×
Tovább a kapcsolódó galériához

Malevics négyzete (Két évtized képinterpretációi)

Tóth Csaba festőművész révkomáromi kiállításáról

Ölveczky Gábor

2014 // 06

A négyzet univerzális jelkép. A kör ellentétpárja, a transzcendensnek, az éginek materiális alapja és egyben tükörképe. A négyzet mint a Föld, az anyag, a testet öltött isteni gondolat megnyilvánulása, akár mint teremtett világ, akár mint Isten neve, a héberben, latinban, görögben és arabban is négy betűből áll. Számos kultúrában a négyes szám maga is szentséggel bír, például a kínaiban vagy az amerikai indiánban. A négyzet az állandóság, az időtlenség, a mozdulatlanság és a szilárdság szimbóluma. Nem lehet véletlen az egyiptomi piramisok vagy éppen a maja templomok négyzet alaprajza.

A bibliai özönvízzel (mely motívum szintén megtalálható szerte a világon az emberiség kulturális örökségében) az az őskáosz tér vissza, amelyben egyetlen szilárd pont található, egy kocka alakú építmény: Noé bárkája. De a körrel körülírt négyzetbe kényszerített ember mint univerzum-motívum ugyanúgy megjelenik a hindu és a kínai ábrázolásokon, akár Leonardo da Vinci oly sokszor megidézett rajzán.

A kiállítás címében szereplő négyzet Kazimir Malevicsnek, a 20. század eleji orosz avantgárd (később méltatlan sorsú) jeles képviselőjének egyik művére utal. A Fehér alapon fehér négyzet című alkotás szerint a festészet visszasüllyedt az őskáoszba, jelentősége, létjogosultsága megkérdőjeleződött.

Tóth Csaba itt látható festményei e logika szerint Noé bárkájának felelnek meg. A korábban nonfiguratív-expresszív képekkel jelentkező alkotó két évtizeddel ezelőtt olyan művészetigenlő, a szépségnek és gondolatgazdagságnak igéit hirdető, költészettel és áhítattal teli festményeket kezdett készíteni, amelyek napjainkra tekintélyes méretű sorozattá álltak össze. De nemcsak a képek egyenmérete (130 × 130 cm) és azok nagy száma az, ami lenyűgözi a nézőt. A munkákat szemlélve pontos, átgondolt, következetes alkotói program bontakozik ki előttünk. Valamennyi kép az egyetemes – ezen belül a magyar – művészettörténet jeles alkotásainak magas színvonalú monokróm interpretációja.

Hasonló értelmezések, tolmácsolások ezek, mint a versmondás vagy a zene, ahol mások műveit mondják, szavalják vagy játsszák el, újabb és újabb, esetleg más, netán az eredeti alkotói szándéktól független összefüggésekre világítva. A négyzetekbe szorított, gyönyörűen megfestett alkotások monokróm előadásmódjuk ellenére híven követik az eredeti festmények ecsetkezelését, olyan magasságokba jutva el, amely a magyar művészettörténetben talán Balló Ede mesteri Rembrandt-, Frans Hals- és Vermeer van Delft-műtárgymásolataival rokonítható. Tóth Csaba azonban továbblép. Minden festményének kiemelten lényeges része a kép optikai közepére írt, többnyire latin szó, mely átértelmezi a képet, annak eredeti jelentését új kontextusba helyezi. Ezek a feketével írt szövegek bár azonnal feltűnnek a szemlélőnek, nem idegenek, nem zavaróak, nem teszik a festményt „plakátszerűvé”. (Nem mintha nekem bármi bajom lenne az említett műfajjal, sőt!) Köszönhető mindez a jó tipográfiai érzékkel és ízléssel megválasztott betűtípusoknak és az elegáns kivitelezésnek. A felírt hívószavak, mondások és idézetek „szintaxisa” tehát ugyanolyan fontossággal bír, mint a képek jelentése. Szemlélésük közben tartalmukat boncolgatva az ember újra és újra rádöbbenhet saját kicsinységére: elgondolkodhat azon, hogy mi minden van, amit elfelejtett már, és még több, amit jó lenne tudni! És hogy megvan-e benne az az alázat, amely e képek alkotójának a sajátja.

Tóth Csaba persze nagy tudású művész, igazi „pictor doctus”, aki műveltségét rendkívül rokonszenvesen kívánja velünk megosztani. Bízva abban, hogy ezen alkotások megtekintése közben felülkerekedik mindannyiunk jobbik énje. A kiállításon nagyrészt az apszisban kaptak helyet a bibliai tematikájú alkotások, de a hajóban is fellelhetünk közülük néhányat. Ilyen például az indítókép a középkori Mária-monogram két betűjével vagy Ferenczy Károly Hegyi beszéde és Koszta József Három királyok című képe, melynél szinte hallani vélem József Attila sorait – „úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél…” –, azét a József Attiláét, akit Tóth Csaba alkotótársul választott: legtöbb művének a költő által írt sorok valamelyike adja a címét. A nagybányai iskola festőinek itt egészen különleges szerep jut. Ferenczy, Réti István és a többiek jelenlétükkel igazolják a csaknem földink, Kassák Lajos szavait (aki egyébként saját maga szerint nem ismert haladó hagyományt): „Ha Nagybányáról beszélünk vagy írunk, nem szabadulhatunk meg bizonyos elfogódottságtól. Mintha valamennyien érdemes őseinkre emlékeznénk.”

Hát igen, az ember nem tagadhatja meg gyökereit. Tóth Csaba sem teszi ezt, aki 21. századi hangon beszél nekünk régmúlt századok művészetének egyetemes értékeiről. Meglehet, egyedülálló, magányos festészeti hitvallás az övé, akárcsak a nagy elődé, aki úgy készített önarcképet, hogy vonásait nem vizuális, hanem gondolati úton lehet azonosítani. Tehát az sem lehet véletlen, hogy a Csontváryra utaló festménye azon kevesek egyike, amely magyar feliratot visel („legyen meg a te akaratod”). A magányosság persze nem jelent feltétlenül egyedüllétet, William Eastlake adta egyik (egyébként képzőművész) hőse szájába a következő gondolatot: „Ha valaki valaha szeretett valamit, szeretett valakit, az nem volt egyedül soha. Sosem voltunk egyedül.”

Ez az összegző kiállítás minden bizonnyal úgy vonul majd be a magyar művészettörténetbe, mint egy nagy formátumú, kiforrott és jelentős művészegyéniség kitárulkozása az értő közönség felé. Úgy gondolom, hogy Tóth Csaba ezek között a falak között, akárcsak a költő, „ime, hát meglelte” hazáját. És talán térjünk vissza egy kicsit a számmisztikához! A kiállításon 49 mű szerepel. Ez a szám igencsak nagy jelentőséggel bír a város történetében. Örülök, hogy a Limes Galériának otthont adó templomépület továbbra is őrzi eredeti funkcióját.

A kiállításon elhangzott megnyitóbeszéd szerkesztett változata, Komárom, 2014. március 7 – április 20.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben