×

Földanyák; Öntisztulás

B. Tóth Klári

2013 // 05

Földanyák


Amikor az asszonyok minden szerda este
eljöttek a bibliaórára, egyesével
szállingóztak, mint az első hópelyhek,
frissen pasztázott fűzős cipőjüket
tétován húzogatva a lábtörlőn, mintha
kint akarnának hagyni minden
tisztátalant, hogy megtisztulva lépjenek
be Isten házába, az Áldás, békesség
úgy fordult ki belőlük, mint ásónyomból
az első krumplitermés, a gyülekezeti
terem kellemes melegében kieresztettek
a ráncok, homlokukon elsimultak
az ezeréves barázdák, emlékek
mélyszántásai, meleg földszagot
párologtatott a bőrük, leeresztett
szemhéjuk alatt legendák
maradékait illesztgetve a Bibliához,
hátha megférnek egymással,
szálfaegyenesen ültek vállkendőjükbe
burkolózva az agyonkoptatott padokon,
dédanyáik fába vésett nevei fölött,
amiket hajdani udvarlóik bicskája
őrzött meg a kései utódoknak, mikor
istentisztelet alatt végigmustrálva
a konfirmandus lányokat,
válogatták a családanyának valót –

kapálástól megkérgesedett kezük súlya
kiégett ölükbe hullott, fekete zsoltárukon
arany kehely, e pohár az újszövetség
az én vérem által, amely tiérettetek ontatik,

teremnyi feketébe öltözött földanya
magába merülve töltekezett a Lélekkel.

Öntisztulás


A padláslépcsőn szembejön a por.
Ma díszvendégként tessékel előre,
és korhadás-szagokkal elvegyülve
a rám tapadt piszokkal antikol.

A múltba lógó rozsdás láncokon
ereszkedem alá letűnt korokba,
meg-megnyikordul a padlásgerenda,
mint pincemély – szimultán – sóhajom.

Gyerekkorom maradni kényszerít.
Körülkering a porló házigazda
(nyitott padlásablakból készakarva
nem szippantottam be friss oxigént).

Körülhatárolódni, mint a térkép
egy belső, szűk országhatár-falon,
s ha visszabont a volt idő, vajon
a múlt-zuhanyban öntisztul a vérkép?

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben