(nyitóvers); llohere; beosztás

(nyitóvers)

Olvasd tehát. Fel-le mozgó karoddal,
te jó becsüs, míg súlyát saccolod,
túloldalán, a lap mögötti létnek
tájain kedvemre sarcolok.

Terek s idők ezek (és bennük én is),
melyekbe itt-ott mérget mar a rím,
és, ketrecükből frissen szabadulva,
beléjük kúsznak képzavaraim.

Megérett hát. Le s össze lehet tépni
a textusom, e görbe ámítást.
De hogyha ezt a sort is elbetűzted:
megnyitottad a verskiállítást.

llohere

(antivers)

a macska a járdán döglik
meleg van nincs bogár madár
csak néhány dongó szüretel
én a lloheréket nézegetem

szirénáznak őrülten a fiúk
valaki karambolozott meg fog halni
majd este a tévében meglátom
addig számolgatom a lloheréket

meleg van körbefoly’ a nyár
reggeli kávém még az asztalon
muslincák fürdenek benne
míg én a lloheréket figyelem

hát tenni kéne már valamit
mindjárt neki is látok asz’szem
például írhatnék egy verset

mondjuk egy nagy lloheréről

beosztás

éjjelente nagyjából
kéttucatnyi mosolyt tudok
felépíteni

az ébredéshez kell legalább egy

reggeli téblábolás közben még
három-négyet váltunk kedvesemmel

egyet kap a kocsink alá
kutyaszart lökdöső szomszéd

kettőt az ellenőr aki mindig
kétszer kéri jegyem vagy bérletem

úgy tíz jut a kollégáknak
ha épp nem járok
apehnél vagy más szórakozóhelyeken

párat elhasználok miközben
önmagammal beszélgetek a villamoson

és mivel haza is szeretnék vinni
néhányat estére

javaslom számold ki
körülbelül mire várhatsz
mielőtt megkérdeznéd hogy…