×

Ébredés sötét hajnalon

Deák László

2008 // 12
Marsall Lászlónak

…körül a néma hádeszi táj, tested súlya alatt beomló,
holott súlytalan vagy már, mint az istenek, holt hősök,
arkangyali pengetősök, vagy mint a tiszta lelkiismeret.
Mit látsz most a gomolygó semmiben? jövő napjaid előtt,
avagy tán éppen azt féled, hogy végleg elfogy, itthágy,
vissza sose térhetsz már való életedbe, kikkel voltál,
már arcod se ismerik fel, lapok közt szorulsz ismeretlen,
préselt szalagok s virágok sorsában osztozol. Irtózatos.
Volna még idő arcodról letörölni a lárvát, torz maskarád
levetni, és oly méltón élni, lépni, mint hajdani századok fia.
Volna még idő. Hisz aligha vagyunk immár maroknyian.
De mindünknek még síron inneni, ezerjó illata van,
lebegőn éltetve minden veszteség, szomorúság felett.
Még csak most robbannak virágjukba a holnapi művek,
ahogy végre nyiladozni érzem ép elménket, öt érzékem,
közös veszteség lenne eltűnni most a hádeszi térben.
Legyen elég, eddig aláztak gonosz vádak és üldözések.
Sötét a kitárt ablak. Mintha visszafelé mászna az idő,
és vadul rohanna gondolatban egy rémkép képzete,
hogy felhágj valahára a teljes bizonytalanság ormára,
honnan ellátsz, fagyos légen át, a szent sírhelyig.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben