×

Emlékmorzsák álomképben
Muta Imago: Madeleine
Kovács Natália 2012.03.23

Madeleine élmé­nyében oszto­zunk. Rém­álom­ban, amely az övé, s amely­be ezúttal mi is be­bocsá­tást nyerünk. A fent emlí­tett prousti vonat­kozás utal­hat arra, hogy ebbe a Madeleine-be bele­kóstolva saját emlé­keink árjába keve­redünk. Vagy talán csak arra, hogy töre­dékes emlék­képeket látunk, melyek mögött egy teljes törté­net rejtezik.
Tovább

Nem mondjuk el senkinek
Rajko Grlić: Családban marad
Gláser Diána 2012.03.23

A vígjáték szórakoz­tatá­sának egyet­len alapja a szexu­a­litás. Mi ez, ha nem az emberi nem kigú­nyolá­sa, le­nézése? Persze nem a puszta meg­jele­nítés jelenti a fő prob­lémát, hanem az arány­talan tömény­ség, a tény, hogy a humor, mint olyan kizá­rólag erre a témára korlá­tozó­dik. Még az erő­sebb ideg­zetű­eknek is bizo­nyára lehan­goló ez a, mond­hatni, válasz­tékos paráz­naság.
Tovább

A valóság határán
Tennessee Williams: A kétszereplős darab
Gláser Diána 2012.03.19

Kell-e a műnek a befe­jezés, el­vég­re az élet maga is nyitott, meg­vála­szolat­lan kérdé­sek hal­maza. Vala­hol Buda­pest rejtett zugá­ban, szoc­reál hangu­latú kultúr­ház szín­padán komoly filo­zófiai gondol­kodás­ra ne­velik a fiata­labb közön­séget Tennessee Williams „színház a szín­házban” világának külön­leges meg­terem­tésével.
Tovább

Nincs kecmec
Megadeth: TH1RT3EN (13)
Bornemissza Ádám 2012.03.19

Nagy baj nem érhet ben­nün­ket, amíg a Mega­deth az, ami. Egy fűrész­torkú front­ember, két dara­bos, csut­kára tekert gitár, egy strapa­bíró dob és egy masszív basszus. És egy sor olyan dal, amit lehe­tetlen gri­masz nélkül végig­hall­gatni, de néhány, akár­csak stilizált nyak­mozdí­tást minden­képp elő­csal a leg­öre­gebb és leg­inkább meg­nyugo­dott rocker­ből is. Az ifjabba­kat pedig briliáns lég­gitár­figurák­ra ösz­tökéli.
Tovább

A pillantások dinamikája
Steve McQueen: A szégyentelen
Almási Ramóna 2012.03.19

Nézni valakit, egyre csak nézni, meg­igézni, fe­szült­té tenni, boldog­gá és fel­ajzot­tá. Pilla­natok alatt alkot­ni, közben pedig vissza­gon­dolni. Sóhaj­tani megannyi nagyot. Rend­hagyó állapo­tából kihoz­ni az el­szédült vágya­kat. Figye­lemmel kísér, reak­ciókra vár eme csodás brandoni szempár.
Tovább

Savba mártott versek
G. István László: Választóvíz
Eőri Brigitta 2012.03.19

A cím a salét­rom­sav kímé­letlen anya­gára utal, amely az ötvö­zetek­től el­választ­ja és kinyer­hető­vé teszi az ara­nyat: elvont síkon ért­hetjük úgy, hogy a válasz­tóvíz az olvasó fejé­ben kell legyen ahhoz, hogy el­vá­lassza a szavak salak­ját azok lénye­gétől – s határt vonjon idé­zett és idé­ző között.
Tovább

Hideg kávé, forró puskacső
Cristi Puiu: Aurora (Virradat)
Schalk Endre Kornél 2012.03.16

Fáradt tekin­tetű, esetlen moz­gású, negyve­nes férfi próbál átkelni egy forgal­mas buka­resti úton a robo­gó autók között. Cristi Puiu szomorú, szürkés-kékes árnya­latok­ban úszó alkotá­sának ez a vissza-vissza­térő kép­sora a film előre­halad­tával szimbó­lummá terebé­lyesedik: kifejezi és átélhe­tővé teszi a fő­szerep­lő sérülé­kenysé­gét, magá­nyát.
Tovább

Egy jó némafilm vagy egy jó film, ami néma?
Michel Hazanavicius: A némafilmes
Rédai Gergely 2012.03.16

A film varázsát – a színé­szek mellett – a forma­nyelv rend­kívül ötle­tes kiakná­zása adja. Ha a klasszi­kus holly­woodi cselek­mény hatá­sa nem is marad velünk sokáig a vászon el­söté­te­dé­se után, a szelle­mes néma­filmes szim­bólum­kész­let képei könnyen bele­éghet­nek az emlé­keze­tünkbe.
Tovább

A krumplileves az krumplileves
Hugh Laurie: Let them talk
Bornemissza Ádám 2012.03.11

Hugh Laurie a kép­ernyőn egy morc, kissé cini­kus pacák. Hogy ez mennyire dr. House sze­repe, mennyit merít magából, nem tudni, de 2011-es blues­lemezét hall­gatva inkább haj­lok arra, hogy a való­di Laurie messze nem olyan bár­dolat­lan lelkü­letű, mint a soro­zat doktora.
Tovább

Üvöltő gyermekkor
Andrea Arnold: Üvöltő szelek
Dúcz Erzsébet 2012.03.11

Sajnálatos, hogy Andrea Arnold­nak nem sike­rült a film egé­szén végig­vinni azt a kez­deti puri­tán erőt, amely meg­védi az elcsé­pelt­ség­től az olyan ele­men­táris és egy­szerű érzel­meket, mint amilye­nekről az Üvöltő szelekben olvas­hatunk. Más­felől az is kiderül, hogy hiába vizu­ális műfaj a film, a gyö­nyörű fény­képe­zés nem elég ahhoz, hogy jó alko­tás szü­lessen.
Tovább

Térey János

1970-2019

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben