×

Ötvenkilencedik védőbeszéd; Hatvanadik védőbeszéd

G. István László

2013 // 01

Ötvenkilencedik védőbeszéd


Hány medvét kéne Kandinak
legyőzni, hogy higgye végre, férfi
lett? Ezek rossz mondatok, a kérdés
valódi. A medve is. Brummogni nem
baj, ha nem fog, morogni sem. Elég,
ha győz és észre sem veszi. Nem lehet
nem észrevenni, épp ez az. Hányszor
gondolta, épp csak arra ébred, hogy
már nem alhat el. Van, aki egy
levegővétel közben is elalszik. Könnyebb
neki úgy kifújni, alva. Ahol halál
van, ott nincs alvás. Se az elmenőnek,
se az ottmaradónak. Medvét ölni, ébredés
nélkül, minek? A medve elmenőben,
ittmaradóban alig látszik annak, ami.
Kandi virraszt.

Hatvanadik védőbeszéd


Van itt valaki maguk között, aki
hiába élt? Egy előadást így
kezdeni. Kandit kísérti ez a kezdés, pláne
múlt időben. Uraim, ami most van,
az afféle közös számvetés. Egymásnak
nem vetünk. Magunknak annál inkább.
Sőt, annál is inkább. Kandin rossz
öltönye, kifordult inggallér, pecsétes
(nem látszik) nadrág. Nos, uraim? Képzelem
a riadt tányérszemeket, amint megértik,
ez nem vicc, a kérdés valódi. Most teszi
föl egy őrült félkopasz. Tegyük meg nem
hallottá. Teszik. Uraim, hölgyeim, nem
kérdeztem semmit. Vitassuk meg inkább,
miért nem jelent az a szó
semmit, hogy hiába.

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben