Most mondja meg.
Hát az, komolyan mondom, az olyan volt…
Eli néni… fogták, és végignyalták
Mindeneggyi pincét, ahol még vannak,
Megkínáltatták magukat,
Azokat se kell aztán nagyon kérni,
A Misi bácsinak olyan nyalós
Bora van, epret tesz bele…
Hogy epret!
Százhússzal jöttek haza, és egynél se
Volt ám semmi papír, aztán azt mondták,
Azért siettek, nehogy utolérje
Bor be, ész ki.
Olyanokat álmodott éjszaka,
Olyanokat beszélt közben… azt mondja:
„Kadarka, ne taszigálj” – ilyenek,
Á, nem normális emberek ezek.
Nem olyanok, mint az albán szamár.
Klárinak szép ruhái vannak, és
Ez a Csabi, hát ez egy bombiván.
Na, csak nem…?
Tudja, Eli néni kedves,
Ez a vékony fiú… hát ez meg ember.
Jaj, Katikám, téged ki kell találni!
Jobban értik az emberek a viccet.
Csak vicc, az nincs hozzá, pont az a baj.
Ó!
Ha rajtam múlna, hát én mást se néznék.
Van sárga trikóm is, abban ülök.
És az mért jó?
Jaj, Eli néni, hát
Sárga trikót az viselhet, aki
Összetettben éppen az élen áll.
Fölhúzom, és fölrakom a fejemre
A Tour de France szurkolói sapkámat,
Amit nyáron rendeltem meg Párizsból,
Beülök a fotelbe, és bringára!
Szurkolói sapka? Mert kinek szurkolsz?
Hát az egésznek, hát a Tour de France-nak!
Az egésznek, hogy biciklizzenek!
Menjenek föl partnak, aztán guruljon
Az összes lefelé. Olyan jó nézni.
Ha mások is a Tour De France-ot néznék,
Mondjuk, a háborúk helyett, amit
Szintén ad a tévé, akkor olyan jó
Kis világ lenne a miénk, ugye?
Hát amikor az osztályomba jártál,
Nem voltál még ilyen bolond, kislányom.
Szóval… sárga sapkában és trikóban
Mások hogyan bicikliznek?
Egyébként
Elég gyorsan. És tiszta hidroplán.
És amikor a kis olasz beér
A célba, akkor én akkorán ugrok,
Olyan boldog vagyok! Persze csak akkor,
Merthogy van,
Amikor nem neki?
Jaj, szegény Eli néni,
Mennyire nem ért engem! Én a sportnak
Szurkolok, hogy aki csak él, mozogjon!
Láttad a Gyurit, amikor bejöttél?
Láttam, láttam. Jó hátul ekecsölt
Valamit a fóliánál.
Eszel
Keveset?
Á, Eli néni!
Egyél!
Nyugdíjas napom van, kinn a bicikli,
Le van rakva a járdára.
Hozzad be,
Eli néni,
Vigyáznom kell ám, a kozmetikus
Azt mondta szombaton Zegen, kicsit
Derék vagyok.
Amikor lehet. Na pattanj, és hozzad
A biciklit.
Nézzed! Ez se hiába
Dögöljön meg.
Eli néni…
(csörög Kerkainé telefonja)
Tegyed be magad után a kaput!
Tessék!
(a telefonbeszélgetést be lehet játszani,
de Klári mondatai nélkül is mehet)
Kerkai Györgyöt keresem.
Az hátul
Csöszmötöl az udvarban.
Ki keresi?
Boros
Kinek
Kerkai úr?
Nem ér rá. Mit akar?
Egy hete már beszéltem vele, és…
Egy hete? Az kizárt. Nekem nem mondta.
A Németh urat tegnap elrabolták.
Elrabolták? De kicsodák?
Jó lenne,
Ha maguk tudnák, mert én nem tudom.
Hát én honnan tudjam? És maga látta,
Hogy elrabolják? Hogy lehet azt látni?
Láttam. Jött egy autó, már itt várták
Négy férfi várta a járdán, megfogták,
Betuszkolták, elhajtottak vele.
Tegyen feljelentést, miért kell
Ne szóljon senkinek! Elengedik!
Mi a szokás ilyenkor? Mért kell tudnom
Hol van az a disznó? Hol van, röf-röf-röf!
Ne zsinatoljál már!
Hoppá, bocsánat!
Egy hete a Németh úr megígérte,
Hogy fizet. Már egy hete megígérte
Maguknak, a Kerkai úr hallotta,
Én is hallottam. Csak egy kis türelmet
Kért, de nem úgy jöttek össze a dolgok,
És jó ember, és az csak egy félreértés
Lehetett, és majd fizet a Lali!
Mi van, most meg Lali? Így lelalizza?
Bízza ide, mi tudjuk, milyen ember!
Tartsák meg az autóját, nálam van
A forgalmi, elküldöm egy futárral!
Nálam aztán nincsen az autója.
Hagyjon engem békén. Hát tudja, mit?
Nem érdekel, engem az érdekel,
Hogy én nem tudok semmit. A soha
(csönd)
Kit raboltak el? Hogy a Lajos bácsit?
Nemnem, itt teljesen másról esett szó.
Ne szóljunk
A Kákicsnak?
Na most már csak az kéne,
Hogy a Kákics is idebolonduljon.
Ezek pesti dolgok, te Katika.
Ha már elrabolták a Lali bácsit.
Akármilyen ember, nem szép dolog.
Ad egy. Nem rabolta el senki se
Hiányzik a Lajos bácsi, keressék
Pesten, mert itt nem hiányzik.
Így van.
Legyen is így.
És mit csinálunk?
Mi van, mit néztek így? Te, Katika?
Megbontottátok a sonkát?
Lajos
Bácsit elrabolták!
Mi?
Így van, Gyuri bácsi,
Lajos bácsit elrabolták, Gyuri
Bácsi!
De hogy? Vagy mért? Kik? És
Ki mondta ezt? És minket ez miért
Érdekel?
Mondták a telefonon.
Hát persze,
Hiszen most mondtuk el.
Eli?
Nem tudom, csak felhívott valaki,
Azt mondta, hogy már beszélt veled is.
Ne most.
De. Mért ne.
Én süket vagyok,
Én nem figyelek.
Eli, hát nem érted?
Mi többet így már nem beszélhetünk.
Hogy nem beszélhetünk?
Katika, ne haragudj, most beszédem
Van az urammal.
Persze, én megértem.
De higgye el, a Gyuri bácsi nem
Akart rosszat!
Várj, még itt van.
Én várok.
Beszéltem, és?
Na és milyen beszéded
Csabiék ráijesztettek Lajosra,
Hogy fizet a Lajos, hogy türelem,
Mert majd fizet, meg ilyenek.
Ez stimmel.
Nekünk is ezt mondta.
Nektek?
Itt voltunk Katikával.
És hallotta??!
Mért, mit gondolsz, nincsenek titkaink.
És rólunk is tudott mindent mindenki.
De most már nem szabad! Megváltozott
Oldalon vagyunk, nem érted?
Milyen
Másik oldalon, hülye vagy?
Ez itt
Ugyan, mi nem
Kértük, hogy bántsák a Csabiék.
Kértem.
Én kértem.
Csak egy pofont.
Beszéltem velük, és akkor megkértem
Vele, hogyha úgy adódik. Nem kértem,
Hogy verjék meg, csak hogyha úgy adódik,
Húzzanak be neki egyet. Kicsit.
Nem nagyot, csak úgy, az íze kedvéért.
Te barom, te állat, mégis mit képzelsz!
Mit csinálsz, te embereket veretsz meg?!
Nem verettem meg!
Hát ez nem igaz.
Még te haragszol rá? Azok után?!
Mi után? Hogy tönkretett és…
Nem érted,
De te jöttél!
Te akartad! Ott lihegtél utánam!
Te akartad!
Ez nem igaz! Menyasszony
Voltam! És megzavartál! Tönkretetted
Az egészet!
Jaj, hát mit tettem tönkre?
Amelyik menyasszonyt el lehet vinni,
Nem. De igaza van. Megértheted.
És mi ez, hogy elrabolták?
Te kérded
Fiatal volt, Szilvia volt, könyörgött,
Hogy engedjük el a Lalit.
Neked még
Lali az a szemét féreg?
Hagyjál már.
Te voltál? Nem te voltál? Erre mondjál
Valamit.
Nem mondok én neked semmit.
Az igazság, hát az nem válogat
Eszközökben. És ilyen az igazság.
Semmi nem lesz. Ugyanaz lesz, mint eddig.
Idegenek ebben az új világban.
Ott a pumpa, jó pumpa az.
Te Kákics,
Az igazi férfi azt a szájával
Fújja fel, a pumpa nem érdekel!
Ilyen világot írunk.
Hát ilyet.
Látod, ez az egész világ egy Teszkó.
Ide jutottunk. Adj’ isten.
Hát a dolgomra.
Azt mondjad inkább, kicsi lány, hogy erre
Meg arra nem hallottál-e akármi
Érdekeset.
Annyi az érdekes
Dolog a világban, a fene tudja,
Mire gondolsz.
Kizárt dolog, hogy tudok valamit.
Mit tudom én a gazdagék ügyét.
Heti egyszer ott könyökölsz, tudom,
Az Eli néni konyhájában, és
Olyat is, ami nekem érdekes.
Tudom én, Tamás.
Tartják még a kapcsolatot?
Azokkal,
Akik nyáron voltak?
Igen.
Azokkal
Tartják. Jaj, mintha nem tudnád, Tamás.
Hisz csomószor itt van a kocsijuk.
Nyisd ki a szép szemedet, jó? Nekem.
Most már utolján mondom ezt.
Szállj le rólam meg a gazdagékról is.
Ennyiben. Ígérd meg! Hé!
Megígérem,
Csak hagyjál békén, értetted? Hagyj békén.
(el)
Szóval… hát szégyellem. Az én hibám.
Nem tudom, Csabi, mit csináltatok,
De amit csináltatok, az nem volt jó.
Értettem én, amit te mondtál azzal
A pofonnal, értettem, hogy soha
Nem tudnál te ilyet kérni – nem is
Mondtam meg a fiúknak.
Köszönöm.
De hát akkor mi történt?
Hát túltolták
A biciklit, azt hiszem. Egy kicsit.
Kicsit?
Hát hogy talán túl lelkesek
Voltak, vagy valami.
Túl lelkesek?!
És ha lelkes az ember, az verekszik?
Mi más világban élünk, Gyurikám.
Érted? Aki itt boldog, az olyan
Dologért boldog, amiért a te
És ha lelkes valaki, az…
Verekszik.
De tudod, mit? Szokjad. Mert ez ilyen.
Na jó, megvertétek, igen?
Nem én…
Hanem a fiúk.
A fiúk.
Aztán meg elrabolták.
Hát el.
Akkor
Valahol csak megvan most ez az ember!
Te tudod a „fiúk” számát, felhívod
A „fiúkat”, és megmondod nekik…
Nem mondom meg nekik. Ezek nehéz
Gyerekek, és okosak is, ezek
Megszagolták, hogy ebben az emberben,
A Lajos bácsiban…
Csak a nevét ne…
Szóval pénz van ebben az emberben. Ezek
Nem fogják elengedni. De nem ám.
A kocsiján is ülnek. Ha jól tudom, Érden
Abban állnak a hasonló kocsik,
A garázsban, mint az oroszlánkölykök,
Add meg a számot.
Gyuri, hülye vagy? Tudod, az én múltam
A titkosszolgálat, így komolyan
Tanár voltál, aztán valamiért
Kiszálltál, és füvet nevelsz sok pénzért,
Biofüvet, búzafüvet, ugyan már,
Ezt mondjam nekik? Hogy röhögjenek?
Attól nem fossák össze magukat,
Hogy tisztességes ember voltál.
Én most
Is…
Gyuri, ez nem kell. Te is tudod,
Nem vesznek komolyan, aztán azokhoz
Csabi, barátom!
Nem lehetne visszacsinálni ezt?
Kétmillió alatt…
Szaros kétmillió? Én azt kirázom.
De akkor vége van, ugye?
Másfélre
Meglesz a kétmillió: a kocsi.
A kocsi az probléma. Terepjáró.
Elég flancos egy dög, és nem veszik
Százával az ilyeneket. Ukránba
Kamionban átviszi egy haver,
A debreceni fináncok eközben
Tátott szájjal, vigyorogva, szotyizva
Nézik a rónát, és átmehetünk.
Isten vagy, Csabikám! Én azt kirázom,
A debreceni fináncot úgy hívják,
Ne már!
Ezt elmondom neki, jaj, beszarok!
Csabi, te mindenkit ismersz?
Ahamm.
Jó egy hivatalból nemleges válasz?
Tudd meg, nagyon haragudtam. Ez az
És hogy nekünk innen nincsen fogalmunk,
Hogy mi folyik odafönt, hát…
De látod,
Nekem is ki tud futni a kezem
Alól a dolog. Ezek farkasok,
Ezek az érdi gyerekek… vadállat
Az összes. A füvet is kiharapják
Elit kéne megnyugtatni.
Ugyan,
Azt majd megnyugtatja a csillogás.
A… csillogás?
Hát bajtársak vagyunk,
Elinek nem kell nélkülöznie.
Az jó dolog. Nagyon hálás vagyok.
Én viszlek be, és még be is mutatlak,
Mindenkinek bemutatlak… tudod,
Ez nem a rossz emberek otthona.
Itt kritérium, hogy tiszta legyen
Az, akit fölvezetünk. Fölvezetlek,
Mert… mondtam már neked… Gyuri, megbízom
Benned, érted?
Köszönöm a bizalmat.
A pénz reggel ott vár az asztalon.
Kétmillió. Ez az ára annak, hogy…
Hogy vége legyen… vagy… mindegy…
Ugyan,
Mindig mondom, ezt mondom, Gyurikám!
Hahó, Kákics Tamás! Hé, itt vagyok!
Itt, a pózna mögött. Keresztesi
Csaba vagyok, Kerkaiék vendége!
Mit csinál itt?
Magát vártam.
Engem, mért?
Milyen elcseszett sötét van, te jó ég.
Azt mondják ilyenkor.
Sötét Zala,
Azt mondják mifelénk. Tehát ez az!
Csak ez lehet. Elég sötét van itt.
Szép.
Maguknak, turistáknak minden szép.
Amúgy meg úgy volt, utánaolvastam,
Hogy a legutolsó magyar falu,
Ahova az áramot bevezették,
Történetesen itt volt, semmi több.
Aha, így már értem. Hát köszönöm.
Ezért vagyok. Mert amúgy ez az egyik
Legfejlettebb megye, úgyhogy magunk közt
Mármint…
Mi nem szeretjük az ilyen beszédet.
Mi nem bántunk senkit, mi védelmeztük
Bécset a török ellen, Kanizsán
Cifra dolgokat éltünk át, csak mondom.
Nahát, magát is jól megkiirtották.
Lassan a tárgyra térünk, Csabi úr?
Ó, hát hallottam én!
De mit?
Na mert mért?
Fontos ügyek zajlanak itt Becsvölgyén.
Árgus szemekkel figyeli, mi lesz.
Na például.
Jó, de köztünk marad.
Vagy legföljebb Pesten fecseghet róla,
Megígéri?
Kákics úr, az apám
Az igen. Gratulálok. Az szerencsés
Dolog.
Ebben nevelkedtem.
A legjobb
Iskola.
Nekem mondja?
Hát.
Tehát?
Minden, mint a Trianon múzeumban!
Hát ezeket honnan tudja maga?
A Katika, az tud mindent. A kislány.
Ő az informátorom a falu
Közigazgatási határain
Belül. Tudja, mit mondok, Csabi úr?
Mit mond a Kákics úr?
Hát az azt mondja,
Teszik a dolgukat, aztán a gyermek
A vöröshangyálok közé, de már viszi
Is a feketékhez. A Csabi úr
Tudja-e, hogy mi történik ilyenkor?
Várja már a Kákics úr, hogy kimondja.
Hogy a feketehangyálok rohadt
Idegesek lesznek!
Igazán?
Igazán.
És mivel?
Mikor mivel.
Magát
Nem nagyon lehet csak úgy lefizetni.
Van az a pénz.
Ez nem igaz. Az én
Szakmám az emberismeret, barátom.
Lenni.
Stimmt.
Én tudom. A hivatásának él.
Ingyen is kocsiba ül a hétvégén,
Abból issza a kávéját. Akárcsak
A filmeken. Magának ez a minden.
Zene füleimnek.
Meg a hangya?
Elég egy igazolvány.
Vagy meglepi?
Jó, az apja a hathuszonhetesnél
Tehát. Helyezzem magam szolgálatba?
Nem szükséges. Jelentsek?
Nem szükséges.
Akkor mit csináljak?
Hát mit szeretne?
Hasznossá tenni magam, azt szeretném.
Mindenre figyeljen, ami gyanús.
Becsvölgye sorsa a maga kezében
Van, és a maga tehetségén múlik.
Kerkaiék?
Szláv vonalat figyeljen.
Valami szláv szálnak kell lennie.
És úgy érzem, hogy túl átlátszó lenne
A délszláv kapcsolat a határ mellett.
Ezek itt északiak lesznek.
Lettek?
Lesznek. Vagy ukránok. Kákics. Ez nem vicc.
Én mindent tudni akarok, amit
Érdemes itt tudni. Ha túl vagyunk
A dolgon, megnézem, mit tehetek.
Érted.
Úgy figyelek, mint a barack. Ígérem.
Bízom benned, Kákics Tamás. Tudod, mit
Jelent ez?
Életem nagy napja ez,
Kétmillió, azért a senkiért.
Még mit nem. Hát nincs nekünk annyi pénzünk.
Eli néni, kinek van annyi pénze?
Annak nincsen kétmillió forintja.
Ott, ahol van kétmillió forint,
Hát ott valami nem tiszta dolog van.
Senkinek sincs kétmillió forintja.
Hát nekünk van. És tisztességesen.
Most mondta Eli néni pont, hogy nincsen.
Ne mondd, buta, hogy füvezés. Mert az pont
Mást jelent. Ez: egészséges dolog.
Jó… tudom én, mire mondják amúgy.
Az gilisztázott, aki meg csirkézik,
Az csirkézik. És maguk meg füveznek.
De hogy mért veszik meg a pestiek…
Mert egészséges.
Én már meg akartam
Meg, mert nem érteném.
Az udvaron se gyári van.
Amire azt mondja minden tudós, hogy
Az anyagcsere csodaitala.
Az anyagcseréé?
Azé. Van benne
Tizenhárom vitamin, nyomelem,
Aminosavból is van csomó fajta.
Antibakteriális és sebgyógyító,
Is használják.
Na, azt tudom! A szépség-
Maszkot, azt tudom. A kozmetikus
Bekeni a képed, úgy hagyja, és…
És akkor úgy vagy. És ezért ennyit fizetnek?
Hatezer forint egy ilyen pici
Üvegcse.
Hogy üveg-CSE? Olyan
Pici?
Olyan. Na és ezért van itt
Hátul a kisszobában is olyan
Nekem meg azt
Mondták, mondjuk, jó pár éve, hogy a
Tanár úrék megmentek agyilag,
Merthogy lucert növesztenek
A kisszobában, és ugye minek
Kell az, mikor van itt a ház mögött.
Úgy mondták egészen pontosan, hogy
Már érted?
Értem. El is mondom
Mindenkinek. Meg is kóstolhatom?
Vízbe kell csöppenteni. De nincs íze.
Tényleg. Furcsa. Ennyit fizetnek érte…
Meg is marad. Nem képzeled, hogy én
Kifizetek valami emberrablónak,
Kétmilliót, hogy engedjék ki a
Lalit a garázsukból vagy honnan,
Csak egy különbség: hogy ez nekünk ártott!
Én, ha lenne kétmillióm, de nincs,
Én nem adnám a Lali bácsiért.
Mert a Lali bácsi egyrészt szar ember,
Másrészt meg tessék csak kiszabadulni.
A természetnél meg az állatoknál
S elszalad jó messzire. Ha meg nem tud
A természet, az evolúció
Ítélkezett fölötte, kihalásra
Van ítélve, bocsássa meg, Eli
Néni, de én már ilyen lány vagyok.
Jaj, Katikám, hát te nem is ismerted
A Lalit, te ne lalizd le csak úgy.
De igenis emlékszem rá, még kislány
Voltam, mikor innen elmenekült,
Minden gyerek tudja a faluban,
Fel mi mindeneggyen. A Lali bácsi,
Aki Eli nénit meg Gyuri bácsit
Tönkretette.
El volt túlozva az
Kicsikét, Katikám. Ez a falu
Nagyon tud ám szeretni, de nagyon
Tud haragudni is.
Hát én tudok.
Nekem olyan most, hogy róla esik szó,
Mintha az ördög kelt volna életre.
Nincs, Katikám, érted, nincs az a pénz!!
Kétmillió!
De most mi lesz vele?
Te mondtad jól: hát vagy kiszabadul
Magától, vagy nem – de úgy ismerem,
Amilyen szépen teszi az a szépet,
De mi nem állunk ám le ilyenekkel.
De Gyuri bácsi most mit fog csinálni?
Én meg megyek!
Jól az egész. Nem akartam, hogy bántsák
De amíg el van rabolva, ingyenbe
Van nekünk, s ha kiszabadul, az drága.
Mi abba nem ruházunk. Most traktorra
Az EU? Az bedobja a felét?
Adnak rá pénzt? A maguk traktorára?
És akkor lesz egy közös traktoruk?
Nem értem én ezt az egész EU-t.
Tudnak építeni, meg mozgássérült-
Gondoltam, hogy még Eli néniék
Traktorjába is beleadnak. Én
Azt nem tudtam, hogy ilyen rendesek.
Soha nem is tudtam, mire valók.
Minden a pályázatokon múlik, galambom.
Kell írni egy pályázatot, ha megvan
A cél, hogy mire kell, aztán azok
Rábólintanak, aztán be kell adnod
Valamennyi százalékát, s a végén
Már csak le kell hívni az összeget
Az EU-tól. A pályázat a lényeg.
Én is írhatok egy pályázatot?
Már hogy te? Hát… vagy… mért is ne. Szerintem
Pont ez a jó a demokráciában.
Akkor…
Nem, nem…
De ha megvan a cél.
Nem, Katika, nem. Ez nem ilyen. Itt…
Mert Zegen,
A buszállomásnál, ott pont van egy
Automata, és amikor megyek,
Ott le tudnám hívni az összeget.
Tudod, mit, Katika? Elmagyarázom én!
Úgy, ahogy van, Á-tól Z-ig, van erre
Most olyan két órád?
Hú, nem lehet.
A csudába. Eli néni, mennem kell
Lassan, mert még Vargaszeg visszavan.
De sajnálom. Legközelebb?
Okés!
Na?
Odaadtam.
Nem lehet.
Dehogynem.
Kétmillió forintot. Te csak úgy, oda.
Oda. Elhatároztam, vége lesz.
Akkor van vége, ha rájuk csukod
Az ajtót.
Nem akkor.
Tönkreteszel.
Megvédelek.
Így védesz meg? Hogy ennyit
A zimmerfrei volt. Meg is lehet nézni,
Annyi is volt. Te kanizsai lány vagy,
Városi lány vagy, nincs meg a paraszti
Eszed. Te csak „vállalkozol”. Neked
Ez játék. De nekem most az a dolgom,
Te hülye, te állat?! Hát így? Hogy elküldöd
Azzal a szegény gyerekkel a pénzt?
Mért nem mentél vele vigyázni rá?
Mert ahhoz meg gyáva vagy, Gyurikám.
Kurva bátor vagyok, Eli, világos?
Megvédem a családom érdekét.
Tartozik nekünk egy gazember, és
Érvényesítem ám a jogainkat.
Amit még a rohadt NATO se tud,
Azt én, én elintézem, és te itt
Szipogsz, mint egy majom.
Te ne beszélj
Így a fiad anyjával.
Érte is
Ez a gazember elvitte.
De hogyha
Nem vitte volna el, akkor soha
Nem lennénk gazdag emberek, te is
Tudod! Nem mertük volna megcsinálni,
Amit megcsináltunk nincstelenül.
Ülnénk most is a tanári szobában.
De akkor
Még volt értelme. De most már? Ezeknek?
Olyanokat mesélnek…
Az a biztos
Élet, az volt a biztos élet, és
Fel kellett rúgni a Lajos miatt.
Jaj, most mit csináljak, most mit csináljak?
Csöngetéskor megugrana a gyomrunk,
Mert az órán fölénk magasodnának
A táblánál a gyerekek.
Ugyan,
És
Pont mióta fogynak, olyan hülyék,
Mint a seggem, és neveletlenek,
Azt se tudják, milyen évszámot írunk.
Mert egyest adok, és azt is csak tiszta
Jóindulatból. Az osztálykirándulások!
Mindig mi mennénk most is, praktikus,
Házaspár vagyunk, közösen foghatnánk
A berúgott hülyegyerek fejét
A vécé fölött, mert tizennégy éves,
És ezt aznap bizonyítani kell.
Átírják a tantervet, és átírják
A történelmet, és eljátszanak
A nyugdíjkorhatárral, és soha
Nem érnénk el – tudod, hogy ezt csinálnánk.
Ezt csinálnánk, hogyha Németh Lajos
Fönt, Pesten befizeti azt a pénzt
Az APEH-nek, ahogy meg volt beszélve.
Gazdaggá tett, és még asszonyt is szerzett
Neked! Mert te a büdös életben nem
Tetted be a lábadat Kanizsára,
(vár)
Másfél arra, hogy szabadon engedjék.
Ötszáz pedig arra, hogy a kocsit
Csabi átcsempésztesse Ukrajnába
Egy kamionban, odaát eladni.
Jó ötlet. Nem fogják meg a határon?
Vámügyes Debrecenben, neki kell
A pénzt, hogy átengedje.
Rendben van.
Milyen kocsi?
Terepjáró. Hatalmas.
Tíz százalék Csabiéknak, ha megvan.
És hatmillióért lehet eladni.
Ott lesz a kocsival?
Holnap fizet
Laliért Érden, kapja a kocsit,
A traktor ára!
Mit gondolsz, ezért
Csináltam.
Hogy lesz egy kis plusz pénzünk?
Már amúgy is
Mi vagyunk a Milliomosék, úgyhogy
Teljesen mindegy. Nem föcsöljük el.
Az kizárt, hogy ebben a házban élek,
Mert? Mi bajod vele?
Itt születtem a kisszobában.
És?
Itt is akarsz megdögleni? Ha egyszer
Megengedhetjük magunknak, hát akkor
Miért ne legyen már szebb életünk?
Sose voltunk sehol. Mindig a földet túrtuk.
Sose voltak igényeim. Most vannak.
Ötmillió forint… hát az nem jelent semmit.
Az nem annyi pénz, Elikém, hogy abból
Minden megváltozzon.
Ahol van öt,
Ott lesz ötven.
Már hogy lenne?
Ugyan,
Csabin keresztül lesz kapcsolatunk
Mindenkivel, akivel csak akarjuk.
Amint vége van ennek a menetnek,
Én befejeztem.
Hát sok sikert hozzá.
Kerkai Gyuri, te valamikor
Azt mondtad, hogy velem leszel a jóban
És a rosszban. Megvoltunk már a rosszal,
És most… De te nem vagy kíváncsi?
Hogy milyen így az élet? Gazdagon?
Jaj, Eli, ez olyan nehéz.
De én veled vagyok.
Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.
