×

Ablak az alkonyatra

drámarészlet

Térey János

2003 // 10



A Notung-felhőkarcolóban vagyunk. Magát a tornyot úgy képzeljük el, mint egy gránit-üveg-acél kardkeresztet, amelynek markolatában a publikus funkciókat ellátó egységek – bevásárlóközpont, multiplex, fitneszcentrum, szépségszalon, bárok, bisztrók stb. – helyezkednek el, a pengeélben a Wälsung Holding irodái, a penge csúcsán pedig a panorámaétterem.

Fafner és Fasolt érkeznek a Notung-torony panorámaéttermébe: „Ablakok Midgardra”. Friss festékszag lengi be a termet. A tükörbár berendezése egyelőre dobozokban, a bútorokat csak félig-meddig csomagolták ki, de egyetlen megterített asztal már ott áll az ablak mellett. Fasolt a bárszekrény polcain kutat, Fafner az egyik gólyalábú székre telepedik le.

FAFNER

(Ropogtatja a csontjait)

Amíg égett kezünk alatt a munka,

S nőtt szintről szintre a karcsú torony,

Addig voltunk teremtők… Szabadulva

A feladattól, öl az unalom.

FASOLT

(Kikandikál a függöny mögül. Pöffeteg gőg)

Hány mesterműben ismerünk magunkra

A fényárban mártózó partokon!

A java kész… Fél cent rummal kezünkben

A legjobb hátradőlni istenülten.

(Italt hoz, koccintanak. Fasolt elhúzza a panorámaablak függönyét)

Csodáljuk most a madártávlatot!

Világítson nekünk a milliós Worms,

Táruljanak Midgardra ablakok!…

S ha főépítésszé emelt a jósors,

Gondoljunk arra: Worms minden kövén

Ott ragyog névjegyünk; fűtsön remény:

Jóhírünk általuk fog fönnmaradni.

A föld feletti s a tudat alatti

Rétegek rendje jól átlátható –

Égszintet tükröz földszint; villogó

Gépparkunk sürög, így nő szintre szint

A mennyei direktívák szerint.

(Egy üveg bacardival helyet foglalnak az asztalnál)

FAFNER

(Emeli a poharát)

Mindenek atyját kérleljük: bocsássa

Áldását a pozitív tartományra!

Tekintsen pontos palléraira

A Függőleges Városok ura;

Mi ácsolunk kéreg alatti pályát,

Mi húzzuk föl a toronysorokat,

És Worms érzékeny infrastrukturáját

Mi dolgozzuk ki, ő meg bólogat;

S mi – nem törődve teljesíthetetlen

Határidőkkel – a főisteni

Parancs szerint építünk, és a telken

Fölállnak a piac pillérei.

FASOLT

…És minden pillér átadása ünnep,

S munka után édes a pihenés.

Most sem adjuk restségre a fejünket?

Százszintes karcolónk is kulcsrakész…

Ma délben járt itt üdvöskénk s a stábja,

Hogy Notung összes zegzugát bejárja,

S a tornyok tornyát, a gránit csodát

Az IT jókedvűen vette át.

(Suttogóra fogják)

FASOLT

Azért ez mégis gyönyörű, nem?

FAFNER

Micsoda?

FASOLT

Hogy Siegfried még ezt a lépfene-ügyet is ép bőrrel úszta meg… Ez nemcsak mázli, ez sors. Két perccel azután, hogy kilépett a karanténból, máris összeszedett, gördülékeny mondatokban, szimpatikusan nyilatkozott, mintha aznap éjszaka tényleg porcukor érkezett volna díszborítékban, és egy kőrislevél se rezdült volna meg a Parkban.

FAFNER

Ne túlozz, testvér. Nidhöggre és a négy rénszarvasra mondom, hogy a világfa esete súlyosabban érintette a fiút, mint az a Truchsnak címzett boríték. Aznap közölték vele a rosszabbik hírt… Figyelted? Csorgott a halántékáról a verejték, mikor megjelent a bokrétaünnepünkön.

FASOLT

Szó, mi szó, ez a lámpaláz tényleg újdonság nála. De ne féltsd őt. Ha a közszereplés kábítószerével él, néhány újabb dózis majd helyrebillenti a lelki egyensúlyát… Siegfried nagy formátum, akinek a sajtótájékoztatók futószőnyege a rivalda, kedvenc napszaka pedig a főműsoridő.

FAFNER

Akkor mi a fenének óvatoskodik?! Miért gondoskodott róla, hogy a kőrisfa megrongálásának híre megmaradjon az alsóbb forgalomban, a Rajna-völgyi Kurír és egyéb szennylapok szintjén? Nem történt semmi: térjünk napirendre fölötte, felejtsük el? Csoda-Siegfried! Nem tanult meg félni, és van mit bepótolnia a leckékből, ilyen egyszerű az egész.

FASOLT

Fakul a nimbusz, de Worms szemét bekötötték. Csitt.

FAFNER

(Mintha hivatalos sajtóközleményt olvasna föl)

Gondűző felhajtást rendelt az úzus:

Pezsgőből, fanfárból sosem elég.

Övezze csak szolid személyi kultusz

A magas élet féltett gyermekét!…

Siegfried Wälsung, egyenlők közt is első,

A fémipar porondján kulcsszereplő,

És tőzsdeparkettet büszkén tapos:

Mulattatják bősz bessz és hosszu hossz

Játékai; akkor sem óvatos,

Ha a törzstőkét kell kockára tenni.

FASOLT

Az emlékezés változtatja a

Tapasztalatot tőkévé: bika

És medve harcát élvezet követni…

(Lehalkítja a hangját)

Siegmund Wotan ködéből lép elő,

És három év alatt autókirály lesz,

S a Wälsung Holding piacvezető

Csoport a Rajna völgyében –

FAFNER

(suttogva)

Mi más ez,

Mint égi lobbi? Annak persze szép.

Öcsém, dicsérjük Siegmund vaskezét!

Ő csinált versenyistállót a cégből:

Stopperrel mértek minden részidőt.

Befutva immár valamennyi szép kör:

Nagykutya győzött, Kishal meg kidőlt…

Siegmund úr térnyerése szembeötlő;

Ő rakta le a fundamentumot.

Egy biztos, nem szül minden emberöltő

Ilyen erélyes, új talentumot.

FASOLT

(mosolyog)

Multik harcában, hogyha forr a helyzet,

Nem könnyű megmaradni semlegesnek;

Ki simlis és ki tiszta, sejted-e?

Ki gáncstalan? Ki bitorolja posztját?

Ki mocskos? S kit takar a bizonyosság

Padlóig érő atlaszköntöse?

FAFNER

(meggyőződéssel)

A nagynál nagyobb generációban

Siegfriednek áll jól ez a ruha: az

Apja hittel tekint rá távozóban,

S hellyel kínálja a szűkös piac.

Imázst növelni? Tudja, mi a módja.

A kormányzati limuzinokon

Notung-kard csillog, ős Wälsung-ikon!…

Brillírozik az udvar szállitója.

FASOLT

De ennél is jobban tetszik nekem

Siegfried üzleti filozófiája:

„Szokott kártyákkal vívott ritka játszma!”

„Exkluzív út a megszokott helyen!”

FAFNER

Vagy gondoljunk a krémszín Rajnaparkra,

Hol pompás megbízónk álomra hajtja

Fejét az üzleti órák után…

Ezt a különleges díszt Worms ismert oldalán

Főművünknek mondják: gyűrűt utánoz,

Ritkaszép ékszerként simul a tájhoz –

FASOLT

E gránit O-betű nagy összegek

Nulláit idézi, amelyeket

Egy görbe számjegy bűvöl milliókká,

Sok semmiséget milliárdnyi góccá –

FAFNER

E kőgyűrű a vérbő tartomány

Dísze. Akit tenyerén hord Wotan,

Ki új meg új sikert sikerre halmoz,

Külön sztrádát épít a hatalomhoz,

És minden görbe utcát elkerül:

Az lakhat benne egyes-egyedül.

FASOLT

(Újratölti a poharakat)

Siegfried! ki Worms tervét valóra váltja,

Míg minden szektort egekig növel,

És boldog Siegmund jubileumára

Niederland síkján karcolót emel!

Siegmund a múlt, de Siegmundé az érdem;

Siegfried példát lelt emlékezetében,

És megrendelte a Notung-torony

Eget ostromló, komoly kardkeresztjét…

Fafner s Fasolt e hőgutás napon

A záróköveket helyükre tették.

FAFNER

Tapasztalatból tőke, és torony

A tőkéből, ugye, kedves rokon?

A nagy mű kész. Bízzunk az istenekben:

Örökbecsű lesz és érinthetetlen.

S ha már tapasztalatból tőke lett,

Reménnyé válhat az emlékezet.

(Asztalt bontanak)

Pályázat

Az „Életem legfontosabb értéke” pályázat eredményhirdetése

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs novemberi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben