Nincs időd elolvasni? Vedd fel az olvasólistádra, és térj vissza a cikkhez később!

Az oldalon sütiket használunk a jobb működésért. Az olvasólista a sütik törléséig tárolja a mentett cikkeket.

OK
Olvasólista
  • Paranoiathriller a diktatúráról

    Kovács András: A ménesgazda

    2016.08.05 — Szerző: Benke Attila

    A MaNDA az 1956-os forradalom közelgő 60. évfordulója alkalmából DVD-sorozatot indított, amelynek egyik első darabja Kovács András parabolája, A ménesgazda. A Rákosi-korszakban játszódó, 1978-ban készült film a Kádár-féle emberarcú szocializmus csődjéről is mesél.

  • Paranoiathriller a diktatúráról

     

    A MaNDA az 1956-os események hatvanadik évfordulójára tartalmas kiadványsorozattal készül: filmhíradók mellett olyan klasszikusokat újít fel digitálisan, és hoz forgalomba DVD-n, melyek a Rákosi-terrorral, az ötvenhatos forradalommal, illetve a kora Kádár-korszak megtorló intézkedéseivel foglalkoznak. Számos más film mellett végre méltó formában látható Kovács Andrástól A ménesgazda című parabola is, amely az ötvenes évek nyomasztó klímáját ábrázolja, de a Kádár-korszak jelenéről, az „emberarcú szocializmus” csődjéről is szól.

    A ménesgazda Gáll István Kossuth-díjas író azonos című, 1976-os regényéből készült, vérbeli paranoiathriller. Gáll és Kovács András művét szinte felrobbantja a feszültség, amit a szorongásokkal teli Rákosi-korszak, illetve a film cselekményvilága áraszt. A történet egy méntelepen játszódik: a Horthy-rendszerből ott maradt gazdák és az újonnan odahelyezett, pártiskolát végzett fiatal, naiv Busó János szakmai és ideológiai konfliktusba kerülnek. János egy ideig azt hiszi, hatalmas lehetőségek előtt áll, és elképzeléseit maradéktalanul megvalósíthatja, de Bazsi, a régi gazda és társai passzív ellenállása mellett szembesülnie kell a kemény diktatúra valóságával.

    Kovács András filmjében zseniálisan gördülékenyen bomlik ki ugyanaz a problematika, ami a rendező tíz évvel korábbi Falak című, meglehetősen didaktikus, túlbeszélt és papírízű munkájában is megjelent már: a szabadság illúziója csak addig él bennünk, amíg bele nem ütközünk a rendszer korlátaiba. A ménesgazdában ezzel kapcsolatban három fő magatartásforma jelenik meg. Bazsi és csapata a felvilágosultak, akiket meghurcoltak, eltávolítottak pozíciójukból, ezért tisztában vannak a diktatúra természetrajzával, és ahol tudnak, ellen is állnak a rendszernek. Busó Mátyás, János bátyja szintén képben van, ám ő kompromittálódik, és egyensúlyozni próbál a hatalom parancsai és saját tervei között. Jani pedig Bazsiék ellentettje, a másik pólus: ő az idealista, akinek fogalma sincs arról, mibe keveredett, akárcsak a hetvenes évekbeli, kortárs amerikai thrillerek (A Parallax-terv, Magánbeszélgetés) főhősei. Busó János folyamatosan veszélyben van, jóllehet mint a modernista thrillerekben, a veszély forrása arctalan és leírhatatlan. Félelem helyett jogosan beszélhetünk inkább szorongásról, ami abban is megnyilvánul, hogy bár Rákosi Mátyás feltűnik Kovács András művében, végig a kép sarkában, hátulról láthatjuk.

    A ménesgazda egy izgalmas, hagyományosan elbeszélt történet keretei között szól mind a Rákosi-terrorról, mind a rendszer általános elvtelenségéről, a besúgás és a teljes kiszámíthatatlanság Kádár-rezsimre is érvényes problémájáról. A paranoid atmoszférát teljesíti ki az egyik legerősebb jelenetsor: Rákosi Mátyás elbeszélget Busó Mátyással ambiciózus terveiről, majd másnap eljön a férfiért a fekete autó. Az ijedt Busó tisztában van vele, mit jelenthet az ávósók érkezése, és már beletörődik sorsába, mire megérkeznek egy munkatáborba. De kiderül, hogy Rákosi csak egy jó munkaerőt, egy elítéltet akart bemutatni Busónak, aki segítségére lehet munkájában. Azaz semmi sem történik Busó Mátyással, de benne van a levegőben eltávolítása és kényszermunkára ítélése: Rákosi világában a leghűbb alattvalók sincsenek biztonságban. Jellemző, hogy Busó az öccsét, Jánost is képes lenne elárulni. Ez az ötvenes évek – és ez a besúgókkal teli Kádár-korszak is egyben.

    Noha a rendezőre jellemzően talán a kelleténél kicsit több a dialógus A ménesgazdában, Kovács adaptációja a szorongás képeivel Gáll István regényénél is izgalmasabb és hitelesebb ötvenes évek darab. A kiadványra felkerült egy érdekes riport is, amelyben Kovács András többek között személyes emlékeit idézi fel az ötvenes évek első feléről, a sematizmus és az egy kaptafára gyártott propagandafilmek időszakáról.

    9/10

    A ménesgazda
    Színes, magyar dráma, történelmi film, 96 perc, 1978. MaNDA DVD 2016
    Rendező: Kovács András
    Író: Gáll István
    Forgatókönyvíró: Kovács András
    Operatőr: Koltai Lajos
    Vágó: Szécsényi Ferencné
    Szereplők: Madaras József (Busó Jani), Fábián Ferenc (Busó Mátyás), Bács Ferenc (Bazsi), Horváth Sándor (Kristóf Máté, párttitkár), Moór Marianna (Kati), Sinka Károly (Schobert)


  • További cikkek