Holtak tanyája; Számoltad, hol él…; A göröngy-szájúak; Költészetre nincs többé…; Csak azért írok; Mítoszok; Vakét a vak; A vége felé; Amit tudok; Örökös emberáldozat; Orkán-vad árnyék; Anyám halála úgy fájt…; Ha elfogadom a kozmoszt; A ringlófa énekel; Go

Holtak tanyája

Ne féljetek
a túlvilágtól! A holtak

mind ott tanyáznak.

Számoltad, hol él…

Számoltad, hol él
több ember: égi almon
vagy hús kocsányán?

A göröngy-szájúak

Népdalokat most
nincs kikkel énekelnem.
Göröngy a szájuk.

Költészetre nincs többé…

Költészetre nincs
többé szükség, de pénzért
basznak a múzsák!

Csak azért írok

Csak azért írok,
úgyse olvassa már el
az Öregisten.

Mítoszok

Mítoszokból volt
elég. Mítoszoktól nősz,
csúf emberiség!

Vakét a vak

Magyar magyarnak
az igazságát lesi.
Jaj, vakét a vak!

A vége felé

Mélységekből a
mélybe. Kikerics kihajt.
Fehér haj zokog.

Amit tudok

Amit tudok: a
semmi. Egy kisfiú sír
eperlomb alatt.

Örökös emberáldozat

Mikor elindultak
a kőművesek, elbújt
a hold egy fába.

Orkán-vad árnyék

Az a szerelem
valódi: a kétely vad
orkán-árnyéka!

Anyám halála úgy fájt…

Anyám halála
úgy fájt, mint egy máglyára
küldött szerelem.

Ha elfogadom a kozmoszt

Ha elfogadom
a kozmoszt… A Föld széthull,
a Tejút sötét.

A ringlófa énekel

Nem volt tél. Most a
ringlófa énekel kis,
fehér pelyheket.

Gondolkodó kő

Kő voltam. Áttört
töprengésemen a vér.
Hallottál tengert?