajdonítható álnév, persze, attól még ő valahol ott bújhat meg időnként. Ami viszont jelenéseinek időpontját illeti: leginkább úgy éjfél előtt, tizenegy és tizenkettő között szokott feltűnni valamelyik kihalt utcán – főleg akkor, amikor a felhők a hold elé tolulnak, a város hangulata megváltozik, s a harangok kondulni készülnek –, ösztövér teste hosszú, sötét, malaclopóra emlékeztető kabátban, úgy vágtat felhúzott vállakkal, hóna alatt kerek fej káposztával. Előretolt homlokkal, loboncos hajjal igyekszik valahová, mint aki se lát, se hall, annyira lefoglalják a saját gondolatai. Annyira befelé néz, hogy nemegyszer megbotlik, majdnem orra esik, de hogy közben rágógumizik-e, vagy csak varázsszavakat mormol rezgő ajakkal, illetve mindkettőt egyszerre teszi, azt felettébb nehéz lenne a bármire is őszintén megesküvők csodálatra méltó bizonyságával állítani, ellenben tény, hogy mozog. Ezzel együtt az egész ember lendületben van, ahogy az az örök életre kárhozottak esetében szinte kivétel nélkül megfigyelhető.

Ez hát a helyzet manapság a mi híres jó öreg DR-PROF. HATVANI ISTVÁNunkkal, akiről itt tulajdonképpen szó van (nem nehéz kitalálni), s akiről az a kósza hír járja, hogy réges-rég lepaktált, szakszerű nemzetközi jogi kifejezéssel élve: ratifikálta szerződését az ördöggel, ezért képtelen meghalni. Pontosabban egyszer már elhunyt, méghozzá súlyos eperohamban, 1786. november 16-án délután négykor a saját házában, eltemették, de feltámadt, pusmogják, a Sátán segedelmével, és azóta járja homályos útjait. Hajózik játszi könnyedséggel a józan ész és az azon túliak felségvizein egyaránt, mint egy jó magyar Bolygó Hollandi. Olyan eleganciával, mintha a kettő között nem vargabetűzne ijesztő szakadék. Siet, mindig valami megoldatlan kérdésen töprengve, fizikai és szellemi határokra fittyet hányva, tárt karokkal siklik az újabbnál újabb tudományos, ugyanakkor misztikus, annál kevésbé politikus kalandok, felfedezések felé. (Bár a politikum se teljesen kizárt.)

További szereplők: DR. JOHANN FAUST (az átkozott örök ellenfél), továbbá a szintén nagy tudású orvos kollégák, ápolók, betegek, látogatók, portások stb. Így például a fiatalabb nemzedék szépségét, üdeségét és pardont nem ismerő lendületét megtestesítő lélekgyógyász: DR. BERKES BEATRIX (háta mögött Psyché) vagy a töretlen istenhitű CRESCENCIA főnővér (polgári nevén Ágnes). Nem utolsósorban magyar történelmi hírességek egész sora, világsztárok, „históriai celebek” színes csokra. Ködből jöttek és égből pottyantak. Mint például a Mennyek Országából nagy villanással visszavágott NIKOLA TESLA. (Megj.: a hangeffektus betörte a becsapódáshoz közeli ablakokat.)

Helyszín: egy kis kórház a város szélén, ahol megállt az idő, s néha csak a vastüdők monoton fújtatása hallik, az erdőben pedig tombolnak az énekesmadarak.

Szélesebben „helyszín” az egész bolygónk a maga ködként gomolygó, sok helyütt vérgőzös, másutt frivol, akár fafej történelmével.

Cselekmény: főleg a két egymásra féltékeny polihisztor időnként kegyetlenségbe hajló (szellemi) párbajozása a többiek előtt. Szó van hitről, hitetlenségről, sportról, tudományról, művészetekről, filozófiáról, lottóról, sorsról stb., nem utolsósorban gyógyászatról; Ég és Föld állásáról. Szív és Ész kapcsolatáról. Pokolról és Paradicsomkertről. Az ezek apropóján történő utazások kalandos cselekedetei is szórakoztató módon a művelt közönség elé tárva.

Összesítésben: természetesen a Jó győz. És megszólal az Angyalok Kara.

Következik: Kazinczy Sámuel, Pörzse nénje, Cicero halál után írt műveinek összese, magyar csillagaink és a fríg sapka stb.

I.

A múlt századnak utolsó felében élt Hatvani István, ezzel kezdi dolgozatát említett Kazinczy Sámuel főorvos, aki – okulárét feltéve, közelebbről megnézve – mind ez idáig a legemlékezetesebb eseményeket rögzítette híres orvosprofesszorunkról, s ezzel saját magát is mintegy pozicionálta a mindenféle áramlattal és ellenáramlattal teli időben. (Meg a kanyargó, hepehupás, kihagyásos emlékezetben.) Mondja tovább, hogy íme, ő most a kedves professzor biográfiáját kézbe adja az ugyancsak kedves olvasónak. Részben azzal a szándékkal, hogy a babonaságot mint ezen praerogatíváját az „emberi nemzetnek” lábra állítsa, részben meg azért, persze, hogy egy kivételes tudósi pályát bemutasson, megmentve ezzel az enyészettől. Aztán viccesre fogja, amidőn úgy folytatja, hogy munkájának bizonyos Pörzse/Örzse nénje volt a fő kútforrása, akinek dr. Hatvani furcsa viselt dolgait maga Kati, a pap szolgája mesélte el. Kati, aki megbízható forrásokból értesült mindig mindenről. (Megjegyzendő, hogy e mű német fordításban is megjelent 1886-ban, Stefan Hatvani – der ungarische Faust címmel!) Erről a mi magyar Faustunkról olvasható a szerző tollából, hogy rendkívüli ember volt. Neki éppoly könnyed dolognak számított szélvészt, fergeteget csinálni, mint a legnagyobb égiháborút széjjelparancsolván, az eget kideríteni. Neki mindegy volt akár egy varrótű fokán keresztülbújni, akár szalmaszállá változni. Éppen olyan könnyűséggel repült a levegőben, mint amilyennel szállott a földnek gyomrába. Az alföldi lelkek éppúgy térdet hajtottak előtte, mint a „levegői spirituszok”. Egyszóval: tudákos volt.

Minekután a hazai tudományokat elvégezte, szerinte még inkább növekedett Hatvani Istvánnak a mágia után való szomjúsága. A szomjúsághoz járult még az éhség – mondja Kazinczy –, s már tovább nem állhatta: elhagyta hazáját, és „hetedhét ország ellen elutazott”. Szavahihető emberektől hallotta, hogy fekete iskolákba is járt, s nem is ment volna Debrecenbe, ha olyannyira nem hívják, csábítgatják. – Itt részünkről abbamaradt a felvezetés olvasása.

[…]

A történet, amelynél ujjunkat megnyálazva sikerült másodszorra felütni a könyvet (hogy éppen ott, abban a hirtelen feltámadt sejtelmes huzat is segítségünkre sietett; meg a fekete macskánk, amely az ölünkbe pattanva meglökte a kezünket), úgy kezdődik, hogy nagypéntek éjszakája volt, egy irtózatos fekete éj, amelyben minden összetalálkozott, ami csak egy borzalmas éjszakához kell. A vak sötétség úgy besűrült, mintha köpülték volna, hogy kézzel lehetett fogni, ujjal nyomkodni. A szél fújt, mennydörgések szaladgáltak végig az égen, villámok cikáztak stb. Tudákosunk a Cegléd utcai temető keresztútjánál állt, fekete köpönyegbe burkolózva mormolta bűbájos imáját. Hétszer dobbantotta meg a földet, és ugyanannyiszor rendült az meg. Végre megnyílt, és egy nagy kígyó – csupa láng – emelkedett ki belőle, szájában tartva egy fekete könyvet.

– Ah, csakugyan itt vagy valahára! – így kiáltott gonosz nevetéssel a mi tudósunk, és sebes mozdulattal kikapta az álnokul tekergő, eleinket is tévútra vezérlő alpári lény szájából a keresett kiadványt, majd miután könyörtelenül ráhurkolta a kígyót egy almafa törzsére, csomót kötvén rá (büntetésül a késlekedésért), kemény léptekkel sietett haza a szobájába, ahol már várhatta, mint újabban tudjuk, az előre bekevert sokadik palacsintatészta.

Jól ismerte az öreg Sárának a még gyermekkorban hallott meséiből, hogy ilyen esetekben a lelkektől három lehetetlenséget kell kívánni gyors egymásutánban, mint a pergőtűz. Még gondolkodni se jusson idejük, de mit kívánjon hát? Éppen azon törte a fejét. Hosszas töprenkedés után eszébe jutott, s ennek jeléül olyan bravót kiáltott, hogy bizonyos Karainé ifjúasszony, aki az ablaka alatt sietett el épp, ájultsággal menten összerogyott.

Állítólag a nyárfalevél suttogásához lehetett hasonlítani a rab lelkek odamenetelét a kis fekete könyv kinyitásakor.

– Mit parancsolsz? – kérdé borzasztó hangon a lélek.

– Hogy hozzátok nekem idei bagolynak tavalyi tojását. És össze ne törjétek, mert bele akarom keverni az átkozott palacsintába. Hátha összeáll.

Sikoltással borultak a rab lelkek a lábaihoz.

– Mit parancsolsz még?

– Azt, hogy hozzatok nekem olyan néma gyermeket, aki szólni tud, vagy pedig a világ összes szőrszálát hasogassátok négyfelé, és minden részét szurkálgassátok ki pipaszárnak.

– Azt parancsolom – mondta tovább –, hogy hozzátok elé nekem Cicero összes munkáját, amit a halála után írt.

A lelkek erre siralmasat sikoltottak:

– Rabjaid vagyunk!

– Csak látom én, hasznos a dajkák meséit követni, meg a szolgálókét – szólt a mi tudákosunk, s becsukta a könyvet, majd a hamvadó cigarettavég után nyúlt.

(Zene. Taps.)

DR. FAUST Ez különösen szép volt.

DR. HATVANI Mi?

DR. FAUST A hamvadó cigarettavég. A mese végén. Leesik a hamu. Lepilinckél.

DR. HATVANI Pilinkél. De én másra gondoltam.

DR. FAUST Erről meg a rab lelkekről jut eszembe, hogy nem tudom pontosan, mi történt Karády Katalin katonatiszt szerelmével. Akit olyannyira várt a kis Katyusa. Segítene?

DR. HATVANI Parancsol?

DR. FAUST Hogy mondja el, mi történt pontosan azzal az Ujszászy… kivel is? Aki végül belekerült a Nagy Feketekönyvbe. Eltűnt a Nagy Vörös Szovjet Pokolban.

DR. HATVANI Istvánnal.

DR. FAUST No, ez nem jutott eszembe.

DR. HATVANI Van ilyen.

DR. FAUST Ujszászy István kémfőnökkel, Horthy szolgálójával. A mi James Bondunkkal. Mi volt?

DR. HATVANI Sántít az analógia.

DR. FAUST Nem érdekel. Egyébként mintha meg akarta volna menteni a magyar becsületet. Vele, a szerelmes kémfőnökkel pontosan mi lett? Nincs olyan néma gyerek, aki szólni tudna erről? És legalább az anyja értené a szavát?

DR. HATVANI Ezt a kérését aligha teljesíthetem.

DR. FAUST No, lám… Pipaszárrá buherált szőrszál. Meg Cicero…

DR. HATVANI Cicero? Ül a purgatóriumban.

DR. FAUST Dante nem tesz említést róla.

DR. HATVANI Nem-e?

DR. FAUST Úgy tudom, hogy nem. Elektráról viszont igen.

DR. HATVANI Nem lehetne gyorsítani szegény Elektra pokolbéli ügyén? Tesla úr, bárhol is van, biztos örülne neki.

DR. FAUST (legyint faramuci pofával) Eh, csupa teljesíthetetlen kérelem! Viszont a többi szolgáló nem mesélt róla? Erről az Ujszászyról.

DR. HATVANI Nincsenek értesüléseim.

DR. FAUST Elhurcolták Oroszországba, odáig tudom. A többi valamiért nem jut eszembe.

DR. HATVANI Homályos história.

DR. FAUST Sötétség délben.

DR. HATVANI Mondhatni. Csak Arthur Koestler ki ne ugorjon megint a sírjából, mint a paprikajancsi, öklét rázva.

DR. FAUST Mér’, mi a bajunk vele?

DR. HATVANI (nevetve) Valamikor félreértelmezett egy sakkjátszmát. Csúnyán elnézte az egyik tisztet, rá kellett jönnöm.

DR. FAUST No, jó, drága kolléga, csak ne menjünk össze ijedtünkben, mint a penis az ostium vaginae szentsége előtt. Nyomuljunk tovább bátran.

DR. HATVANI Azt hiszem, úgyszintén drága kolléga, valamit sose fogok akceptálni a képi világából. Úgy egyáltalában a modorából.

DR. FAUST Attól tartok, drága Hatvani kolléga, hogy maga nemcsak nyámnyula, hanem a nyámnyulának a nyula.

DR. HATVANI Már megrémültem, hogy kimaradnak a bökversek meg az értékes rigmusgyűjtemény becses darabkái.

(Csend.)

DR. FAUST (nyugodtan) Tehát, Ujszászy István.

DR. HATVANI Valaki úgy mesélte, hogy Ujszászy barátai kimentették Karádyt a Gestapo karmai közül, miközben ő maga is nagy bajba került.

DR. FAUST Mi lett volna a vád, miért tartóztatták le a Kanczler Katikánkat?

DR. HATVANI A szövetségeseknek való kémkedés megalapozottnak vélt gyanúja miatt. Ezért majdnem agyonverték, közben a lakását kifosztották. Elvitték a gramofonját, a lemezeit pedig összetörték. Az egyik behatoló, aki azelőtt cirkuszban dolgozott, megette az egyik lemez felét. De ez már vélhetően csak szóbeszéd.

DR. FAUST Kis híján halálos tavasz. Hm, hm…

DR. HATVANI Mit hm, hm?

DR. FAUST Akkor legyen: züm-züm… Hát igen, ez gyakran megesik ilyen összefüggésben. Főleg olyan asszonyokkal, akik az ördöggel játszottak egy darabban. (nevet) És tényleg kémkedett a mi szépséges Mata Harink?

DR. HATVANI No, ezt egyszer megvizsgálhatnánk, ebben az esetben mit parancsolt az ész, mit a szív, és a kettő milyen konszenzusra jutott.

DR. FAUST Ó, régi ócska dolog, de tegyük, hátha megtudunk majd többet Ujszászyról is.

DR. HATVANI Az a hír járta, hogy kivégezték.

DR. FAUST Valahol Oroszországban.

DR. FAUST Aha.

DR. HATVANI Krasznojarszkban, ahová hurcolták. Ettől Katalin, mondják így a laikusok, idegösszeomlást kapott. Teljesen elernyedt, kisvártatva viszont heves convulsióba esett, majd sikoltozni kezdett, a haját tépte, végül bekövetkezett a totál kollapszus, ahogy később szemtanúk állították. Ráadásul beverte a homlokát a szék karfájába. Csaknem spontán frontális lobotómia.

DR. FAUST El tudom képzelni.

DR. HATVANI Csodálom, hogy erről ilyen szegényesen értesült, pedig önnek fekvő téma. Több könyvet is írtak róla. Jót, rosszat. Valahová egyszer fel is firkantottam, hogy meg kellene vizsgálni az irodalom, ezen belül a lektűr hatását az életre. Nyilván a retrográd hatását. Azt hiszem, Mária Antónia esete késztetett erre, de Karádyra is érvényes. Akkor maga még nagyon a csodaflastrom elején tartott. A szívre ragasztható prototípusnál. Valamit nem tudott megoldani, folyton leesett.

DR. FAUST Emlékszem. De hogy volt ez Karádyval tovább?

DR. HATVANI Hát, hogy tragikusabb legyen, a szerelme valószínűleg abban a pillanatban még élt. Később esett meg véle az, ami.

DR. FAUST Végül is mi?

DR. HATVANI Nem tudom.

DR. FAUST Ejej, ez aligha több a semminél.

DR. HATVANI Állítólag Fekete Iván álnévvel visszakerült Magyarországra. Az ÁVH lefogta, és a Bartók Béla úti laktanyába szállította. Egy párttitkár emlékezete szerint az ávósok egyik zuglói villájában verték agyon lapáttal, miután már nem volt rá szükség. Különben is bűnösnek nézték. Kutakodnunk kellene a levéltárban.

DR. FAUST Én a héten nem érek rá.

DR. HATVANI Talán a csodaflastrom további projektje foglalja le?

DR. FAUST (nevet) Igen, most fejlesztem az egyik mellékágon szárnyas betétté. Ha bejön a pénz, körberepülöm Amerikát.

DR. HATVANI Melyik idősíkon?

DR. FAUST Csakis a szimultánon. Ugyanis meg szeretném látogatni Berkes doktornőt, aki ott éppen a kulcsfontosságú dolgozatát írja. Kíváncsi lennék a véleményére.

DR. HATVANI Pikáns. És ha Tesla valamilyen csoda folytán netalán újból megjelenne, magával vinné őt Amerikába?

DR. FAUST Miért?

DR. HATVANI A segítségére lehetne.

DR. FAUST Berkes doktornőnél?

DR. HATVANI Úgy egyáltalán.

DR. FAUST Nem vagyok kíváncsi ilyen értelemben Nikola Tesla második, illetve harmadik eljövetelére.

DR. HATVANI Érthető az utalás. Végül csak bejött. Már a szárnyas betétnél csodáltam, hogy nem tett célzást az angyalokra.

DR. FAUST Nem figyeltem oda eléggé, drágám, kimaradt a ziccer. Sajnálom. Leszbikus volt?

DR. HATVANI Mármint ki?

DR. FAUST Ejnye, kedves Istvánom, nehogy meghallja valaki, és messzemenő következtetést vonjon le a szellemi képességeinkről. Hát Karády.

DR. HATVANI Nekem viszont ez a dimenzió ugrott. Mire alapozza az esetleges másságot?

DR. FAUST Arra, hogy azért minden angyali szépsége ellenére Kanczler Katinka utóbb eléggé férfias jelenséggé vált. A hangjával, az öltözködésével, nem utolsósorban a dohányzásával. El lehet képzelni lovaglóostorral, korbáccsal a kezében... dominaként.

DR. HATVANI Azt akarja mondani, hogy esetleg Ujszászy vezérőrnagy a perverziónak ezt a válfaját kedvelte? És hogy rejtett módon akár élvezhette is részét annak, ami a fogságban történt vele? Kérdem.

DR. FAUST Nem.

(Csend.)

DR. FAUST Most egészen más jutott eszembe. Ezek a blőd rágalmak, hogy tudom is én, folyton káromkodott, ha nem sikerült valamelyik kísérlete, meg hogy hamis meséket költött a pápákról. Az ördöggel cimborált, maga, egyetlen Istvánom, továbbá ilyen badarság, hogy szerződést kötött vele, meg isten tudja, mekkora orgiákat rendezett a hétvégi dácsájában, amikor épp orosz párttitkárnak képzelte magát. Szüzeket hajtva fel a Gonosznak, esetleg saját magának. A legkedvesebb magas rangú, kivörösödött, seggbe kúrogatós, ötcsillagos tábornoki vendégeknek, akik a rendezvények végére általában sajátos Laokoón-csoportba rendeződtek, miközben az énekesnő nyávogott a mikrofonba…

DR. HATVANI Kicsit több pallérozottságot, kérem, drága jó doktor Faustom. Ez itt nem a kabaré.

DR. FAUST …hovatovább: a mágia legocsmányabb, egyben a legveszélyesebb részébe tévedt, mint egy sötét, bűzös, az agyat elhomályosító kloakába. Ön, kedves Stephanus, így lett elveszett lélekké.

DR. HATVANI Mi van? (legyint) Nem foglalkozom vele. Utóbb nem idegesített már semmilyen abszurd vád. Megszoktam. Hát aki kérdi?

DR. FAUST Engem rég kifejezetten dühített. Elbíbelődtem is a gondolattal, hogy beperelem azokat a beteg elméket, akik ilyesféle rágalmakat agyalnak ki és terjesztenek, de érdekes módon épp az inkvizíció segített, hogy ne tegyem meg.

DR. HATVANI Ezt hogy érti?

DR. FAUST A hitünkkel párosuló alapvető igazság érvényesülési fiaskóiról beszélek, ha így vesszük. Kicsit körülményes, de értve, ugyi? Meg a lehetséges büntetés hihetetlen torzulásairól szólok. A Savonarola energy recycling projectről mélázgatok gyakran.

DR. HATVANI Na, jó, akkor még egy poénbábáskodás, miként hasonló helyzetben már élcelődtünk is. Legyen úgy, ahogy a kabaréban! Mindenre fogékony, heurisztikus lélekkel kérdem tehát, segítve ezzel a dramaturgiát, hogy az meg mi?

DR. FAUST Az maga Savonarola, ahogy máglya fényénél olvassa a Bibliát.

(Csend.)

DR. HATVANI Ami szép, annak meg kell adni, hogy szép. Mondja, többször is eltűnődtem, miért nem foglalkozik komolyabban írással.

DR. FAUST Talán azért, mert úgy gondolom, mégse nekem kellene szaporítanom a magyar irodalmat, eleget fecceltem én beléje így is, a német meg mintha bezárta volna a kapuit mögöttem. Tehát zárt kapukat döngetnék.

DR. HATVANI Aha. Esetleg a latin?

DR. FAUST Rég kiment a divatból. Az újabb angolt meg ki nem állom, iszonyatosan felhígult ugyanis Macbeth óta. Nem beszélve arról a merényletről, amit az amerikaiak követtek el az angol nyelv ellen. A spanyollal ugyanakkor mindig szélmalomharcot folytattam. Valamiért nem megy. Számításba jöhetne még egy tucat, azonban át kellene jobban gondolnom.

DR. HATVANI Nézze, idő van.

DR. FAUST Biztos benne?

(Dr. Hatvani elereszti a füle mellett.)

DR. HATVANI És a kínai? Mint a jövő nyelve?

DR. FAUST A haladó foknál tartok.

DR. HATVANI Dicséretes. A francia vagy az orosz?

(Csend.)

DR. FAUST Apropó.

DR. HATVANI Apropó?

DR. FAUST Tegyünk egy kísérletet a kommunikáció létrehozására. Hátha bejön. Fersten?

DR. HATVANI Já-já… hárásó. Karádyt szeretné zaklatni?

DR. FAUST Nem, őt nem szeretném zaklatni. Ő biztosan jó helyen van, nem kell piszkálni, ellenben az őrnagyot.

DR. HATVANI Gondolja, bejön?

DR. FAUST Próbáljuk meg.

DR. HATVANI (nevet) Csak ha nem kell megfognunk egymás kezét.

DR. FAUST Ne aggódjon, nem kell. Helyette koncentráljunk. Ennyi. Én küldöm a jeleket.

(Hosszú csend. Jelek állítólag mennek.)

DR. HATVANI Semmi.

DR. FAUST Kis kitartás, kolléga…

(Hosszú csend.)

DR. HATVANI Nulla.

DR. FAUST Csitt-csitt!

(Megint csend, és akkor valahol messze végre mintha kicsöngene a telefon, valaki felveszi, férfihang szól bele. Nem lehet érteni, mert a háttérben harsány katonai induló üvölt, Sztálin beszédének foszlányai, iszonyú csinnadratta, díszlövések [vagy igaziak?], egyébként is nagyon rossz a vonal.)

DR. FAUST (kiabál) Ujszászy úr!?

(Iszonyatos recsegés.)

DR. FAUST Ujszászy elvtárs!!!

(Hiába, nem lehet szót érteni.)

DR. FAUST Istenem, ez még a pokolban van. Biztos valami ügyeletesféle, ugye, ezért veszi fel ő a telefont.

DR. HATVANI Honnan tudja, hogy ő az?

DR. FAUST Mert csak játszottam a hülyét. Ismerem Ujszászy Istvánt. Ebből a kevésből is felismertem a hangját.

DR. HATVANI Jó füle van.

DR. FAUST Tudja, valamikor, amikor még kis görbe lábú diákocska voltam, énekeltem a templomkórusban. Aztán elromlott a hangom, de a hallásom nem.

DR. HATVANI Csodálatra méltó.

DR. FAUST Mi?

DR. HATVANI Ekkora szőrpamacstól hallani. De mondja, kérem, ha ilyenekre képes – már rég meg akartam kérdezni –, miért haragudott ennyire (itt önkéntelenül halkabbra fogja a hangját) szerencsétlen páciensünkre, égből pottyant, a jó égbe tűnt Nikola Teslára? Minek nevezte hókuszpókusznak a dolgait? Hiszen maga is lehetetlenségeket művel.

DR. HATVANI Egyszerűen ki nem állhatom a stílusát meg azt a tenyérbe mászó pofáját. Slussz.

DR. HATVANI Ilyen lenne egy kielégítő magyarázat? Nálam nem nyer átmenő osztályzatot. Cicero agyérgörcsöt kapna tőle. Viszont én jól tudom, honnan ered a baj. Jól ismerem magát.

DR. FAUST No, ki vele! Elő a farbával.

DR. HATVANI Ezt a valamit úgy hívják, hogy féltékenység. Márpedig Teslának ördög adta tehetsége van. Vagy volt csupán.

DR. FAUST Tudom én azt nagyon is jól. Egyébként onnan van neki, mert még mindig megvan, hogy anno szövetséget kötött Luciferrel, vértestvérek lettek. Bár az a fény is halványulni képes… További kérdés?

(Csend.)

DR. HATVANI (összevont szemöldökkel) Tulajdonképpen nincs. Ördögi kör, csakugyan. Tudományos nevén circulus vitiosus. A kígyó bekapta a saját farkát.

DR. FAUST Mint egyes kiemelkedő képességű pornósztárok?

DR. HATVANI Olyanokról nem tudok. Vége.

DR. FAUST Vége? Amennyiben tréfásan fogalmaznék, mondanám, hogy kötve-verve hiszem. De nincs kedvem tréfálkozni. Még csak most látunk majd csillagokat!

DR. HATVANI Hm, setét próféciákat félre, mennünk kéne vizitelni. Ne mindig Crescenciánknak kelljen figyelmeztetnie minket.

DR. FAUST Ja, nem feledkezünk meg róla! (dudorászik, majd rágyújt egy dalra, távolodik) Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…

DR. HATVANI (az előző nyomában) …a szegénylegénynek utat mutassatok…

(Mindketten egyszerre folytatják harsányan: mutassatok utat…!, közben dr. Hatvani is el; nyújtott léptekkel rövidest beérvén a kollégát, barátságosan a hátára ver, ugyanis ma jókedve van, ördög tudja, miért.)

II.

Apropó: csillagok. Mindenképp ki kell domborítani, hogy szerteágazó tevékenységébe dr. Hatvani Istvánunknak a csillagászat is belefért. Már zsenge gyermekkorától kezdve varázslatos erővel vonzották a tekintetét a fénylő égitestek, amiért egyszer majdnem az életével fizetett. Történt ugyanis, kamaszkorában aztán, hogy sokáig elidőzött a vízparton, kenyérgalacsinnal apróhalra pecázgatva – nagyapjáék házától jó messze. Meglepte, hogy izgalmában, mert ahogy nagypapi mondaná: „röndöst dógzott az hal”, milyen gyorsan elszállt az idő. Mire berakta a felfűzött zsákmányt a petrezselyemleveles fonott kosárkába, összepakolt, be is esteledett, úgyhogy útközben érte a sötétség. Az égbolt megnyílt felette, és sorra előbújtak az égi lámpácskák. Némelyikük erősebben, némelyikük halványabban, de rendre mindegyikük fénylett, és István, menet közben jól kilépve, elgondolkodott arról, amit az ősmagyar csillagos égről olvasott. Mármint azt, hogy a magyar ég javarészt elveszett. A csillagok kultuszának tüze kialudt, az ég rég megszűnt az ősvallás népes bibliája lenni. A Sánta Katák, Koldusok, Részeges asszonyok, hovatovább a Cigány neve már más, átkeresztelkedtek a mi csillagaink, csillagképeink. Át is alakultak, mintha valaki egy óriási kalapba gyűjtötte volna a csilingelő díszecskéket, aztán jól összerázta, majd kiöntötte. Ezzel ősvallásunk csillagkrónikája olvashatatlanná vált. A kereszténység közelebb hozta földünkhöz ajtóstul-ablakostul a szép mennyországot, de ennek isteneink vallották a kárát. Csillagos őshitünk szemszögéből, meg a Szent Koronánk ragyogásáéból… DUMM!

Nem nézett a lába elé, így beleesett egy mély gödörbe, amelyet a kubikosok ástak alig két nappal azelőtt. Nehezen kecmergett ki belőle. Nagyon megütötte a máját, az epéjét, és ez tulajdonképpen a haláláig elkísérte. Érdekes, hogy második életében szóban forgó nyavalya elmaradt. Természetesen nagy könnyebbségére és örömére, utána meg bánatára, mert annak helyébe más kór, más „dögvész” lépett – rossz nyelvek szerint úgy tetszik, a tökély még a Sátán számára is elérhetetlen! –, azonban ő sosem szeretett panaszkodni. Orvos létére inkább jól összeszorította a fogát, és szívesebben foglalkozott mások bajával. Légyen az gazdag vagy szegény, díszes-paszományos katonatiszt vagy közönséges szürke civil kisegér, férfi vagy nő, egyre megy. Annyi csupán, hogy a nőkkel mindig is kissé szemérmesebben bánt, amit nem tudott, de nem is akart levetkezni soha.

Visszatérve a csillagokra, amelyeket mindenféle formában láthatott aznap este, nyugodtan kijelenthető, hogy rendkívüli mértékben vonzotta a csillagászat, következésképp nagy előszeretettel tanulmányozta azt. Kiváltképp izgatta eretneknek is nevezhető tanaival Galilei, akinek Hatvani Pistánk-Pistukánk – rendíthetetlenül vallásos ember létére – igazat adott elsőképp abban, hogy a Föld mozgásának kérdése ténykérdés, nem hitkérdés. Ezt az elévülhetetlen érdemeket szerzett, valamikor perbe fogott és állításainak visszavonására kényszerített tudósnak egy másik mondásával magyarázta. Galileo Galilei ugyanis egyszer azt is ki találta jelenteni, miszerint képtelen elhinni, hogy az Isten, aki felruházott bennünket ítélőképességgel, józan ésszel és szellemmel, úgy akarta volna, hogy ne használjuk azokat.

DR. FAUST (sebészmaszkon át) Hercule Poirot pedig egyszer azt találta mondani…

DR. HATVANI (most kissé idegesen) Mi, ki mit talált mondani?

DR. FAUST Detektív Poirot, az a kis belga, azt találta mondani, amikor valaki viszont olyasmit mondott, hogy szerencsére még megvan a józan eszük, azt vágta rá – persze, úgy magában, a kunkori bajuszkája alatt –, hogy másoknak több is megadatott. Hát nem isteni?

DR. HATVANI Nézze, ha már segíteni akar, inkább fogja ezt a cérnát. Nesze.

DR. FAUST Milyen kis okos, pedig a franciák mekkora parasztoknak nézik őket, nem?

DR. HATVANI Nesze, a cérna vége!

DR. FAUST Jó, jó, nem szeretném elvonni a figyelmét. Csak csinálja tovább. Addig én összevarrom a két fülét hátul. Szép lesz.

A messzi ezerhétszázas évek derekán dr. Hatvani István volt az – nem maradhat ki ez sem –, aki amellett, hogy pályájának kezdetén rögtön kezébe vette a kollégium egészségügyének irányítását, pontosan meghatározta Debrecen városának földrajzi fekvését. Méghozzá az érvényben lévő asztronómiai szabályok szerint! Hatvankilenc augusztusában történt aztán még az, hogy kiszámította az akkoriban feltűnt, nagy riadalmat keltő, végül a mi bolygónk mellett – némi vad fújtatással – hosszú csóvát húzva dühödten elszáguldó üstökös pályáját. Tetejébe arra is volt kapacitása, hogy az északi fény jelenségét szakértői szemmel megvizsgálja, hovatovább arról olyannyira jól sikerült dolgozatot publikáljon, amelyre felkapja a fejét még a szűkebb szakma is.

Mondják mindezzel kapcsolatban, akik így tudják (és talán másképp nem is akarják), hogy ezáltal és más tudományos érdemei által a tudós külföld figyelmét nem kis mértékben magára irányította. Ezzel együtt Debrecenre, továbbá a város főiskolájára, még mellé annyira, hogy ekkor angol, francia, olasz, svájci, holland, német, sőt orosz tudósok is ismerték az ő nevét, ahogy Debrecenét. (Volt ugyan, aki a december hónappal keverte, de egyre gondolt mind, és sokan el is zarándokoltak oda.)

Mindemellett volt még egy szenvedélye dr./prof. Hatvaninak, amit oly nagyon nem hangoztatott. Nem hetvenkedett vele, ugyanakkor sosem is tagadta le, nevezetesen az asztrológia. Pedig színjózan feje ellenére – megesküdhetünk rá, hogy nem volt részeges – az egészet maradéktalanul sose fel nem foghatta. Ami, persze, nem az ő hibája, hiszen annyira egy zegzugos parttalan óceán az okkult tudományok sokaságával együtt. Matróz legyen a talpán, aki körbehajózza.

Kapitány, aki tudja, hol tart a hajója.

Iskoláskorában, bár többször is rajtakapták és megfenyítették, tény: Nostradamust olvasott a pad alatt, mint a későbbi diákok a képregényt (olvasták: főként Magyarország egykori déli vidékein). Érdekes, hogy általában nőknél működik remekül a megosztott figyelem, nála azonban kivételesen jól szuperált férfi létére is az, hogy az első olvasatra rakás sületlenségnek tűnő szürrealisztikus próféciák csimborasszói mellett hallja és megértse, amit a tanár mond. Bár nem mindig vette észre, hogy csend lett, s az előadó őt figyeli, annyira belemerült a misztikába.

Szóban forgó tudomány, mások szerint ma már kókler áltudomány tanulmányozása közben döbbent rá arra, hogy az égi fények mozgása levetíthető az emberre, és bizonyos események előre láthatók, még ha nehéz is kimutatni a csillagok törvényszerű hatását földi sorsunk alakulására. Utóbbi elképzelést aztán néha pártolta, néha megtagadta, miközben soha sem ingott meg az Istenbe vetett hite, bizalma, szeretete. Pontosabban ott is felütötte néha rút sárkányfejét a gondolkodói szkepszis, azonban Szent György segítségével mindannyiszor sikerült megszabadulnia ettől a torz sátáni magzattól, majd némi gyógyulás után folyt az élet tovább. (Hogy az ördög mit szólt az abortáláshoz, nincs az orrunkra kötve.)

Nostradamus esetében őt is elgondolkodtatta, hogy a minden jósok és asztrológusok legnagyobbika, aminek rengetegen ma is tartják, tulajdonképpen félreérthetetlenül megjósolta a francia forradalmat, midőn ezt írta le:

Az elzárt férj – fríg sapkával a fején –
hazatért; ötszáz kezd a volt cserépen
harcot; Narbon a júdás, s őrhelyén
áll Saulce…

DR. HATVANI …olajoshordók körében.

DR. FAUST No, lám, lám, magának szabad, ugye?

DR. HATVANI (még munka közben) Nem bírtam ki… fogja meg!

DR. FAUST Fogom.

DR. HATVANI Akkor még kettőt csavarintunk rajta.

DR. FAUST És így ni!

PÁCIENS Fsz!

DR. HATVANI Így ám. Príma, csak ezt még itt egy picit összefogjuk…

DR. FAUST Szóval, ha jól emlékszem, az volt, hogy kokárdás fríg sapkát tettek Lajos király fejére, akit elzártak Mária Antóniától, azután, hogy letartóztatták őket Varennes-ben.

DR. HATVANI Igen, még szegény Mária Antónia is kapott egyet a fejére.

DR. FAUST No, ott pirulhatott el!

DR. HATVANI Azt nem tudom, viszont döbbenetes, ami eztán következik.

DR. FAUST Mármint?

DR. HATVANI Az, hogy két hónappal később harc kezdődött a Tuilleries-palo­tánál.

DR. FAUST Mi az összefüggés?

DR. HATVANI Nevezetesen, hogy a palota egy cserépégető helyén épült fel.

DR. FAUST Nem mondja! Milyen szert használt a mi kis jósunk? Valami régi sámántól koppintott?

DR. HATVANI Nincs tudomásom róla, de tény és való, hogy kitűnően ismerte a gyógyfüveket.

DR. FAUST Meg közöttük a bolondgombát.

DR. HATVANI Biztos azt is. Mondjuk, a légyölő galócát még.

DR. FAUST Meg a nadragulyát.

DR. HATVANI Mekkora igaza van.

DR. FAUST Mekkora?

DR. HATVANI Akkora, hogy Nostradamusról tudni illik, több könyvet is írt a különféle szépítőszerekről. Maga is készített egy kollekciót, amivel anno óriási sikerrel járt.

DR. FAUST Belladonna?

DR. HATVANI Azt hiszem, szerepelt a kollekció nevében. Így most nem tudnám hirtelen.

DR. FAUST La Belle Dame Sans Merci.

DR. HATVANI Na, ezt, kérném szépen, ne kezdjük újra!

DR. FAUST Rendben, nem kezdjük. Viszont szegény Mária Antónia, nem kegyelmeztek neki. Egyébként akkor most már világos, milyen receptek alapján készítettek a csodaszép hajzuhatagos fejére olyan remek hajszeszt és festéket.

DR. HATVANI Hogy ön, kedves Johann, honnan tudhat dolgokat, világosabb némelyest számomra, mint Nostradamus korabeli jövőbe kukucskálása. Ugyanis szóban forgó látomásos költeményének a vége a legelképesztőbb. Mert pontosan ötszázegy ember tartozott a palota őrségéhez.

DR. FAUST Akkor eggyel több, mégiscsak. Elszúrta a jó öreg Nosi! Kanálkával több volt a cuccból. Kupicából.

DR. HATVANI Ez az, hogy nem, mert az az egy katona azon a napon beteget jelentett. Ötszáz vette fel a harcot.

(Csend.)

DR. HATVANI Hovatovább a Júdás Narbonne-Lara, az áruló külügyminiszter. Bizonyos Saulce pedig?

DR. FAUST Fogalmam sincs.

DR. HATVANI Saulce egy vegyeskereskedés tulajdonosa volt Varennes-ben.

DR. FAUST Mit keres ebben a történetben? Was?

DR. HATVANI Nem ugrik be?

DR. FAUST Nem.

DR. HATVANI Mária Antónia gyertyák és olajdobozok között üldögélt Saulce boltjában, amikor letartóztatták.

DR. FAUST (őszinte csodálattal) Tyű, akkor csak tudott valamit a kikeresztelkedettje!

DR. HATVANI Na!

DR. FAUST Pardon, nekem szabad.

DR. HATVANI Ó, igen? Beliál hangján, vagy Belfegorén? Nocsak, nocsak.

DR. FAUST A bicsak bicsak. Viszont: nem utólagos hamisítás az egész?

DR. HATVANI Nem. Adott rész nem.

DR. FAUST Tyű!

DR. HATVANI Viszont van egy eleddig kallódó, újabban előkerült másik vers, amely vélhetően arról szól, amiről egy szerelmi ponyva is, hogy Mária Antóniával valamikor majd – nem világos, hogy miért, de – megismétlik a kivégzést. Illetve csak próbálják, mert akkor egy bátor lovag az utolsó minutában megmenti, elviszi ismeretlen helyre, ahol további gyermekeket nemz neki, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

DR. FAUST (nevet) Ha itt-ott segélyből is. És ez se hamisítás, ugye?

DR. HATVANI (vén kópé módjára, aki minden tud) Gyanú árnyéka nem fér hozzá. Miként ahhoz sem, hogy Nostradamus megjósolta Diana hercegnő halálát ugyancsak.

DR. FAUST Kedves Stephanus, mindjárt magához vágom a kalapom! Pedig féltem, mert reggel alig stifteltem össze.

(Nővér be, látja, hogy mindkét doktor, hovatovább a páciens úgyszintén jól szó­rakozik [bár utóbbinak némi fájdalom tükröződik az arcán a nevetéstől], kike­rekedik kíváncsian a szeme, azonban végül mindössze magához vesz valamit, gyorsan elsiet.)

PÁCIENS (könnyei fátylán át) Mindjárt eldobom az agyam… drága doktor urak. Olyan szellemesek.

DR. HATVANI (megkomolyodó hangon hozzája) Kérem szépen, elmehet. A felírt gyógyszereket váltsa ki, s szedje szorgalmasan. Nem lesz baj, de azért tíz nap múlva kontroll. Nővérkénket még érje utol, nála a pecsét. Én mindig elhagyom. Kézcsók a drága feleségének.

PÁCIENS Köszönöm, doktor úr. Mivel tartozom?

DR. FAUST (dr. Hatvani szájából szedve ki a szót) Kis hálával, annyi. De azért a kontrollra majd készüljön fel jól, érti?

PÁCIENS (hálásan) Értem. Köszönöm, köszönöm…

DR. FAUST (gunyorosan) Legyen helyén az esze, és ne feledkezzék meg az ördög részesedéséről sem.

PÁCIENS (zavartan) Miről?

DR. FAUST A Sátán százalékáról.

PÁCIENS Ó, dehogy feledkezem.

DR. FAUST Esetleg a ladikos pénzéről sem.

(Páciens nevetni próbál, de csak egy grimaszra futja.)

DR. HATVANI Menjen csak, jóember, majd én kezelésbe veszem a kollégát.

(Páciens el, de úgy, hogy megbotlik a küszöbben, s majdnem elterül.)

DR. HATVANI C-c-c, mennyire kártékony ember maga!

DR. FAUST Miért? Úgy gondolja, nem jön vissza? Visszajön az, ne féljen. Nem merne a felesége szeme elé kerülni, ha az a szörnyű spiné megtudná, hogy a férje nem volt ellenőrzésen. Hát nem lennék a helyében.

(Csend.)

DR. HATVANI Hm, néha elgondolkodom azon…

DR. FAUST …hogyan lehet egy olyan borzalmas hárpiának ilyen okos, édes és kedves, gyönyörű gyermeke, mint a mi kis Psychécske doktornőnk.

DR. HATVANI Pontosan. Kitalálta, mire gondolok.

DR. FAUST Van bennem is morzsányi tehetség.

DR. HATVANI Mint tudjuk már, az ördögtől való.

DR. FAUST (kétértelmű arckifejezéssel) Ugyan, drága Istvánom, hiszen olyan nincs is, csak az egyház ötölte ki azért, hogy sakkban tarthassa a jónépet.

DR. HATVANI Ha így van, akkor is: rettenetes ellenfélre talált a saját teremtményében.

(Csend.)

DR. FAUST Mi meg tudunk, amit tudunk.

DR. HATVANI Ugyan mit tudunk, kedves Johann, mit?

DR. FAUST Igaz is. Valójában semmit. Erről a nagy kísérletről sem, melyben mi vagyunk a nyuszikák.

(Csend.)

DR. HATVANI Nem látta a jegyzetfüzetem?

DR. FAUST A noteszát? Ott van, ni!

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben