Lajoska élete

Ernst Lajos emlékezete

1. jelenet

(Anya, Lajos, Apa)



ANYA                Indulunk a templomba, Lajoska. Apád már tűkön áll. Még nem öltöztél fel?

LAJOS              Nem.

ANYA                Mért?

LAJOS              Mert nem megyek.

ANYA                Hogyhogy nem jössz?

LAJOS              Én nem vagyok zsidó.

ANYA                Hogyhogy nem vagy zsidó, akkor mi vagy?

LAJOS              Magyar.

ANYA                Jó, persze magyar vagy, de alapvetően zsidó, szóval ez egy olyan two in one, apád is zsidó, én is az vagyok, te sem lehetsz más, mint az őseid. S ha az ember túl sokat töri a fejét rajta, akkor hamarosan four in two lesz, szóval ez az út nem a Lipótvárosba, hanem a Lipótmezőre vezet.

LAJOS              Nekem nem ti vagytok az őseim.

ANYA                Pedig én szültelek saját kezűleg, apád vetette meg bennem a magot.

LAJOS              Akkor sem.

ANYA                Hát akkor kik a te őseid?

LAJOS              Árpád vezér meg Álmos, Előd, Kond, Ond, Tas, Huba, Töhötöm…

ANYA                Azok meg kicsodák? A hét törpe neve ősmagyarul?

LAJOS              Örülnének a zsidók, ha lenne ilyen hét törpéjük, mert ezek híres magyar hősök, da­liák, az én igazi őseim, akik a Vereckei-hágón át lovagoltak be fehér paripákon Nagy-Magyarország területére.

ANYA                Ide figyelj, Lajoska, jobb, ha megbékélsz vele, a te őseid Galíciából jöttek, és nem a Vereckei-szoroson keresztül, hanem Lengyelország felől, és még véletlenül sem fehér lovon, hanem egy koszos fekete gőzmozdonyon, úgyhogy szedd össze magad, és gyere a zsinagógába széderezni, mert szólok apádnak, az meg úgy kitagad az örökségből, hogy vándorolhatsz vissza Lembergbe vagy Etelközbe lovat árulni a népvándorló nomádoknak.

LAJOS              A pénz, már megint csak a pénz, a pénz nem minden, a nemzeti dicsőség meg a függetlenség, az valami. Nem behódolni a bankvilágnak vagy a Világbanknak, alávetni magunkat a virtuális pénzügyi mesterkedéseknek meg a kicsi, középső meg nagy antanthatalmaknak, a tőzsdecápáknak, a mágnásoknak meg a Miskáknak.

ANYA                Te is apád pénzén élősködsz, abból vásárolod azokat a hülye képeket aranyáron. Szóval szedd össze magad, és gyere a Kis-, Középső és Nagyfuvaros utcai zsinagógába…

LAJOS              Én nem vagyok zsidó, én második Lajos hetedik reinkarnációja vagyok.

ANYA                Lajoska, nem kéne annyit bújnod a Jókai- meg Verne-regényeket, a te korodban az efféle irodalom szinte méreg! Ráadásul milyen emberek azok is, az a Jókai például, az is egy elmebeteg, elveszi feleségül a Grósz Bellát százévesen. Akkor rohan a farka után, amikor már nincs is neki. Te egy lisztkereskedő fia vagy, azért nemzettünk, hogy belőled is lisztkereskedő legyen.

LAJOS              Utálom a fehér színt!

ANYA                Apus, gyere már, mert ez a gyerek teljesen hibbant, ez egy mesüge, hát hogy csinálta maga, hogy ilyen legyen? Nem akar templomba menni, ráadásul azt hiszi a szerencsétlen, hogy nem is zsidó. Azt hiszi, ez is olyan, mint a liszt, hogy az ember leporolja a nadrágjáról.

APA                  Néha még a liszt is ott marad, én csak tudom, nem még az, hogy kik vagyunk.

LAJOS              Pedig én nem vagyok többé zsidó.

APA                  A nagyapád is azt hitte magáról, hogy lengyel, de a templomba azért mindig elment! Igaz, nem abba, amelyikbe a lengyelek, úgyhogy a cári katonák éppúgy felkoncolták, mint a többi zsidót, aki nem hitt magáról semmi különöset, azt semmiképp nem, hogy lengyel.

LAJOS              Én inkább a Nemzeti Múzeumba megyek.

APA                  Az meg micsoda?

LAJOS              Ott vannak az én hazám istenei.

APA                  Istenei? Olyan nincs, hogy istenek, hát mit küzdöttünk ezzel a sok pogánnyal, hogy végre belássa, hogy csak egy isten van? Már az egyiptomi fogság idején! Te vissza akarsz térni a többistenhithez, az szellemi visszafejlődés! Lévi ben Lévi Straus, a lembergi gatyagyáros csodarabbi erre azt mondaná, hogy… Na, mit mondana erre Lévi ben Lévi Straus, a lembergi gatyagyáros csodarabbi?

LAJOS              Nem tudom. Mit?

APA                  Hát hallgatna a szégyentől.

LAJOS              Az én hazámban minden korban más isten volt, s ezek az istenek tették naggyá a magyar nevet. Árpád, Géza, István, Mátyás, Rákóczi, Széchenyi…

APA                  Mi közöd neked ezekhez? Amikor ezek uralkodtak, a zsidók még nem voltak magyarok.

LAJOS              De én tudom, hogy ők az őseim. Az ő szívük dobog bennem, az ő hitük az én hitem.

APA                  Te, Lajoska, soha nem leszel magyar, mert akármit csinálsz, te mindig zsidó maradsz, és a kutyabőrös haverjaid csak a pénzedet akarják majd, s ha már nem lesz, leszarnak magasról, keresnek egy másik hülye zsidót, aki hajlandó az úri passziójukat megpénzelni.

LAJOS              Ez nem igaz, én olyan leszek, mint ők, még olyanabb.

APA                  Mikor néztél utoljára tükörbe, hülyegyerek? Úgy nézel ki, mint egy Benczúr-festményen a Hunyadi László? Még az egri nőkre sem hasonlítasz, nem még egy magyar hősre! Mert rám hasonlítasz, meg anyádra, meg az összes felmenődre egészen Noéig.

LAJOS              A Madarász Viktor belőlem is szép festményt tudna csinálni.

APA                  Ja, csak az nem hasonlítana rád.

2. jelenet

(Lajos és a felesége)

FELESÉG         Lalika, gyere, készen van a sólet.

LAJOS              Utálom a sóletet, én babfőzeléket szeretnék enni.

FELESÉG         Lalika, de a sólet meg a babfőzelék az ugye nem ugyanaz, ráadásul füstölt libanyakkal van, amit egy zsidó is megehet, mert ugyebár kóser.

LAJOS              Én disznóhúst akarok enni, mint a magyarok, akkora hurkákat meg kolbászokat, mint a kocsirúd.

FELESÉG         Jaj, Lajoska, ezek a vidéki hasonlatok, ha így folytatja, legközelebb majd buggyos gatyában fog hazaállítani, meg csikóskalapban, meg rászokik a fütyülős barackra, mint a haverjai a kocsmában.

LAJOS              Nem kocsmában, kávéházban.

FELESÉG         Az ugyanaz. Coffee shop. Mindenki tudja, mit fogyasztanak ott, Lajoska.

LAJOS              Maga engem ne szólítson Lajoskának.

FELESÉG         Hát az a maga neve, nem? Mit mondjak, Pityu?

LAJOS              Maga szólítson engem harmadik Lajosnak.

FELESÉG         Minek?

LAJOS              Harmadik Lajosnak.

FELESÉG         És ki volt az első kettő?

LAJOS              Az egyik Nagylajos magyar király volt, a másik Középső Lajos magyar király volt, s én leszek a harmadik, bár Kossuth is szeretett volna az lenni, de neki nem sikerült. Úgyhogy én vagyok harmadik Lajos.

FELESÉG         Magának még nemesi rangja sincs, mit játssza itt az eszét?

LAJOS              Holnaptól lesz.

FELESÉG         Ugyan már, nincs magának annyi pénze, főleg, hogy az összeset elszórta ezekre az ócska festményekre, hát egyik rondább, mint a másik. Be sincsenek fejezve…

LAJOS              Mert ezek vázlatok…

FELESÉG         Mi az, hogy vázlat?

LAJOS              Ezek alapján készült a kép.

FELESÉG         Ha ezeket nézzük, az olyan, mintha az ebéd helyett a receptet ennénk meg?

LAJOS              Maga ehhez nem ért, maga teljesen zsidó, nem is tudom, mért magát vettem el, mért nem a Huffnáger Vilmát.

FELESÉG         Mert én magához mentem, mert maga is zsidó, meg én is, és a zsidók egymás között házasodnak, mert más hozzájuk se menne, higgye el, Lajoska. Amúgy meg a Huffnáger Vilma szóba se állt volna magával, mert maga olyan reménytelen eset, Lajoska, maga egy félreértelmezés, magát leuralta a tudat alatti énje.

LAJOS              Mondom, hogy harmadik Lajos vagyok, és nem zsidó, holnaptól magyar nemes, mert csak akkor adom a Petőfi-gyűjteményem a Kisfaludy Társaság kiállítására, ha a Herczeg Ferenc elintézi nekem a nemességet.

FELESÉG         Ejha, de ki van ez gondolva! Amúgy ez a herceg Ferenc ez a Ferencjóska testvére?

LAJOS              Mért lenne a testvére?

FELESÉG         Mert herceg, azok mindig a király testvérei.

LAJOS              Maga nem tudja, ki az a Herczeg Ferenc?

FELESÉG         Csak a József főherceget ismerem, más hercegről nem hallottam.

LAJOS              Ez egy író!

FELESÉG         Író? Maga egy írótól vár nemesi levelet? Az írók legfeljebb váltót írnak alá, nem kutyabőrt, mert mind kocsmatöltelék, meg házasságtörő. Szóval, kedves hanyadik Lajos…

LAJOS              Harmadik.

FELESÉG         Szóval, kedves harmadik Lajos, jobb, ha megtartja a kóser étkezést meg a szombatot, mert a végén se rendes zsidó, se rendes magyar nem lesz, hanem valami a két vér között a pad alatt.

LAJOS              Az a baj, hogy maga annyira egyszerűen gondolkodik, nem tudja, mi a hősiesség, amikor a törököt kaszabolta a népem.

FELESÉG         A maga népe sohasem kaszabolta a törököt, a maga népét kaszabolták, többek közt a törökök is, meg az oroszok meg a lengyelek, s az a gyanúm, hogy a maga magyar cimborái is arra várnak, hogy kaszabolhassanak. Maga soha sem lesz harmadik Lajos, azt viszont borítékolni lehet, hogy lesz harmadik zsidótörvény. Nem állnak meg az elsőnél, ismeri a mondást: három a magyar igazság…

3. jelenet

(Kner Izidor és Lajos kártyáznak)



KNER IZIDOR  Mondtam, hogy nem kapod meg a nemességet.

LAJOS              Ja.

KNER IZIDOR  Meg hogy nem veszik meg tőled a képeket.

LAJOS              Ja.

KNER IZIDOR  Azt hitted, ezek segítenek egy zsidón?

LAJOS              Nem vagyok zsidó.

KNER IZIDOR  Én sem, csak az a baj, hogy a magyarok nem így gondolják. Nekik egy zsidó mindig zsidó, úgy néznek rád, mintha te feszítetted volna meg a megváltót. Ráadásul mindenki azt hiszi, hogy Jézus magyar volt, csak a többiek voltak zsidók. Szóval nem lehet közülünk senki se magyar.

LAJOS              Ja.

KNER IZIDOR  Most mi lesz a váltókkal? Ki fizeti vissza a tartozást?

LAJOS              Most kártyázunk vagy beszélgetünk?

KNER IZIDOR  Kártyázunk, és közben beszélgetünk, mert ugye nekem is tartozol száz koronával.

LAJOS              Megadom, most mit hozod elő azt a koszos százast? Ráadásul mondtam, hogy ez a kártya nem magyar…

KNER IZIDOR  De ez pont egy pakli magyar kártya.

LAJOS              Nem magyar, mert ezen Tell Vilmos van, az meg nem magyar.

KNER IZIDOR  Magyar a neve.

LAJOS              Az nem elég.

KNER IZIDOR  Akkor én sem vagyok magyar, hiába hívnak Kner Izidornak.

LAJOS              Te magyar vagy, meg én is magyar vagyok, de a kártya csak részben magyar. Kellettek volna rá rendes hazafiak, Hunyadi János például, Árpád vezér, Attila, a hun király, ilyenek, nem egy svájci céllövő. Egy olyan kártyát mindenki megvenne, a legmagyarabb nemzetvédők is, meg a liberálisok, hogy ne tűnjenek nemzetellenesnek. Lehet, a kormány külön vásárolna belőle, s ajándékba adna minden érettségizőnek egy paklit a miniszterelnök aláírásával.

KNER IZIDOR  Én nem szeretek álmodozni.

LAJOS              Pedig álmodozni a legjobb, nézni, ahogyan a haza ott lebeg a magasban, mint egy délibáb.

KNER IZIDOR  Nem tudom, mi az a délibáb, egész életemet kitölti a nyomda, hogy tudtam volna elvinni a gyerekeket bábszínházba, pláne délben? Szóval, mi van a százasommal?

LAJOS              Holnap megkapod. Megyek, szevasz. Soha sem gondoltam, hogy ennyire kisstílű vagy.

KNER IZIDOR  Pénzügyi vonalon szeretem a pontosságot.

4. jelenet

(Lajos levele Székely Bertalannak)

Kedves Mester,

ma bevégeztem küzdelmem a magyar kormánnyal, hogy a gyűjteményem megvásárolásra kerüljön. A mai magyarok nem a dicső régiek leszármazottai, erre rájöttem. Bizonyára a török utáni betelepítés hígította meg a vért. A nemzet fele hígmagyar, fele meg külföldi vagy legalább idegenszívű. Már csak én vagyok örököse annak a valahai múltnak, ami példaként állítható a nemzet ifjúsága elé. De belefáradtam a példaállításba. Hamarosan beleveszek a Dunába, ahogyan valahai ősöm a Csele patakba. Kérlek, amikor tetemem majd előkerül, erről a megrendítő pillanatról szíveskedj képet festeni. Tudom, hogy a ráckevei Duna-ág mellett rendőrök és a helyi roma kisebbség képviselői lesznek ott, akik tiltott halászattal kívánták megszüntetni gyermekeik éhségét, de te, mikor fested a képet, az én nemes gondolkodásomhoz méltó alakokat fess oda. Nagyurakat díszmagyarban, valahai hőseit nemzetemnek. Jobb jövőt, daliásabb nemzetet akartam volna, de testemet elnyelte a Duna, akaratomat pedig a romlott kor, a földhözragadt pénzéhes modern gondolkodás, a fogyasztás mákonya. Drága mester, a tetemem meglelését ábrázoló kép még e romlott világ előtti kor szellemét tükrözze, amikor még olyan stabil lábon álltak az értékek, mint Schmuck Andor valahai úttörővezér.

5. jelenet

Ernszt Lajos dala

Görbe a hátam, de nem vagyok görbe jellem,
én is magyar vagyok, verhetem a mellem.
Hogy apám zsidó volt, haver,
a te múltadon is van egy kurva nagy folt,
apád félig tót, de egészen román volt.
Tudom, engem is a fater nemzett,
de nekem fontosabb volt a magyar nemzet.
Engem nem érdekel, mit mond a tóra,
nem cserélek lisztet váltóra.
A fater öntötte tonnaszám a pénzt,
azt mondta, nélkülem semmire se mész,
ha meghalok, úgyis megesz a penész.
De akkor őt már nem érdekli ez az egész.

Azt hittem, leszek majd hős vagy magyar nemes,
de nem lettem sem az, sem ez.
Hiába volt hősökkel a falam tele,
ettől nem lett a magyarok előtt hitelem.
Zsidó vagyok, csaholt a hungarista falka,
nem védett meg a múzeumi fülke.
Belefáradtam az örökös dumába,
itt a vége, belevetem magam a Dunába.