×

Óda erőszakról és szabadságról

Pardi Anna

2003 // 12


Az erőszak megszünteti az embert. De az igény, hogy megszabaduljunk mindentől, ami erőszak, olyan lényt előfeltételez, amelyiknek elegendő hatalma van ahhoz, hogy minden más hatalmat visszaverjen. A morálisan képzett ember – és csakis az – egészen szabad.
(Schiller: A fenségesről)

A gyermekkor nagy legendájának kezdete
háborús hányattatások közt telt.
A vézna, sápadt, szeplős, rőt hajú
Johann Christoph Friedrichet
anyja ölelte, apja verte,
ha tanulás helyett játszani mert.


A zsarnok apa, Johann Kaspar hadnagy, seborvos
szívesen olvasott esténként a Bibliából fel,
vesszőt suhogtatva, szíjat a zsoltárok mellett.
Az erőszak megfosztás. Azokban a percekben a szeretet
megszűnt Schillerben;
ha a dolgok egy sorát megfosztjuk
minden egymás közötti kapcsolattól, akkor megkapjuk
a függetlenség fogalmát – már ifjan elgondolta ezt.

Az erőszakot fogalmilag megsemmisíteni a szép költészettel
próbálta meg. Költészeti osztályba járt, régen, ó, régen
volt ilyen. De a korabeli szűkös német viszonyok közbeszóltak,
katonaiskolába vitték a szerencsétlen, túlérzékeny Schillert.
Apja helyett tanárok verték, vezényszóra ment az ima,
zsarnok államban zsarnok papság a hitet is megkérdőjeleztette.


Ámde nem gyönyörködtet bennünket semmi, csak ami tökéletesíti
szubjektumunkat. A szépség kétségkívül a szabad szemlélet műve,
lökte ki magából e szavakat a kaszárnya neveltje, kinek
szabad szemléletként csak egy fehér liliom adatott cserépben,
liliomot nevelt az ablakban a kamasz, apja küldte,
ki alakoskodó, alázatos szolgálata jutalmául elérte,
hogy
a württembergi herceg Solitude nevű nyári kastélyában
egy pompás díszkert gondnoki státusáig felvigye.


A költőt Karl Eugen, a zsarnok herceg már vörös haja miatt
is utálta. Fehér púdert szóratott hajára, fehér púder hullt
a liliomra, sírt ebben az antikatonában, ami naiv, ártatlan,
sírt, ami védtelen minden erőszakkal szemben, s
lényének
abszolút változhatatlan egységét megteremtve
merített fenséget a szenvedésből mindörökre.


A vegyész felbontja az elemeket, a filozófus is ezt teszi
képességeivel.
Szabadságot ad szabadság által, újraalakítva
az elemi szükségletek kordonán át az esztétikai szükségleteket.
Schillert Marx gyűlölte, Engels kritizálta, mégis e költő
örömódájára lengnek részben az Európai Unió zászlai, fennen
hirdetve,
mindenkit egy szabadság tesz szabaddá, de ez az egy
szabadság morális képzettség nélkül sehol sincs, erőszak van,
megfélemlíteni az embert.

Konferencia

A gyerekirodalom nagykorúsítása

Program

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben