×

Anyám a kapu előtt vár; Fehér; Csókok

Szegedi Kovács György

2006 // 02
Anyám a kapu előtt vár

Fürkészi sasmód az utca zugait,
s mikor meglát,
ott fog lángot a harangozó szív,
és öleli meg az élet
kacagó ifjúságom.


Éjbefúlt szél jajong a dombokon.

Fehér

Piszkos a nyakad.
Mozdulj hát.
Legalább most érezd
dajkád fehérségét.

Anyád agyonütött
egy kopasz nyakú kakast,
száz métert még legalább

iszkoltunk.
Most magaddal törődj,

legyen nálad minden,
a spray, toll, gyertya,
tudod,
csak az jó nekünk,
mint a vízen-járók,
ruhaszegély-érintők
meg Luther faültetése,

szóval nyertünk
valami nagy utazást.

Csókok

Olykor a „régi kígyó”
rongyos arcú szolgáit,
máskor Krisztus arcát.
Amannak szaga a dögé,
ennek a Nap leheletéé,
az ébresztésé.
Micsoda különbség!
De az én csókom üveg és egynemű,
silány kukorica.

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben