×

Homályos szobákban; Nyomtalan idő

Kiss Dénes

2004 // 12

Homályos szobákban


Az emeleten az agyban
mely néhol lakhatatlan
egymás melletti szobákban
melyekben kéklő homály van
a nyugalom és rémület
és mindenféle népség
jó s rossz szomszédságban
lakik szikár társbérletben
úr és szolgaszemélyzet
Megrettenek ha kinézek
mert körben tátong a mélység
e csillagtávoli nézet

Ott laknak ahol magamban
szerettem volna lakozni
ám sohase lakhattam
az emeleten az agyban
mert mindig idegenek
gyűrték össze a hálóhelyet
ütték-verték a képzeletet
Csak voltam ahogy lehetett
kívül és hajléktalanul
magam szolgálta nagyúr
és kérdeztem senkiktől
mi értelme a csillagoknak
ha csak maguknak
ragyognak
kérdőre vonva nagy időket
miért vannak az istenek
ha senki sem ismeri őket?

Fönt fehér emeleteken
zegzugokban és cellákban
vergődött sebesült szívem
lőtt madár halóhalványan
A vadászok sorra járták
gyilkosan a sok puha zárkát
Nem tudták hogy a csillagokban
őnekik is én ragyogtam
Hazudtak kiabáltak lőttek
És azt hitték ők az erősek
Vártam hogy az Isten meglásson
s arcába vágjam gyereksírásom
De mostanra minden hiába
beírattak az iskolába

Nyomtalan idő


Mi nyomunk marad
a csillagok alatt
és fölött-között?
Ahol üres foglalat
minden szó
csak a szél szalad
ki a szájból
értelemnek látszó
hangalak

Pillanat alatt
leomlunk akár
a torony
Építsem-e
magam tovább?
Türelmesen
gondolkodom
Ezt nem tanítják
az iskolák

Maga az irgalom
ahogyan mindezt
ide leírom?
Talán romom
romhalmazom
rombolom?
Bomlik a testem
melybe mint sírba
beleestem

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben