×

Ostromnapló

1945. április

Illyés Gyula

2013 // 04
Április 1. Húsvét vasárnap

Délelőtt értelmetlen, nehezen mozduló munka (kiáltvány)1 a Szimplonban. Szabó Zoltán megy Diósdra: nézzen gyümölcsöst? Illés [Béla] szobája előtt Szentgyörgyi [Albert], igen rokonszenves bátorsággal: beszélni kell az oroszokkal, mert különben bűnrészesnek érzi magát – mennék-e vele? Illés [Béla] sokára: „Kárpáti [Aurél] megsértődött, nyilván mert nem ő lett az elnök, két napja nem jött ebédelni.”2 Szentgyörgyi, Szekfű [Gyula] enne egy kis húst. Illés: Albertnak a köztársasági elnökségre kellene készülnie. A nemzetgyűlés elnökségére felkérték. Vállalná, de előbb beszélne Sztálinnal. Én: „Valóban kimennek az oroszok?” Illés: „Nem bolondok itt maradni.” Sz[entgyörgyi]: írt valamit, elolvasnám-e. Lekísérem, lejövet beszél, lekísér nagy bosszúságomra, mert így nem tudok zsebre vágni egy-két sárgarépát a kapualji kosárból. „Ni, itt répa?” –  mondom mégis. „Markolj belőle.” Hármat elveszek. [Gellért] Oszkárhoz (Kárpáti ügyében), nincs otthon. Hazafelé Tamási [Áron]: Sinkát,3 Kodolányit, Szabó Lőrincet úgy lehetne menteni, ha ő melléjük állva lemondana, de ez mégis titokban maradjon. Kárpáti-ügy. Ha én lemondok, lemond ő is. (Reggel a kávéházban Nagy Lajos egész dühvel: miért nincs ő bent a jelölőbizottságban, ő ismeri az írók szociális magatartását, mit keres a tagok közt Vas István,4 aki a Válaszban nyeglén írt a szocializmusról.5 „Hagyj békén, fáj a gyomrom.” (Valóban fáj.) „Téged meg az orosz naplód miatt támadnak.”6 Épp olyan hévvel most arról beszél, hogyan gyógyíttassam magam. Fl[órá]t vártam, nem jött meg.

Április 2. Húsvét hétfő

Gellértet 9.10-ig vártam, aztán lakásán – már hiába. A választó nagygyűlésre,7 a körúton  zászlós, táblás menet, egy-egy ember egész hosszú, nyilván előre betanult mondatokat kiált, mögötte 10-12 [ember] pontosan ismétli: „Éljen a szociáldemokrata városi bizottság! Éljen a két munkáspárt széttéphetetlen együttműködése!” stb. A Keletinél épp magyar hadifoglyokat és civileket visznek. A Sport­csarnok tele, előtte külön gyűlés. Beengednek. Nem vagyok az emelvényen, szemben a lépcsőn előbb állva, majd ülve (most is itt írok). Oltványi [Imre], Kállai [Gyula], majd Darvas [József] (igen jól) beszél. Aztán Szakasits8 nagyon hangosan, gyakoroltan, Supka9 unalmasan. A tömeg fegyelmezetlen kezdetben. (Alig lehet a gyűlést elkezdeni. Reklamálják az Internacionálét. A Himnusz közben meghatottság.) Ortutay [Gyula], Major [Tamás], Farkas10 a pódiumon. „Fegyelem!” Darvas [József]: „Minden képviselő ígért, hazudott, s hasonlítottak abban is, hogy nem tartották meg.” (Nagy derültség.) Szakasits [Árpád]: „Azt mondják, nincs igás – van nyilas elég!” (A tetszés elfojtja a pointot: ha ló nincs, szamár is jó.) Kállai [Gyula] bejelenti Sopron elestét.11 (Óriási lelkesedés.) Supka [Géza]: „Ahogy jó kenyeres pajtásom, Ady rendre mondotta: mert percemberkék stb.”12 A szakszervezeti Kovács:13 „Kijelentem, hogy tudatában vagyunk, hogy a németek, ezek a gazok, kifosztották az országot.” (Török.14) A szereplési indulat –  közbekiáltanak: „mikor az árakat feltolják, és amúgy is a negyven pengős krumpli!” A polgárok („Éljen Bródy!”15): „Rend, Jog, Biztonság!”, a másik sarokban: „Föld, Kenyér, Szabadság!” I[llés Béla]: „Kárpáti megsértődött.” Flóra itthon.

Április 3. kedd

Cikkírás.16 Parasztpárt. Fl[óra] ott eszik. I[llés]nél a kibékült Kárpáti. (Gellért [Oszkár] elmondta neki a tervet; csak Némethet akarja kitenni. Nem.) Írószövetség, Rádió. Fodor [József] is megsértődött. Szabó Zoltán ott. Elmondom tervem: legyen egy héttagú elnöki tanács, felosztott munkakörrel, s annak egy megbízott ügyvezetője: Kárpáti. Ennek öröme, a többi is szívesen elnök. A kongresszus megbeszélése, felolvasom a piszkozatot. (Farkasék, a kispestiek itt.) Schricker.17 Örley18 édesanyja.

Április 4. szerda

Schricker reggel: „A termékgazdászokkal mi történik?” Dolgozás a kávéházban, Gellért [Oszkár] két fiával. Parasztpárt, a kiáltvány.19 Farkas,20 Darvas [József], Szabó [Zoltán]; Farkas: Szentendrén, Szabó: Diósdon gyümölcsös. Illés [Béla]; Kárpáti [Aurél] boldog. Flórával hazafelé – Basch [Lóránt] – át a Ferenc Józsefen. Hosszú út. Itthon Mariska igen értelmes, kedves, okos – „sütt, főzött” nekünk.

Minden rendben.

Április 5. csütörtök

F[lórá]val [olvashatatlan]. Léccel ki Bikarétre. A bizalmas vörösvári asszony azt is elmondja, hova dugták a holmikat, hol laknak H[olvashatatlan]ék: ott is oroszok, a fagyott nő, akinek csizmát csináltatnak az oroszok. Holmink egy részét megmutatták, csak az élelem lett oda. Ott gyülekeztek [az oroszok] támadásra. Lovakat, teheneket elvitték, de ők három lovat is szereztek, [olvashatatlan] hozták – most bérszántást végez. Sok civilbe öltözött katona, Sopron alól, megadták magukat, az oroszok elengedték őket. Az utca túloldalán várakozó hozzátartozók.

Április 6. péntek

[Kozmutza] Laci kimegy földet művelni. [Kövesházi] Ágneséknél Ikával – igen kedves – sokat dolgozunk. Ebéd előtt egyedül át Pestre, a körúton [olvashatatlan név], apja [olvashatatlan név] ügyvédje: „Hol lehet ezt cikkben leadni?” Hús, keveset eszem (gyomorfájás). Flóra nem ebédelt, zsizsikes a Parasztpártban a borsó. Le kenyérért (55 [pengő]), 20 deka hagymáért (72 pengő és avas!). Külön 10 deka (32 [pengő]). Vacsora. (Szabad Nép:21 Harmath,22 Sándor,23 Losonczy,24 jó a cikk a Dunántúlhoz.) Kállai [Gyula] a Szabadságnak kért.25 Küldjenek le [engem] Ozorára. Losonczy telefonál: vasárnap indul kocsi. A Szabad Szó megint rondán denunciál (Zimmermann26 után Schandlt27) és fürdik a vérben. Flóra: vetessük le nevem a lapról.

Április 7. szombat

Bucsinszky (most „Művész”) kávéházban28 egy orosz baka (még kézzel nyúl a szájába) 92 pengőt fizet egy reggeliért (ujjal mutatott): 4 tojás, egy tea, egy „kofje”29 és kenyér. Nemzeti Bank: Keviczkyvel30 a Parasztpártba, a vezetőségből senki. Az előszobában Kodály,31 Szabó Pál, Sinka [István], Tamási [Áron], Horváth Elek.32 Kodály olvas. Boldizsár [Iván]nál, leszidom [őt]: „Ne, éppen ezért a lap ne denunciáljon!” Illés [Béla]: írjak cikket a földreformról a Pravdának.33 Gáspárnál34 a pártban. Holnap indul Kaposvárra vagy Pécsre autó vagy teherautó, beszólnak. Erős gyomorfekélyes fájdalom. Fl[óra] elmegy Budára.

Április 8. vasárnap35

Korán reggel Fl[óra] megy. Később Keviczky – a Nemzeti Banknál egy őrült mindenkit ki akar dobni. A Parasztp[árt] megbízottja legyen ő? Zilahy [Lajos], kirabolták Debrecenben a Vorosilovval való találkozás előestéjén.36 Ma is folyik még a rablás. (Nálunk a hegyen is?) Autó kell. Lehozhatják [a] t[e]h[er]autót. 200 szoba az íróknak. Bent van a saját dada-jában: író menza. Dolgozás a Szimplonban, 12 felé Fl[óra]: itt a Rózsi.37 600 p[engő] Molnártól,38 izgatott indulás személykocsin.

[Illyés Gyula 1945. április 8. és 12. között az országban zajló földosztásokon vett részt, az ekkor készített feljegyzései a Honfoglalók között. Riportsorozat a dunántúli földosztásról című művében jelentek meg.]

Április 13. péntek

Tegnap este érkezés. Ijedelem, mert a Sarolta utca is le volt zárva. Ma idegesítő család – hogy Ella mi mindent elvitt volna, s követelt. [Ferenczy] Sanyi: protekció Tiszaszőlős végett39 – így kompromittálódni? Cikkírás, igen nehezen. F[lórá]val át Pestre, be Illéshez, haza. Sokan kerestek, Pilászy [György], Keviczky [Lóránd].

Április 14. szombat

Gellért [Oszkár]hoz, ő és Kárpáti [Aurél] kérésemre Erdei [Ferenc]hez [Szabó] Lőrinc ügyében: internálták.40 Dolgozás, nehezen. Illésnél Zilahy. I[llés] előadása. Kárpáti [Aurél]: Erdei [Ferenc] nem is fogadta őket, nem tehet semmit. Most mit L[őrinc] ügyében? Séta. Sötétben orosz tábori csendőrök egy fiatalembert igazoltatnak, elmegyünk mellettük, I[llés]t igen leveri az esemény. Klára41 levelez Zilahyval holnap erről az ügyről.

Április 15. vasárnap42

Ki Basch[ Lóránt]hoz (levelet írt: sürgős beszélni valója van), nincs otthon. Zilahyhoz: Lőrinc ügyében. Jön azonnal velem. Megmutatja a Károlyi-palotát.43 Lefelé menet Basch jön szembe. Volna egy 2 szobás lakás, Magasházyé.44 Nekem nem kell – Lajosnak igen. Később utánunk jön. Basch: ajánlólevél kellene a Szolnoki Földrendező Tanácshoz, hogy ő mindig nép-párti volt, mert annak idején csak lássékra adta el húgai birtokát, a zsidótörvény miatt. Ha nem adja el, most nem vennék el.45 Ezért ma leutazik. S a Schwaál-földek cibakházi alapítványa. (Szöges cipőmben elcsúsztam alaposan az utcán, igen fáj.) Ilyen bizonyítványt én nem adok, s a pártnak sem engedem, hogy adjon. Ellenben szívesen általános hangú tanúsítást, hogy demokratikus érzésű. [Az] Emkében46 megírom, már Zilahy jelenlétében.

Át Budára. Bimbó út 7. Balázs [József], a rendőrkapitány megismer, sejti, miért jöttünk, ő nem akarta internálni Szabó Lőrincet, két nap múlva kiengedi. Végre azonnal – velünk – kiengedi. Lőrinc nem is érti, mit jelent ez,47 már az Est-nyugdíjáról beszél. Zilahy nálunk ebédel. Vissza gyalog, Bárczynét48 útba ejtve, Fl[óra] odáig velünk. Rókusban Farkas Ferenc: vállaljam a kultuszminiszterséget. Nem. Akkor Darvas [József] vagy Szabó Zoltán. Illés anyjánál. (Illés előadása – mi Zilahyval, Kárpátival kint a színpadon – után Illés Endre49 is fent I[llés] Bélánál.)

Április 16. hétfő

Cikkírás a Symplonban, nehezen. 11-kor Kárpáti – Vashoz.50 Ismer még régtől? Az írók kosztja, nem értem a kérdést, ígéret. Kassák [Lajos], Gellért [Oszkár] a Szöv[etség]ben. Ebéd. Cikk befejezése. Vöröskatonák isznak a Symplonban. Szabad nap, Haraszti [Sándor], Horváth [Zoltán] stb. Lőrinc, jugoszláv-ügy. Haza, Fl[óra] itthon. Sok levél, csupa kérés. Szabad Szónak egy vers.

Április 17. kedd

Rövid ideig dolg[ozás] az Emkében. Fl[óra] le értem. Ella itt – semmi baj. Féja le volt tart[óztat]va,51 de el[engedték], a békéscsabai k[ommunista] párt gyűjtött neki. Zilahy, Szabó Z[oltán], Gergely:52 az Írószövetségről – pártot. Schweng.53 Gellért [Oszkár]. Vele s Zilahyval Fészek[be]54 – nem adnak ebédet. P[araszt]párt[: ebéd], igen jó. Föl Kováccsal,55 Jocival.56 Cikk a Szabad Népnél, telefonálás, adják vissza a Szabad Szónak. Cikk befejezése.57 Haza. El a k[ommunista] pártba. Rákosi [Mátyás], Farkas Mihály, Kádár,58 Révai [József]. A kultusztárca: Darvas [József], Szabó Z[oltán] [vagy] én. Darvas luteránus.59 Bor, cigaretta, később vacsora. Szocdemek: én úgyis megszöknék az irodából. Kovács [Imre] kapacitál, nem. Kedélyes, tréfás hangulat. Rákosi ízesen beszél, állandóan közmondás, népi kifejezés. Közvetlen hangú vita a képviselők számáról, a miniszteri tárcákról. Autón haza.

Április 18. szerda60

Emke, mögöttem egy férfi ül, elmegy előtte egy másik: „Maga még itt ül? Nem fog sokáig itt ülni – nyilas!” Kínos jelenet, az elmegy rendőrökért, ez az előbbit a szoc[ialista] pártba invitálja. Pártban ebéd, dr. Töröknél,61 Fl[órá]t el a hídig, haza, dolgozás.

Április 19. csütörtök62

Cikk, Gellért [Oszkár] be az Emkébe. „Mikor lesz Csillag?” Szabad Szó, párt, ebéd, Feri,63 Bucsinszky,64 dolgozás, haza.

Április 20. péntek

Emke. P[araszt]p[árt]: Keresztury,65 Szabó Z[oltán]: a hetilap még mindig nem megy. Ebéd. Veres Péter megjött. Haza, cukros tojás. Thury Zs[uzsa] – szemrehányásai: „Kihagytál az Írószövetségből, mindenhonnan!” Schöpflinék ugyanott. Vágó bácsival: „Márta66 a náci és nyilas rémtetteket feldolgozó bizottságban dolgozik.”

Április 21. szombat

Dolgozás; hiába a Ráday utcába Zsindelyné levelére,67 P[araszt]p[árt] ebéd, dolgozás. Pártnap: Veres [Péter] beszél, Erdei [Ferenc]. Fent: értelmiségiek, Kodály – hív? Marschall este, a gursi.68

Április 22. vasárnap69

Sz[en]tendre Farkasékkal. „El lehet fogadni elkobzott földet?” „Magad kártalanítod.” Haza a hegyen: orosz nő, Ika kedvesebb, mint valaha. A részeges pap: vezeklésül felmossa a lakást. Valahányszor valami jó jel a lakásban, a gazda aggodalma: mit vedelt be? Mit adott el?

Április 23. hétfő

Gyalog ki Farkasrétre – hiába; P[araszt]p[árt] – ebéd, összeveszés Boldizsár[ Iván]nal Voinovich70 megtámadása miatt: Keresztury írta.71 Találkozás Kereszturynéval. Cukorvétel, fájós láb.

Április 24. kedd

Reggel 8-tól este 7-ig Erdeiéknél megbeszélés, a párt felépítése: Veres [Péter], Darvas [József], Erdei [Ferenc], Farkas [Ferenc], Kovács [Imre], én.

Jegyzetek

1 Illyés Levél vidékre – Munkába rögtön! című írásáról van szó, melynek elkészítését ő maga március 31-re datálja. A fenti sorok szerint még április elsején is dolgozott rajta. Illyés Gyula, Naplójegyzetek. 1929–1945, szerk. Illyés Gyuláné – Illyés Mária, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 353–355.

2 Valószínűleg egy előzetes alakuló gyűlésről és választásról van szó, mely hűen tükrözi a későbbi (július 10-i) hivatalos végeredményt: nem Kárpáti lett az írószövetségi elnök, hanem a később még említésre kerülő Gergely Sándor. Illyés és Kárpáti elnökségi tagok lettek.

3 Sinka István (1897–1969) költő, író.

4 Vas István (1910–1991) költő, író.

5 Vas István Levél egy szocialistához címmel a Válasz 1935/3., 7–8. és 1936/7–8. és 10. számaiban írt tanulmánysorozatot a szocializmusról.

6 A szövegből nem derül ki, hogy melyikük mondta ezt a mondatot. Nagy Lajos és Illyés Gyula 1934 júniusában érkeztek a Szovjetunióba mint a szovjet állam vendégei, hogy részt vegyenek az írókongresszuson. Az utazás során mindketten írtak útinaplót, Illyés naplójának részleteit a Zilahy Lajos által szerkesztett Magyarország (1934), Nagy naplójának részleteit pedig Bajcsy-Zsilinszky Endre lapja, a később még említésre kerülő Szabadság közölte (1938). Illyés naplója végül nem került teljes közlésre a Magyarországban, mert a kormány néhány rész megjelenése után megtiltotta a további folytatásokat. A teljes útinapló végül önálló kötetben még ugyanebben az évben megjelent a Nyugat Kiadónál Oroszország. Úti jegyzetek címmel. Bővebben: Földes Anna, A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 666.

7 Mint említésre került, 1944 decemberében az ország addig felszabadult részén már megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit. Második lépcsőként a fenti napon, 1945. április 2-án Budapesten is lezajlott a képviselők megválasztása, majd harmadikként, 1945. június 24-én a Dunántúlon is. A végleges mandátumok alakulása: Magyar Kommunista Párt 130, Független Kisgazdapárt 122, Szociáldemokrata Párt 97, Nemzeti Parasztpárt 40, Polgári Demokrata Párt 21, Szabad Szakszervezetek 61, párton kívüli képviselők 27, összesen: 498 képviselő.

8 Szakasits Árpád (1888–1965) újságíró, politikus, az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság második köztársasági elnöke, majd a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke.

9 Supka Géza (1883–1956) régész, író, politikus.

10 Farkas Mihály (1904–1965) politikus, a Rákosi-korszak honvédelmi minisztere.

11 Sopront 1945. április 1-jén foglalták el az orosz csapatok.

12 Utalás Ady Endre A perc-emberkék után című versére.

13 Azonosítatlan.

14 A korábban már említett Török Sándor író.

15 Bródy Ernő (1873–1961) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, a Polgári Demokrata Párt elnöke.

16 Illyésnek A Dunántúl népéhez című írásáról van szó. Megjelent a Szabad Szó 1945. április 5-i számában (47. évf., 8. szám).

17 A korábban már említett Schrikker Sándor agrármérnök.

18 Örley István (1913–1945) író, szerkesztő, kritikus. Örley Illyés munkatársa volt a Magyar Csillagnál, 1945 januárjában egy légitámadásban életét vesztette.

19 A már említett Levél vidékre – Munkába rögtön! című kiáltványról van szó.

20 (Bisztrai) Farkas Ferenc (1903–1966) politikus, újságszerkesztő és kiadó, a Nemzeti Parasztpárt első számú gazdasági szakértője.

21 A Szabad Nép az MKP napilapja volt 1942 és 1956 között. A harcok elvonulta után 1945. március 25-én jelent meg újra.

22 Harmath István (1923–1986) tanár, irodalomtörténész, a Szabad Nép munkatársa.

23 Azonosítatlan. Elképzelhető, hogy a már említett Sándor Pálról van szó.

24 A már említett Losonczy Géza a tárgyalt időszakban a Szabad Nép belpolitikai rovatának vezetője volt.

25 „Kedves Gyuszi, nagyon örülnénk, ha a Szabadság szombat délután megjelenő száma hozhatna Tőled egy írást. Ha megengeded, meg is mondom, hogy mire gondolok. Most szabadult fel a Dunántúl. Most folyik szerte az országban a földosztás. A dunántúli nagybirtokok tehát a most megindult földosztás rendelkezésére állanak. Te voltál az első, aki a Puszták népében feltártad a dunántúli nagybirtokok életét. Kérlek, írj a puszták népének mostani honfoglalásáról. Ha számíthatok cikkedre, szombaton reggel feltétlenül meg kellene kapnom. Üzend meg, hova küldjek érte. Szeretettel köszönt Kállai Gyula.” (Illyés-hagyaték.) Illyés nem írta meg a cikket, mert április 8-án ő is elindult a földosztások dunántúli helyszíneire.

26 Dr. Zimmermann Lajos, a Stádium Sajtóvállalat Rt. és a Báthory-Hüttner János-féle jobboldali lapkiadó ügyvédje. (Szabad Szó, 1945. április 5., 47/ 8.)

27 Azonosítatlan.

28 A legendás Bucsinszky kávéház 1932 és 1948 között működött Budapesten, a Wesselényi utca és az Erzsébet körút sarkán, a mai Erzsébet körút 30. szám alatt.

29 Oroszul: kávé.

30 A korábban már említett Keviczky Lóránd, Illyés munkatársa és barátja a Nemzeti Banknál.

31 Kodály Zoltán (1882–1974) zeneszerző, népzenekutató, zeneoktató. A második világháborút követően komoly szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében, kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé, az 1945-ös választásokat követően pedig az alakuló Nemzetgyűlés meghívta képviselőnek a parlamentbe.

32 Dr. Horváth Elek a Nemzeti Parasztpárt könyvkiadója, a Sarló igazgatója volt.

33 „Illyés Gyulának. Kedves Gyula, a moszkvai Pravda megbízásából felkérlek, hogy írj valamit (novellát, tárcát) a földosztásról, a földmunkások hangulatáról. Az írás terjedelme 5-5 és fél gépírásos oldal lehet. Remélem, hogy kéziratot pár napon belül megkapom. Baráti üdvözlettel, Illés Béla. IV. 7.” (Illyés-hagyaték.) A Pravda a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos lapja volt 1912 és 1991 között.

34 Gáspár Sándor (1917–2002) politikus.

35 A már korábban említésre került Komorné Lengyel Gizella ezen a napon levelet küldött Illyéséknek. (A Komor–Illyés levelezésben Komorék mindig Illyés második keresztnevét használták, a Jánost.) „Jánoskám, végtelenül meglepett, amikor megjelent új lakásom ajtaja előtt egy terebélyes angyal, rózsaszín cédulát lobogtatva, amin egy sereg csudálatos ételneműt soroltak fel. Kiderült, hogy Heltaiék küldték át. Nem is tudom, hogyan köszönjem meg neked atyai gondoskodásodat. Nagyon fájt, amikor az az édes kis csöppség hiába kért enni, s lám, most engem látsz el élelemmel. Nektek vajon van-e? Másnap, hogy eljöttem tőletek, próbáltam fölküldeni egy kis lekvárt Marikának, de senki nem vállalta az utat. Gonosz rokonaim ebben is aljasak voltak. Én meg túlságosan megszenvedtem egy kirándulástól, még egyszer képtelen voltam nekiindulni. Rájöttem arra is, hogy akkor pénzed sem volt, én meg tartozom Flórának, csak el ne felejtsem legközelebb megadni. Bár akkor lett volna rá eszem. De iszonyú fájdalmaim voltak, s olyankor valahogy megbénul az agyam. Jó volna tudnom, hogy most már jobban álltok-e. És ó, milyen jó volna egyszer nyugodtan átbeszélni mindent, Jánoskám, oly irtózatosan egyedül vagyok, és oly lehetetlen az életem. És az emberek hogy megváltoztak, most jön ki belőlük minden aljasság, kíméletlen mohóság és fékezhetetlen kapzsiság. János, akivel nekem ebben a házban dolgom volt, meglopott. Alaposan és szemérmetlenül. Úgyszólván semmim nem maradt. De mennyire jobb dühöngeni az ellopott képek miatt, mint kézbe kapni a hamutartót, amit ő használt. A legnagyobb fájdalom azonban – hát igen, erről szeretnék veled beszélni. Lehetetlen? Gondoltam, tudom, hogy most mindenki, nyilván te is, halálos hajszában élsz. Látod, köszönni akartam, és kértem. Aggódom értetek, és panaszkodom neked. Lehetetlen alak ez a Gizi, dobd a fenébe a levelem, de azt még tudd meg, hogy Flórát nagyon megszerettem. Bizony őszintén irigyellek érte. Isten áldjon benneteket. Komor Gizi.” (Illyés-hagyaték)

36 1945. március 26-án Debrecenben Kliment Jefremovics Vorosilov (1881–1969) marsall elnökletével tartották a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság első ülését. A Vorosilov marsall ünnepélyes fogadására érkező Zilahy Lajost – a Magyar–Szovjet Baráti Társaság elnökét – részeg orosz katonák a nyílt utcán bántalmazták és kirabolták.

37 Földi Rózsi/Rosie Rey (1897–1972) fotóművész, festő.

38 Molnár József (1918–2009) a Nemzeti Parasztpárt budapesti főtitkára volt 1945-től 1947-ig, amikor (Kovács Imrével együtt) kilépett a pártból, majd 1948 őszén emigrált.

39 Mint korábban már említésre került, Illyésékben már márciusban felmerült, hogy elvonulnak Tiszaszőlősre földet művelni. Felmerült egy földterület megvásárlásának a lehetősége is, és noha ez nem valósult meg, rendszeresen jártak a településre élelmiszert beszerezni.

40 Szabó Lőrincet összesen négyszer vették őrizetbe: 1944. december 31 – 1945. január 1.; 1945. január 15 – 16.; április 12–15.; május 6–8. Szabó Lőrinc, Napló, levelek, cikkek, szerk. Kabdebó Lóránt, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 637.

41 Szabó Lőrinc felesége.

42 Illyés és Zilahy a következő levélkét juttatták el Szabó Lőrinchez e nap délelőttjén: „Kedves Lőrinc, eljártunk ügyedben, a legkomolyabban megnyugtathatunk: igen rövid idő alatt elintézik ügyedet. Szabad leszel! Illyés Gyula. A viszontlátásig ölel: Zilahy Lajos. Vasárnap délelőtt, 1945. április 15.” (Illyés-hagyaték)

43 Károlyi György gróf (1802–1877) egykori palotája ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont.

44 Vitéz Magasházy László (1879–1959) katonatisztről van szó, aki Horthy Miklós mellett előbb fővezéri, majd 1920-tól 1929-ig kormányzói szárnysegéd volt. 1937-ben tábornokká nevezték ki, majd 1938 novemberében nyugdíjba vonult. Az 1939-es választásokon a Magyar Élet Pártja képviselőjeként bekerült az országgyűlésbe.

45 Basch a zsidótörvények miatt nyilván színlelt szerződéssel adta el az említett családi birtokot, hogy ne vegyék el a családjától. A fenti sorok idején – és vélhetően a megindult földosztással kapcsolatosan – már attól a tulajdonostól akarták elvenni a kérdéses birtokot, akinek korábban a nevére került.

46 A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló EMKE kávéházról van szó.

47 Szabó Lőrinc szabadulásáról bővebben: Szabó Lőrinc, Vers és valóság, szerk. Kabdebó Lóránt, Magvető, Budapest, 1990, II, 74–76.

48 Bárczy Istvánnéról van szó, Zilahy Lajos feleségének – Bárczy Piroskának – az édesanyjáról.

49 Illés Endre (1903–1986) író, műfordító.

50 Vas Zoltán (1903–1983) politikus, író. 1945 februárjától májusig Budapest közellátási kormánybiztosa volt.

51 A letartóztatás még Békés településen történt, ahol Németh László és Féja Géza – Püski Sándor segítségével – meghúzódott. Még márciusban néhány gimnazista oroszellenes röplapokat ragasztott ki a településen. Egyikük házában lakott Féja Géza, aki az egész akcióról semmit sem tudott. A hatóságok azonban mindkét írót letartóztatták. Németh László egy nap után kiszabadult, Féja Gézát nem sokkal később szintén kiengedték a békéscsabai fogdából. Németh Magda, Mélységből mélységbe. Németh László és családja, 1944–1945, Nap, Budapest, 2010, 50–54; „Az író-vállalkozás”. Németh László. Életrajzi kronológia 1901–1948, szerk. Lakatos István, Argumentum, Budapest, 1997, 259.

52 Gergely Sándor (1896–1966) író, újságíró, 1945 és 1951 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.

53 Dabasi Schweng Lóránd (1905–1988) közgazdászról van szó, aki Illyés munkatársa volt a Magyar Nemzeti Banknál. 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt megbízásából a pénzügyminisztériumban politikai államtitkár volt.

54 Az 1901-ben alapított Fészek Művészklubról van szó.

55 A már említett Kovács Imre politikus.

56 Erdei Ferenc felesége, Majláth Jolán történész.

57 A már említésre került Honfoglalók között. Riportsorozat a dunántúli földosztásról című írásról van szó. Miután Illyés visszakérte a Szabad Néptől, a Szabad Szónak adta, ahol két részletben jelent meg, 1945. április 19-én és 28-án, majd még ugyanebben az évben önálló kötetként is napvilágot látott a Nemzeti Parasztpárt kiadójánál, a Sarlónál.

58 Kádár János (1912–1989) politikusról van szó.

59 Darvas Józsefet protestáns vallása miatt nem jelölhette a Nemzeti Parasztpárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter tisztségére, melyet végül a később még említésre kerülő Keresztury Dezső töltött be 1945 és 1947 között – szintén a Nemzeti Parasztpárt tagjaként.

60 Komorné Lengyel Gizella ezen a napon levelezőlapot küldött Flórának: „Flórám, Bandi szegény kéziratait hajkurászom, nagyon kérlek, nézd meg, nincs-e Gyulánál is valami. Különösen a [olvashatatlan] érdekelne. A dolog sürgős, könyvnapról van szó. Borzasztóan szeretnék beszélni veletek, de úgy látszik, a mai hajszás időkben reménytelen. Ha találnál valamit, szívecském, kérlek, juttasd el valahogy hozzám. Ha nincs semmi, írd meg. Csókollak, és ne haragudj, Gizi.” (Illyés-hagyaték)

61 Azonosítatlan.

62 Ezen a napon Szabó Lőrinc a következő levelet küldte Illyésnek: „Kedves Gyuszkóm! Még egyszer: köszönöm! Itthon vagyok, Pestre mégsem megyek be, csak a közvetlen környéken mozgok. Próbálok magamhoz térni, sokszor sikerül, még többször nem. Beszélgettem már Balázzsal (aki a közelben lakik), még többször fogok, igen okos, szívélyes, megértő. De ha egyedül vagyok, rettenetes kételyek fognak el. Balázs kér, hogy a sajtóról ne feledkezz meg, eddig semmi se jött. Erre én is kérlek. Nem helyreigazítás kéne, inkább csak valami magyarázat. Legnagyobb kérésem azonban az, hogy gyere ki, s aludj itt egy nap! És mennél előbb! Régi barátsággal ölel, Lőrinc.” (Illyés-hagyaték)

63 Bizonytalan: Erdei Ferencről vagy Farkas Ferencről lehet szó.

64 A már említett Bucsinszky kávéház.

65 Keresztury Dezső (1904–1996) író, költő, 1945 és 1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter.

66 Vágó József (1877–1948) közgazdász, a Pester Lloyd közgazdasági szakírója és lánya, Vágó Márta (1903–1976) költő, író, József Attila szerelme.

67 Zsindely Ferencné Tüdős Klára (1895–1980) jelmeztervező. 1925-től az Operaház jelmezműhelyének vezetője. 1944-ben az Országos Református Nőszövetség elnöke lett. A második világháború idején a svéd misszióval együtt számos üldözöttnek adott menedéket. A fent említett levelet még április 16-án küldte Illyésnek: „Kedves Illyés! Sok hangtalan kiáltásom kereste Magát ebben az utolsó keserves esztendőben. Szerettem volna tudni, merre tapogat, botorkál ebben a ránk szakadt szörnyű sötétségben. Szerettem volna szót érteni, de nem leltem. Isten úgy végezte felőlünk, hogy ki-ki egyedül Vele legyen. Most azonban, hogy csodálatosképp mégis kivirultak a barackfák, most mégis megkísérlek egy hangosat kiáltani. Mindezideig dermedt lelkünket melengetve, sebeinket nyalogatva ültünk itt a hegyen, de most rám üzentek innen-onnan, s le kell mennem a városba. Szombaton, 21-én reggel lekocogok Pestre, ha ugyan rozoga lábaim levisznek. Volna egy nagy kérésem. Nagyon nehezen tudok járni, s innen a Ráday utca egy porciónak elég lesz. Kérem, tegye meg, jöjjön hozzám szombaton 11–1 óra között délelőtt a Ravaszék lakására. A Theologia portása pontosan útba igazítja, s én úgy intézem, hogy senki sem zavar majd bennünket. Ne féljen tőlem. Istennek hála, nincs kérni valóm. Szabadon lélegzünk mindketten. Azonban egy esztendei hegyi remeteélet után szeretnék valakivel beszélni, akiben megbízom, mielőtt a többivel szóba állok. Bocsássa meg nekem, hogy bizalmammal Magát terhelem, de nem egyéni ügyek miatt teszem. Tudom, hogy mindaz, amikről beszélni szeretnék, Magának is kedves, Magának is fontos. Szívesen mennék én akár a Szabad Szó szerkesztőségéhez, akár a pártba, de azt hiszem, jobb, ha nem ütjük most dobra ezt a találkozást. Ha véletlenül [Tamási] Áronnal beszél, s Ő is rá tudna érni, Ő még a másik, akivel vágyom beszélni. Ha nem látnám, mondja meg neki, hogy mindketten köszönjük a »zöld ágat«, amit a gyűlölet tengere felett elhozott. Ha a szombat délelőtt nem felelne meg, üzenetét várom ugyanott. Vasárnap délután jövök vissza, de vasárnap délelőtt és szombat este is mások jönnek hozzám. Nagyon szeretnék, ha egy mód van rá, Magával mindezek előtt legalább egy pár szót szólni. Még egyszer bocsánatot kér az alkalmatlan bizalomért, és őszinte barátsággal üdvözli Zsindely Ferencné.” (Illyés-hagyaték)

68 Illyést még 1940–41-ben keresték meg segítségkérő levelekben a spanyol polgárháborúból hazaindult, de Franciaországban (Gurs, Vernet, Argeles) koncentrációs táborokba zárt magyar önkéntesek, akiknek választott vezetője volt Marshall László (?–1949). Illyés sok napilapban felszólalt a foglyokért, levelet írt az amerikai követnek, a Vöröskeresztnek és a kormány tagjainak. Vélhetően a fenti időpontban találkozott először személyesen a hazajutott Marshall Lászlóval, akit 1949-ben egy koncepciós per után kivégeztek.

69 Ezen a napon is érkezett levél Szabó Lőrinctől Illyésnek: „Olyan sötétben írtam ezt, hogy csak a toll mozgását érzem. Gyuszi! Már írtam. Balázs kapitány kéri megint, hogy ne feledkezz meg a két sajtóról. (Csak kettő?) Nem cáfolat kell – elég magyarázat is. Vagy: »az internálási híradás tévedésből jelent meg hasábjainkon«. Ilyesmit ajánl. Te biztosan tudod, miért nem forszíroztad eddig a dolgot. Tanácstalan vagyok, s nagyon levert. Szeretnélek látni! Gyere ki, hálj itt. Fodor Jóska sürgeti az írói igazoltatást. Erről is kéne beszélnünk. Készítek egy iratot. Támogató levelek kellenének. Szólj, akitől ilyen kapható. Gyere! Ölel, Lőrinc.” (Illyés-hagyaték)

70 Voinovich Géza (1877–1952) író, irodalomtörténész.

71 A Szabad Szó cikkeinek írói ritkán voltak feltüntetve a lapban. Illyés itt azt akarta megtudni Boldizsár Iván szerkesztőtől, hogy ki írta – névtelenül – a Voinovich Gézát támadó cikket.

A kéziratot Horváth István rendezte sajtó alá.

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben