×

Mit tesz isten; Fehér és fekete

Filip Tamás

2009 // 03
Mit tesz isten

Előzni akar:
rám villant kettőt a mögöttem jövő,
akihez hasonló
álarcos istent egy ásatáson,
javítok: múzeumban láttam, és ott,
a megrendezett félhomályban, miközben
homlokomat az üvegnek nyomva
áhítattal néztem, ahogy
trónusán ül,
mégis rejtőzködik (amiként majd egy
későbbi is ugyanígy fog tenni, legalábbis
Pascal szerint), hogy is jutott volna
eszembe, hogy tudhat vezetni is, hogy
a vállára akasztott
sarló helyett
lehetne kezében kormány – de hát
isten, sejthettem volna, hogy számára
nincsenek határok, most meg azt
hiszem, maga a nyelv szól az álarc alól,
visszhangzik bennem, egy szegényesebb
regiszteren még az is, amit nem mond,
lemenekülök előle, s ahogy eltép mellettem,
próbálok hozzágyorsítani, hogy le
ne maradjak, húzzon magával, mint
játékát egy kisfiú, próbálom követni,
amíg szuflával bírom, pedig beérhetném
azzal, amit maga után hagyott…
A nyelv mindent
Ural, észrevehetetlenül
hegység, bányákkal, erőművekkel terhelt
szép ökotáj, ahol egyszerre kirándulunk és
termelünk mi is, például eszembe jut, hogy
van hatnapos háború, és mit tesz isten,
hat napig tartott a teremtés is.

Fehér és fekete

Nyilas Atillának

A barlang résén valahogy
kibújtam, elég volt mára.
Egész nap lestem a műszereket,
még mindig káprázik a szemem,
ideje már pihennem egy kicsit –
leguggolok, és a hegynek
döntöm a hátam. Előttem
alszik a fenyves, mögöttem
zümmög a magára hagyott
rendszer. Lélegzetemnek színe
van, visszája nincs, párám élő
tükörként vesz körül, de mégse
látszom benne. Közben a tarkóm
váratlanul bizseregni kezd,
mintha a hírt, hogy
valami történt,
elsőként nekem küldenék meg.
A szüntelen áramlásból
talán egy fehér lyuk született?
Hisz mi másnak kéne hívni
azt, ami magából mindent kiont,
mint egy bőségszaru, és azt mondja,
legyél megint, ha egyszer voltál,
mindenki éljen, ki egyszer földbe,
vízbe süllyedt, Atlantisz is bukjon
föl a mélyből, és szólaljon meg
a néma. A teremtés itt jár
közöttünk megint! – szeretnék
ujjongani, miközben foglyul ejt
az álom, a szökkenni próbáló
fényeket magába húzza, minden
elsötétül, egy lavina legördül
a hegy belsejében, és váratlanul
megtudom, mi van a fekete lyukban.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben