×

Egyesülés; A „Jézus és a Manekineko” versekből

Kemenczky Judit

2006 // 09
Egyesülés

Egy napon azzá válok akinek
tigrisbundája csíkjai felszabdalták
hétköznapjaimat
hogy az eredendő vadság
páfrányai alatt felszedegethessem
az élő könnyek drágaköveit
amelyekben élő emberi arcok
vakító érzések tükröződnek
és amelyeket a sírrablók
kapkodva a földbe tapostak
Ekkor a fák nedves leveleiről
sóhajok harmatát érzem
fejemre hullani
mint egy őserdei virágra
és az engem követő vadállat
tekintetében megszelídül
a fájdalom őrjítő tüze
és emberi
hangon kimondja titkos
földöntúli neveimet
amiket egyedül csak Ő ismer

A „Jézus és a Manekineko” versekből

I.

Amikor egy hétmarkolatú keresztkard
döfését érzem a szívembe hatolni
akkor egy most teremtett virág borvörös
bársonytorkából kiszakadó néma sikoly
vallomást tesz a bűnről
amelyet
a hallgatás némán lángoló
birodalmában elkövettek.
Nem Isten teremtményei
azok a lassan széthulló     szétbomló
hófehér tollba műselyembe öltöztetett
madártetemek
amelyek a túlvilág mennyei
órájában magukra ébredtek
és most újra emberi hangon énekelnek
„Dicsőség” „Glória”
mert a vörös hurokkötések
kilazultak     szétszakadtak
a szárnyruhák pihéi tollai kihullottak
a hús levált     a csontok darabokra törtek
a fertőzés mérgei a vérrel
a világba ömöltek
az emberi lelkek Istent magasztalva
élő dicsőségben a nagy fénybe újra visszarepültek

Amen.

II.

Felakasztva lenni órákon át
katonai hadi teológia-tantra
tantrikus véda     védő-tan erőszaktevés
káma-szútra
„védtelen vért hányó leányok”
a zokogásból az arc mosolyra vált
speciális kromoszómák életre hívása
a tetszhalálból
a Spirálláncba kódolt génszövetek
újraélesztése és utána:
Feltámadás!
De mindez nem az élő     igaz Isten
teológiája     mert ő nem teológia és
dogmatan hanem teremtő szeretet
alkotóerő     béke
a poklot nem ő szerkesztette
ahol a hadiagyak naponta gyakorolnak
és gyakorlatoztatnak és utána konyakkal
leöblítik a holnapi
temetési teendőket
most már a látható kiszámolható
háborús áldozatok megünneplését
Ünnepi menet a temetőbe
a fenyőágakat rózsakoszorúba kötve
ahol az anyák térden állva
sorfalat állnak
az ezred tiszteleg
lövés dördül
lövéssorozat     az afrikai kiskorú
gyermekek kezébe
helyezett puskaagyakból
gyerekek lőnek gyerekekre!
Néhány hét elteltével a generális
díszebédet ad egy kihalt faj
tiszteletére
és letörlik a mágneses
komputer-karok az internethálózaton
még utoljára olvasható
utolsó szövegtípust:
az intelligens emberi nyelvet.
Amen.

III.

Én a szerelemben és a gyermekekben hiszek
ez az élő hitem     a hitvallásom amivel
áthajózunk     egy háromárbocos szkúnerrel
átvitorlázunk
egy szellemében tiszta
hitében emelkedett erkölcsében fénylő
gyakorlatában ünnepélyes
új korba     egy új ezredév
megújult világába     ami nem rezervátum     állatkarám
és a technológia agyafúrt börtönállama
még mielőtt
az atomgenerátorok felrobbantanák
a békére és jólétre az eredendően jóságos
szeretetre teremtett     az Isten mosolyával
megáldott     a nevetni tudó emberi világot
amelyben humor van és derű     nem gyilkos gúny
a Leviatán tőréből kifolyó fekete szerpentin
a kígyó nyelve     szívbe hatoló acélpenge
a világ artériáját mérgező szennyfolyó kemikáliák
„JÉZUS ÉS MANEKINEKO SZERETIK EGYMÁST”
(Manekino; porceláncica a kirakatban, japánul)
Ez van a templomi falvédő-kárpitra hímezve
fénylő
zöld     áttetsző     lebegő faintarzia
egy ametiszterdő
leveleinek opálos szelíd csöndes lángolása
Isten „belső zsebében” az irattárcájában
amely nem a halálban hanem itt az örök földi
létben talált önmagára.
Amen.

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben