×

A pillantások dinamikája
Steve McQueen: A szégyentelen
Almási Ramóna 2012.03.19

Nézni valakit, egyre csak nézni, meg­igézni, fe­szült­té tenni, boldog­gá és fel­ajzot­tá. Pilla­natok alatt alkot­ni, közben pedig vissza­gon­dolni. Sóhaj­tani megannyi nagyot. Rend­hagyó állapo­tából kihoz­ni az el­szédült vágya­kat. Figye­lemmel kísér, reak­ciókra vár eme csodás brandoni szempár.
Tovább

Savba mártott versek
G. István László: Választóvíz
Eőri Brigitta 2012.03.19

A cím a salét­rom­sav kímé­letlen anya­gára utal, amely az ötvö­zetek­től el­választ­ja és kinyer­hető­vé teszi az ara­nyat: elvont síkon ért­hetjük úgy, hogy a válasz­tóvíz az olvasó fejé­ben kell legyen ahhoz, hogy el­vá­lassza a szavak salak­ját azok lénye­gétől – s határt vonjon idé­zett és idé­ző között.
Tovább

Hideg kávé, forró puskacső
Cristi Puiu: Aurora (Virradat)
Schalk Endre Kornél 2012.03.16

Fáradt tekin­tetű, esetlen moz­gású, negyve­nes férfi próbál átkelni egy forgal­mas buka­resti úton a robo­gó autók között. Cristi Puiu szomorú, szürkés-kékes árnya­latok­ban úszó alkotá­sának ez a vissza-vissza­térő kép­sora a film előre­halad­tával szimbó­lummá terebé­lyesedik: kifejezi és átélhe­tővé teszi a fő­szerep­lő sérülé­kenysé­gét, magá­nyát.
Tovább

Egy jó némafilm vagy egy jó film, ami néma?
Michel Hazanavicius: A némafilmes
Rédai Gergely 2012.03.16

A film varázsát – a színé­szek mellett – a forma­nyelv rend­kívül ötle­tes kiakná­zása adja. Ha a klasszi­kus holly­woodi cselek­mény hatá­sa nem is marad velünk sokáig a vászon el­söté­te­dé­se után, a szelle­mes néma­filmes szim­bólum­kész­let képei könnyen bele­éghet­nek az emlé­keze­tünkbe.
Tovább

A krumplileves az krumplileves
Hugh Laurie: Let them talk
Bornemissza Ádám 2012.03.11

Hugh Laurie a kép­ernyőn egy morc, kissé cini­kus pacák. Hogy ez mennyire dr. House sze­repe, mennyit merít magából, nem tudni, de 2011-es blues­lemezét hall­gatva inkább haj­lok arra, hogy a való­di Laurie messze nem olyan bár­dolat­lan lelkü­letű, mint a soro­zat doktora.
Tovább

Üvöltő gyermekkor
Andrea Arnold: Üvöltő szelek
Dúcz Erzsébet 2012.03.11

Sajnálatos, hogy Andrea Arnold­nak nem sike­rült a film egé­szén végig­vinni azt a kez­deti puri­tán erőt, amely meg­védi az elcsé­pelt­ség­től az olyan ele­men­táris és egy­szerű érzel­meket, mint amilye­nekről az Üvöltő szelekben olvas­hatunk. Más­felől az is kiderül, hogy hiába vizu­ális műfaj a film, a gyö­nyörű fény­képe­zés nem elég ahhoz, hogy jó alko­tás szü­lessen.
Tovább

Száraz toroknak üres korsó
(avagy a cipész, meg a kaptafa...)
Tóth Kata 2012.03.11

A darab erede­tileg vígjáték, van is benne humor, bár szolid, ennyi móka a híradó­ban is akad. A ren­dezés, mint emlí­tettem, jó szót nem érde­mel. Van mégis vala­mi, ami miatt érde­mes végig­ülni ezt a két és fél órát, ez pedig a színé­szek munkája. Az elő­adás tipikus pél­dája annak, hogyan képes a társu­lat össze­fogása meg­men­teni egy halálra ítélt pro­duk­ciót úgy, hogy annak végén méltán dübö­rög­jön a taps.
Tovább

Nagyapa és Dédapa
Martin Scorsese: A leleményes Hugo
Szövényi-Lux Balázs 2012.03.11

Georges Méliès volt az első „bűvész”, aki fel­ismerte, hogy a film nem­csak rea­lista médium, hanem az álmok tere­pe is. Szá­mára a film igazi varázs­latot jele­ntett, a nagy­betűs mozi alap­jait fedezte fel. Scorsese pedig a nagy­betűs mozi egyik leg­nagyobb műve­lője és rajon­gója. Fogta az ere­deti regényt, és egy gyerek­filmbe bújta­tott ódát készí­tett a mozgó­képről.
Tovább

Domborodik az magától
Bill Frisell: All we are saying...
Bornemissza Ádám 2012.03.08

Ha egyszer megadatna, hogy egy böhöm limuzinnal átszelhetem Amerikát, ezt csakis Bill Frisell muzsikájától aláfestve tenném.
Tovább

A gondoskodás iszonyata
Harold Pinter: A gondnok
Varró Annamária 2012.03.08

A gondnok a szürke hét­köz­napok még szürkébb embe­rének vilá­gába viszi el nézőit, egy olyan világba, ahol azt gondol­nánk, nem törté­nik semmi: de vala­hol a semmi mélyén elnyo­mott erők tom­bolnak, melyek inten­zitása csak egyre nő, soha el nem jutva a kitöré­sig, a szín­vallásig, a beisme­résig. Vala­hol itt, a mélyben rejlik Harold Pintér drá­máinak soha fel nem old­ható, abszurd tragé­diája.
Tovább

Térey János

1970-2019

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs legfrissebb száma

Bővebben