×

„Olykor az Isten is hajléktalan”, avagy Az én Miatyánkom

avagy a vers az, amit mondani kell

Pécsi Györgyi

2013 // 06
Régóta gyanakszom, hogy a verset nem olvassák, nem mondják, hanem írják. Hogy versíró minden hajlékban akad, de aki olvasná is…?!

De hál’ isten, nem így van. A versnek ma is rengeteg olvasója, sőt önkéntes prókátora van. Nem föltétlenül a szerény példányszámú kánonképző irodalmi folyóiratokban publikált versnek, hanem a maga helyét valahogyan megtaláló költeménynek. Amelyiket nem médiumok, alkimista doktori iskolák, műhelyek kommunikálnak, hanem – Szentegyház! – a nép maga. Egyszer csak itt terem, adják kézről kézre, szájról szájra, mindegy, ki írta, írta-e valaki, lelkeket szólít meg, mondják otthon, munkahelyen, egyházi meg világi ünnepeken, egyre bátrabban mondják, mert ha sokan érzik lelkükből lelkedzőnek a verset, akkor az szakrális rangra emelkedik.

Régente is terjedtek ilyes lelkemből lelkedző, finom tollal másolgatott, imakönyvben őrizgetett versek – de hajh, régen nem volt ám internet!

De ma már van internet, blog, Youtube meg minden, így hát könnyedén terjedhet a vers is, ha akar.

Valószínű az utóbbi évek legnagyobb irodalmi sikere éppen az internetnek köszönhetően egy különleges vers, ima, Az én Miatyánkom. Szerzője hol dr. Papp Lajos szívsebész, hol Kányádi Sándor költő, hol meg Tánczos Katalin hajléktalan újságárus. Egy rövid időre szerzői joggal lett fölruházva egy iregszemcsei nyugdíjas tanítónő, egy salgótarjáni szociális otthonban gondozott néni, egy „az én nagymamám”, de isten csudálatára még Tandori Dezső is.

Az én Miatyánkom címre a Google keresője 130 000 találatot dob ki (Kányádi Sándor nevére ennek háromszorosát, Petőfi Sándoréra is csak hússzorosát) – ennyi találatban könnyen összezavarodik az ember szerzőség dolgában, de azért próbáljuk meg!

A történet úgy kezdődött, hogy a Fedél Nélkül című hajléktalan lap közölte a verset, miután dr. Eőry Ajándok (a szegény emberek orvosa) – vagy mégis inkább Borszéki István?1999. november 18-án lejegyezte Tánczos Katalin hajléktalan újságárus költeményét. A vers följutott az internetre, valami úton-módon dr. Papp Lajos szívsebész kezébe került, aki megszerette, elmondta, megjelentette a talált verset beszélgetőkönyvében (Jöjjön el a Te országod!, Kairosz, 2003). És a vers Papp Lajosnak lett tulajdonítva. De valami nem stimmelt, némelyek fölismerték, hogy a verset valójában Kányádi Sándor írta. A vita heve kipattintotta az igazságot: a verset Tánczos Katalin hajléktalan költő írta, és hogy egyszer s mindenkorra le legyen zárva a vita, és kimondassék az igazság, a Kairosz Kiadó 2010-ben megjelentette Tánczos Katalin verseskötetét Döb­rentei Kornél ajánlásával, majd a kötet nagy népszerűségének köszönhetően 2012-ben újra kiadta. A könyvborító szerint: „A szerző magát büszke magyar hajléktalannak vallja, aki a versírás tehetségét kapta – szinte semmi mást. Megalkuvást nem tűrő természete is oka ennek, sokszor szerencsétlen élethelyzetekbe sodorta, ám szenvedéseinek kohója a verseket élővé, maradandóvá tette. Lovagi segítői, a »máltaiak« és »Ajándék-doktor« (Eőry Aján­dok) nemcsak egészségi állapotán javítottak, hanem közreműködői voltak versei kötetbe szedésének. E kötettel egy félreértés is tisztázódik: a Papp Lajos szívsebésznek, kiadónk sikeres szerzőjének tulajdonított szépséges fohász – a kötet címadó verse – e tehetséges, hányatott életű költőnő alkotása.”

Papp Lajos 2011. szeptember 25-én nyilatkozatban jelentette ki, hogy a vers gyönyörű, de nem ő írta. Annak rendje-módja szerint fölkerült nyilatkozata az internetre. Egyszer Kányádi Sándornak is megmutatták a költeményt, de ő is csak azt mondta, hogy nem ő a szerző. Végül 2011-ben a köztelevízió interjút készített Tánczos Katalinnal, aki elmesélte az életét, és a műsorban a versei is elhangzottak.

Gondolhatnánk, ennyi nyilatkozat, dokument jeszty elég, hogy örök időkre tisztázódjék, ki követte el a művet.

De nem!

Lássunk alább néhány jellemző szemelvényt a kultikus opus internetes bejegyzéseiből!



hermanottotars honlapja: „Kedves Professzor Úr! Kérem, engedje meg nekem, hogy egy információt megosszak Önnel. A kora tavaszi budapesti előadása alkalmával (melyre a Tolcsvay Klubban került sor) Ön felolvasott egy csodálatos imádságot. Elmondta, hogy egy idős tanítónőtől kapta, …-ről. Szerettem volna szót váltani ezzel az asszonnyal – legalább telefonon –, megszorítani a kezét, és megköszönni neki ezt a fájdalmasan gyönyörű imádságot. Felhívtam hát az Ön által megnevezett S. Jánosnét. Elég hosszan elbeszélgettünk, és a beszélgetés végén elmondta: az imát nem ő írta, hanem valaki más, akivel a temetőben szokott találkozni. Kérésemre megmondta az illető nevét, így meg tudtam keresni azt, akivel valójában beszélgetni akartam. F. Józsefnének hívják, könyvelő volt, és amikor a férje meghalt, akkor írta hosszú hónapok alatt az imát. […] Bp. 2001.09.24.”

2008. április 19., igazsag.extra.hu: „A Miatyán­kom című verset özv. Szécsi Károlyné írta. A könyv, melyben a vers megjelent, a Poly art pódium 95. Ezt a kézzel írott példánnyal tudjuk bizonyítani. A néni még él, 88 éves, a nagymamám, és kérjük, hogy mivel engedélyt senki sem kért tőle a mű terjesztésére, ezért ne más ékeskedjen az ő versével, mert ez jogilag vitatható. Várjuk a helyesbítéseket.”

2008. április 11., blogbejegyzés: „Ezt a gyönyörű verset , az Én Miatyánkom című verset nem dr. Papp Lajos írta, hanem, mint azt leírja a Jöjjön el a te országod című könyvében, egy nyugdíjas iregszem­csei pedagógusnőtől kapta. Francsics Józsefnéről van szó, de sokszor nem is tiltakozik Papp Lajos, mikor neki tulajdonítják. Azt beszélik, hogy egy hajléktalan nő a szerző.”

2008. július 1., blogbejegyzés: „Bárki írta Az én Mi Atyánkom című verset – gyönyörű! Én Bakony­szentkirályon hallottam Nagy Bálint parasztköltő versmondóversenyén egy egrei hölgy előadásában. A szívemig hatolt, és nagyon tetszik. Nem bizonyítja semmi, hogy nem dr. Papp Lajos szívsebész professzor verse. Aki mást bizonygat, az tegyen fel legalább egy fotót vagy egy linket, hogy ténylegesen kié ez a szép alkotás. Legjobb lenne a professzort megkérdezni. Elnézést, ha tévednék. Szeretem pontosan idézni a verseket a szerzőjének nevével együtt.”

2008. október 17., blogbejegyzés: „Ez a gyö­nyörű vers újra és újra a kedvencem. Keresem, keresem az igazi íróját. Dr. Papp Lajos könyvében – Jöjjön el a te országod – olvasható az idézet (a 119. oldalon), melyet valóban egy idős tanárnőtől, Stefanovits Jánosnétól (Iregszemcse) kapott. Egy versnek tartalmaznia kell az íróját, időpontját. Utalást találtam arra is, hogy valójában Kányádi Sándor verse. Sőt, még más utalásokat is lehet találni a Google keresőjében.”

2008. november 21., blogbejegyzés: „T. Blog­tulajdonos! Kérem, engedélyezze, hogy az alábbi, Papp Lajos írónak tulajdonított verset és gyönyörű eszperantó nyelvű fordítását a […] honlapunkon levő nem profitos internetes újságunkban megjelentessük. A fordítás éppen olyan szívszorítóan felemelő, mint az általam kapott szöveg. Előre is köszönettel, de válaszát várva maradok…”

2009. október 8., blogbejegyzés: „Ezt a verset Salgótarjánban, egy szociális otthonban gondozott idős néni hagyatékában találták kézírással, 1999-ben.”

2011. február 6., blogbejegyezés: „A Pusztaszeri út és a Szépvölgyi út kereszteződésében van a Daubner cukrázda, és itt szokott egy hajléktalan asszony reggelente újságot árulni! […] Egyszer büszkén mutatta az újságban megjelent versét is, ami nekünk kéziratban már régen megvolt!  A hölgy neve Tánczos Katalin volt, mert már hosszú ideje csak múlt időben beszélhetünk ró­la! Amikor ezt itt olvastam, bizony könnyek jöttek a szemembe Kati néni miatt, és nem egy plagizáló erkölcsi n/h/ulla miatt! […] Ír? Már csak írt! Ahányan idézték, nagyon sokszor híres nevek alatt (Papp Lajos, Kányádi Sándor stb.) az Én Miatyánkom című versét, annak a jogdíjából nem hogy lakást vehetett, de palotát építhetett volna. Már mennyei lakhelyről néz minket. Legyen békés a fenti sorok olvasása számodra – az Ég és Föld Urának Lelke legyen Veled!”

2011. február 19., blogbejegyzés: „Kedves Barátaim, Levelezőtársaim, Ismerőseim! Roppant kellemetlen helyzetbe kerültem, mert akaratom ellenére valótlanságot terjesztettem. Egy 2008. április 11-i bejegyzésemre, melyben azt fejtegettem, hogy Az én Miatyánkom című verset nem dr.Papp Lajos írta, idén február 6-án B. J. Levente úr kilencedik hozzászólóként azt írta, hogy Tánczos Katalin már nem él […] Foglalkoztatott ennek a versírónak a sorsa, és keresgélni kezdtem a világhálón, hátha rábukkanok valahol élete tragikus végének leírására. Viszont csak arról találtam bejegyzést, hogy 2010. december 15-én könyvbemutatója volt […] Elha­tároztam, hogy írok dr. Eőry Ajándoknak, és megkérdezem tőle, mi az igazság Katalin halálával kapcsolatban. Szombaton levelet kaptam dr. Eőry Ajándoktól, melyben közölte velem, hogy Tánczos Katalin él!”

2011. szeptember 2., blogbejegyzés: „Gyönyörű vers, de nekem megvan a könyv, amiben Papp Lajos professzor ír a versről, egy idős tanárnőtől kapta, de Kányádi Sándor erdélyi magyar költőnk írta. Sok gyönyörű verse van neki. Próbáljatok így rákeresni. Minden szépet, jót kívánok!”

„Valóban nagyon szép, s bár minden tiszteletem a doktor úrnak, tudni kell, hogy nem dr. Papp Lajos írta a verset. Erről már nyilatkozatot is adott ki!”

2011. október 15., blogbejegyzés: „Tánczos Katalin, a hajléktalan költőnő megrázó imája: Az én Miatyánkom. A több mint 120 verset tartalmazó kötet megvásárolható: Pusztaszeri ABC, 1025 Budapest, Pusztaszeri út 6/A. Kérjük, ha lehetséges, itt vásárolja meg a könyvet, mert az innen befolyó bevételt teljes egészében a költőnőnek adjuk át. Köszönjük! A költőnővel való személyes találkozás a Pusztaszeri út – Szépvölgyi út kereszteződésében lehetséges, könyvet tőle is lehet vásárolni.”

2012. január 21., blogbejegyzés [közli dr. Papp Lajos nyilatkozatát]: „Merthogy a tisztesség megkívánja… Egy nyilatkozat, mely engem főleg az Én Miatyámkom című vers miatt érdekelt. A verset sokáig dr. Papp Lajos prof.-nak tulajdonították… de nem Ő, hanem? Akkor ki? Mert Kányádi Sándor az Én Miatyánkom című versét tudjuk, hogy eredetileg Tánczos Katalin írta. Mindegy is… csak most találtam meg Papp professzor nyilatkozatát, ezért jutott eszembe.”

2012. november 28., a Kárpáti Igaz Szó honlapja: Técsőn megemlékeztek a málenykij robotra, a líceum egyik tanulója elmondta Kányádi Sándor Az én Miatyánkom című versét.

2012. május 27., civilkapocs.hu: „A vers az, amit mondani kell című írás pontosan közli Kányádi Sándor ismert példázatát – A vers az, amit mondani kell –, majd pedig az ominózus verset: Kányádi Sándor: Az én Miatyánkom.

2012. november 16., miep.hu: a délvidéki hideg napok mészárlására emlékezve „Dolinszky Gábor evangélikus lelkész a zsoltáros szövegének felolvasása után Kányádi Sándor Az én miatyánkom című költeményét szavalta el.”

2012. november 24., blogbejegyzés: „Bizony nem dr. Papp Lajos írta, hanem Kányádi Sándor, íme a link, ahol olvashatjátok! http://www.szepi.hu/irodalom/vallas/tima/tima_499.html [A link a szegedi piaristák honlapjára mutat, ahol helyes a szerzőség, Tánczos Katalin neve olvasható.]”

A www.videohirek.hu honlapon több előadásban és több szerzőséggel olvasható-hallgatható a vers, vagy másfél tucat Youtube-ról begyűjtött videón:

1., diavetítés, fiatal lány mondja a verset, szerző nincs megnevezve;

2., Blaskó Péter mondja „Papp Lajos: Az én miatyán­kom” versét (Youtube-ra feltöltve: 2009. augusztus 26., látogatók száma: 13 541);

3., diavetítés, „Kányádi Sándor / Az én Miatyánkom” – zenei aláfestéssel és anélkül;

4., diavetítés, „Az én Miatyánkom / Kányádi Sándor verse”, majd alatta: „Helyesbítés: A fenti vers Tánczos Katalin verse.”;

5., Ifj. Nagy Bálint (Valentinus) előadásában Tánczos Katalin: Az én Miatyánkom;

6., részlet a Tánczos Katalinnal készült tévéfilmből, a verset előadó alámondja;

7., férfi előadó mondja Kányádi Sándor Az én Miatyánkom versét, K. S.-ról készült festmény látható;

8., protestáns istentiszteleteken iskolás lányok mondják Kányádi Sándor versét.

Az én Miatyánkom című, Kányádi Sándornak tulajdonított vers több honlapon – köztük amerikai magyarokén is – „saját” versei társaságában olvasható. Másutt így: „Kányádi Sándor: Az én Miatyánkom” – alatta Papp Lajos jól ismert fejpántos fotója, alatta pedig a vers maga. A kuszaságot úgy is megpróbálták föloldani, hogy a verset dodonai módon írták alá: „Kányádi Sándor / Papp Lajos”. Ötletesebben: a verset Papp Lajos írta, csak az Utóhangot Kányádi Sándor.

Persze egyáltalán nem baj, hogy ennyi rajongója van a versnek. Az meg tudott, hogy egy hír – pláne, ha pontatlan, ha álhír –, ha lábra kell, a Jóisten sem tudja megállítani. De azért jó lenne, ha legalább az intézmények nyilvános műsoraiban a valódi szerző nevével hangoznék el a vers. Megszenvedte Tánczos Katalin.

Végezetül álljon itt Az én Miatyánkom szerzőjének önéletrajza (fedelnelkul.hu), és jelenjen meg a vers is teljes terjedelemben. (Remélem, a szerző nem veszi zokon.)

Önéletrajzom

1942. V. 5-én születtem Budán, törvénytelen gyermekként, mert apámat elvitték a fogságba, Szibériába. Most Balatonszárszó mellett, Kötcsén van a Tánczos József-féle sütöde. Életemben egy fillérrel nem támogatott. Egyedül, önállóan végeztem tanulmányaimat. Amikor 1961-ben leérettségiztem a Vendéglátó-ipari Technikumban, benne voltam a Hétfői Hírek lapban, mint az érettségizők büszkesége. Ezután a Royal Szállóban is levizsgáztam cukrászatból – kiváló eredménnyel. Sajnos ott kellett hagynom, pincérkednem kellett a megélhetés miatt. Később férjhez mentem, szakácskodtam, amellett hosszú évekig ápoltam rákos férjemet. Az óbudai lakásunkat el kellett adnom, hogy tudjam fizetni a gyógyíttatását (1991. novemberben). Albérletben folytattam, szakácskodtam, míg le nem betegedtem. Ő 1992-ben hunyt el. Évek óta az utcán élek. A Mál­tais dr. Eőry Ajándok segít, és a jó emberek. Versekkel 9 éves korom óta foglalkozom. Mostanában aktívabban. Megjelent versem Belgiumban, Liege-ben is, 1999-ben. – Tánczos Katalin, lapterjesztő.

Az én Miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a „rossz” – erre van Istene!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba – hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg homlokod,
S mondd: Uram!
LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a „kisember” fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdag” milliót költ: hogy „éljen”,
S millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba – tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül – sőt –, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy – tagadd meg „ŐT”,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak…!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a „nagyhatalmak” a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt, ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a „rossz”, támad s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
AMEN!

UTÓHANG

S akkor megszólal a MESTER, keményen-szelíden,
Távozz, Sátán – szűnj, vihar!
BÉKE s CSEND legyen!
Miért féltek, kicsinyhitűek?
BÍZZATOK! Hisz’ én megígértem Nektek!
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek
Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végső időkig – VELETEK MARADOK!

A jelenségre Radics Péter, a Digitális Akadémia mun­­katársa hívta föl a figyelmemet – köszönet!

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben