Székely katonák Irakban
(Akár Kőrösi Csoma is írhatta volna)
Iraki hős lesz majd a bátyám
Csillag fog villogni egyenkabátján
Bár históriában gyengén kezdte
Urukra nem lesz emlékez’te
Mesélni fogjuk mégis: hogy volt így volt
Követik majd olajos kígyók
Álmában mintha szőnyege szélén
Ülnénk és rovásírásban beszélnénk
Odafordulnának lengyelhez tóthoz
Amíg Aladdin jeges joghurtot hoz
De hogy otthon közben nőjön a Kárpátok
Szórunk rá röptünkben arab homokot
És szerelmes átkot
Az első bevetésben
(Ékírás-betűvetésben)
Tudom bátyám erre egy kabáttal még rátesz:
Hadd csapkodja nevét Tigris s Eufrátesz
Egy szegénylegény
magával való beszélgetése
Üres tarisznyák Trianon-pengék
nyakad fölött – mint jó pap mondá
tegnapról mára…
pincéinkben Bethlen Gábor
készül új és új imára
Nyakad még itt de lelked túl már
és nincs mert nincs
az Isten hogy lássa
mint születik egy rokkant nemzet
a belehalásba…
Jönne csak csak jönne
csöbör-telt borral várjuk
a transsylván Fejedelmet
Hogyha már – gallérunk fújtán –
meglopott hökkenetünkben
Koronánk utolsó angyala elment
(Budapest, 2004. december 6.)
