×

Látom; Tagore Füreden

Turczi István

2012 // 06

Látom


Ádám fiamnak,
most, hogy elmúlt 16

Felnőttél.
Megkötve szívben, csontozatban,
földi műveletekre készen.
Már fáj a bőröd alatti vándorlás.
Tagadásokon bukdácsolsz át,
idegen mondatok hullanak eléd.
Apró kések a memóriában: idegidő.
A szavak és tettek, mint zsilett és ütőér.
Gyomorfalat mászni reggeltől reggelig.
Átrendezni a belső tájat, várni a nem tudod, mire.
Másik éned vétlen elmetárgyak közt
dühösen kóborol. Most ferdén állsz,
dacba fagyva, mint egy pattanásos obeliszk.
Valahányszor elfordítod a fejed,
szilfek és koboldok suhannak át a szobán,
és tenyerükben hozzák-viszik majdani veszteségeid.
Távolodó fények a szemedben, de mégsem.
Az ellenlökés megerősít. Mentés másként.
És így van ez jól, látom én.
Látom az arcod, és akkor is látni fogom
(vigyázat, csalok), amikor már nem leszek itt.
Latra teszem minden szavamat.
Vajon mi nehezebb: a súly vagy a hiány?

Most csend van és Karácsony,
kettőezertizenegy karácsonya.
Befelé hunyt szemmel fehérnek képzeljük
az időt itt a papíron is.
Nincs más út, csak egymás felé.
„Váltsunk, nemes Hamlet, bocsánatot.”

Tagore Füreden


A képeslapra, amit tegnap vettem,
ahogy égre a nád, vízre a fény,
ezernyi ember írja a sorsát.
E kényes tükrű tó már kész regény.

Ablakomból az apátságra látok.
Kimenni, sétálni még nem szabad.
Vétlen tárgyak közt kábán botladozva
hörgő álmaim ébren tartanak.

Új szókat tanít nekem a kórterem:
beteg, bátor, Balaton, boglya, csősz.
Ziháló tüdőm tán sosem felejti,
mennyire más ez a bús magyar ősz.

Mennyire mást üzen az esti harangszó.
Kinézek a versből; fáradt homály van.
Két sor között a vacsorámra várok
az önsajnálat szürke templomában.

Ámulva nézem, magamon kívül mi van.
Lesz-e még egyszer ilyen kék az ég?
Hattyúk, kacsák, színek orkeszterében
megvéd-e magamtól e menedék?

Héjukat ha elhagyják sejtéseim,
árvagyereknél egyedülebb vagyok.
Vágyunkból ha lassú emlékezés lesz:
csak az ígéretek halhatatlanok.

A képeslapra dőlt betűkkel írom,
1926. november.
Szél rohan át, és felkapja a verset,
ha meggyógyulok, fát ültetek, egyszer.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben