×

Érdesebb hangok; Bármikor bárhová

Lackfi János

2002 // 06


Érdesebb hangok


Verslevél Csukás Istvánnak

Ma délután ledobálva minden ruhát, ingben-glóriában szaladok ki a
költészet fagyos és elnéptelenedett nudista-strandjára.
Vidám libabőr kúpocskái emelik magasba
minden egyes szőrszálamat, mintha kardot rántó kis huszár
volna mindegyik vagy vakondtúrás közepébe tűzött galambtoll.
Uzsgyi a vízbe, a pofozkodó kedvű áttetsző jambusok
paskolják térdem, combom, ülőmunka-elkoptatta fenekem,
himbálják máskor alsónadrágom függőágyában szunyókáló szemérmemet.
Volna most kutyám, nem amolyan elvont, papírszagú canis,
hanem legalább borjúnagy, nyálcsorgatós, büdös bundájú dög,
beledöglenivalóan okos szemekkel, ember ilyen bölcs még
nem született, legfeljebb ha születend, de nem is születik,
legfeljebb született bölcsebb korokban, szóval volna bár kutyám,
bizisten dobálnék neki ágat be a vízbe, szaladjon utána,
szedném el tőle birkózva, ha nem adná,
hajítanám be újra, de így csak magamat hajigálom a kövér
hullámok paplanjába, kásahalmai közé, mint aki dagasztóteknőbe esett,
keze-lábán ragadós gumiszalagok, s pörögve-forogva is csak
mind beljebb gabalyodik a duzzadó ragacsosságba.
Most nyersen hersen a dermedő-pezsdülő bőrön a
nap-buborékos, csillámos, szénsavas tajték, parázslóan
kúszik tovább az erekben, zabszem nem férne ülepem
összeráncosodott likába, ahogy így pofozom a nagy, ragyogó
strandlabdát, a Napot tovább, egyre tovább.

Bármikor bárhová


Vettek egy profi kétpárevezős
csónakot, lecsiszolták, kiglettelték,
lekenték, míg a gyerekek fel-alá
szaladgáltak a parton
A száradó lakkba belekövülhetett
pár óvatlan aznapi muslinca, kóbor
homokszem, a hajó azóta is ott
nyugszik a hangár fala mellett kényes
egyensúlyban az előírásszerű bakokon
Lakásproblémák jöttek, építkezés, munka
munka hátán, kisebb gondjuk is nagyobb
mintsem hogy csónakázzanak
Mégis más ez így, tudni, ott csillog a hajó
tükörteste, a hangár kulcsa a kulcstartón,
a lehetőség, hogy bármikor bárhová
– már ahová egy evezőssel el lehet –,
puszta két karjuk erejéből, hátán a
víznek, s így szabadok, akár Szókratész,
aki önnön akaratából, s nem rabtartói
kényéből, igaz, így is, úgy is
a börtönben ül

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs áprilisi száma

Bővebben

Az előző lapszám letöltése pdf-ben