×

Az ajtó

Ladik Katalin

2011 // 02
A metrószerelvény kettős ajtaja éppen összecsukódott a Kálvin téri megállónál, amikor valaki az utolsó pillanatban még beugrott, bepréselte magát a vagonba, fél karját azonban becsípte az ajtó. A karját kiszabadítani igyekvő férfi mellett egy idősödő nő állt, aki gondolkodás nélkül segített szétfeszíteni az ajtót. A férfi kiszabadított kezében egy műanyag zacskó volt, a másikban egy aktatáska. Amikor a férfi a nő felé fordult, a nő örömteli meglepetésében elsápadt. Ekkor a férfi egy erőteljes mozdulattal feltépte a metró ajtaját, és kipréselte magát rajta. Negyven év körüli volt, sötét kabátban. Mindez néhány másodperc alatt történt. A nő még az előző pillanat hatása alatt, és mint aki látomást látott, üdvözült arccal egy szót suttogott a távolodó alak után. A felgyorsuló metró zajában csak a bemondó hangja hallatszott: „A Ferenciek tere következik.”

A szimbólumszótár szerint az ajtó két állapot, két világ közötti átjárót jelképez, az ismertből az ismeretlenbe, a világosságból a sötétségbe, a gazdagságból a szegénységbe. Az ajtó valamiféle misztérium alapján nyílik és csukódik. És nemcsak átjárót jelent, de arra biztat, hogy átmenjünk rajta, elutazzunk valahová, el, a mindeneken túlra.

Szabó Magda Az ajtó című regényének könyvajánlójában a következőt olvastam: „A címadó ajtó a szeretet kapujának metaforája, kulcsát Emerenc az írónő felé nyújtja baráti aggodalmának ritka megnyilatkozásaként. Őt is egy életre szóló bűntudat vezérli és puhítja örökös gondoskodóvá. De mit kezdhet ezzel a kulccsal a szintén szigorú elvek szerint élő írónő? Merész vállalkozás kockára tenni az érzelmek intim, jól körülbástyázott birodalmát, miközben olyan titokzatos ajtóba ütközünk minduntalan, mely a végső szemérem őrzője, és halálhoz vezet.”

Bartók Béla egyfelvonásos operáját Balázs Béla A kékszakállú herceg vára szövegkönyve alapján komponálta. Ebben a műben, mint tudjuk, a szeretet/szerelem és az ajtó a konfliktus alapja.

Lewis Carroll Alice Csodaországban és Alice Tükörországban meséiben is az ajtó/átjáró a történet kulcsa. Azon keresztül jut Alice egyik világból a másikba.

Kismányoky Károly az Ahol kialszik a világ című kisfilmjét, mely Pilinszky János meséje alapján készült, a Szubjektív kalandozás a tükörvilágban alcímmel illette. A filmbéli kisfiúnak, akárcsak elődjének, Alice-nak, a tükör jelentette az ajtót, amelyen egy másik világba lépett a kíváncsi mesehős.

Az újabb kori Mátrix című játékfilm főszereplőjének is egy folyékony tükrön kellett áthatolnia az átváltozásba, máskor pedig egy telefonkagylón keresztül jutott egy fiktív világba.

A szentélyek és tantrikus mandalák őrzőit vérszomjas állatokként ábrázolják gyakran, akiknek az a hivatásuk, hogy távol tartsák a tisztátalan, gonosz erőket, de ugyanakkor az arra méltóknak lehetővé tegyék a bejutást a szentélybe, valamint a megszentelt körbe.

Janus kétarcú római isten. Ő volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója. Később, átvitt értelemben, már mindenfajta kezdet és vég istene. Nevéhez kapcsolódott az aratás kezdete, a hadba vonulás és mindenfajta útra kelés. Az év első hónapját is róla nevezték el Januariusnak, mivel a visszatekintést és az eljövendőt is szimbolizálja. Általában kettős (előre- és hátratekintő) arccal ábrázolták, férfiként. A két égi ajtó, a felkelő és a lenyugvó nap őrzője, s egyben a téli és a nyári napforduló irányítója.

Az ajtó hindu őrzőit, Toranát és Kalit szörnyistenekként is szokták ábrázolni. Az istenek torka nemcsak az életből a halálba való átjárót jelképezi, hanem azt is, amely a halálból a szabadságba is vezet egyszersmind.

Már látom, amint a metróajtónál fogok állni, mert a következő megállónál ki szeretnék szállni. Az összecsapódó két ajtószárny között az utolsó pillanatban egy sötét kabátos férfinak még sikerülni fog bejutnia a kocsiba, de a csuklójára majd rácsapódik az ajtó, és bilincsként tartja fogva. A keze kiszabadításával küszködő férfinak segíteni fogok szétfeszíteni az ajtószárnyakat. Ő megkönnyebbülten fel fog egyenesedni, és felém fordul majd. Akkor felismerjük egymást. Mintha álomban, arcom arcához közelít. Az ő arca meg fog keményedni. Elfordul tőlem, és teljes erejéből feltépi az ajtószárnyat. Határozott léptekkel a mozgólépcső felé fog indulni. Egy női hang szól majd utána alig hallhatóan: Kisfiam!… Elindul majd a metró, de még látni fogom egy pillanatig a férfi arcát profilból, amint kényszeredett, zavart vigyorával küzd.

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben