×

A PÉNZ
Nicholas Jarecki: Végzetes hazugságok
Mészáros Csaba 2013 // 01. 20

Park Avnue, New York, csillo­gás, szép család, sikeres cég, dollár­milliós bank­számla, szerető, luxus és mindez Robert Millerré, aki koc­kázat­mene­tesen (arbitrage) akar kikec­meregni a feje fölött össze­csapódó hullá­mokból, a végze­tesnek bizo­nyuló hazug­ságokból.
Tovább

Mi van, ha a néző hal bele az unalomba?
Aaron Schneider: A temetésem szervezem
Mészáros Csaba 2012 // 12. 08

A temetésem szervezem igaz történet alap­ján készült. Jelen eset­ben ezzel csak az a baj, hogy az élet nem mindig elég színes ahhoz, hogy a vász­non is izgal­mas legyen. Éppen elég szürke nap van az élet­ben. Most gon­doljunk bele, ha moziba megyünk, akkor akarjuk-e újra ezt a szürke­séget egy szürke film­ben látni?
Tovább

Elvágott kötelek
Deák Krisztina: Aglaja
Mészáros Csaba 2012 // 10. 30

Egy család történe­tének elmesé­lése éppen akkor érté­kelődik fel igazán, amikor annak elmon­dása lehetetlen. Egy gyökér­telen, központi érték­rend nélküli világ­ban az állan­dóság, vagyis a család iden­titást meg­hatá­rozó szerepe már csak a gyerme­kes ábrán­dokban létezik.
Tovább

Római bohózat
Woody Allen: Rómának szeretettel
Mészáros Csaba 2012 // 10. 03

Miért nem New York, miért Európa? Hiszen New York, a Nagy Alma volt és való­színű­leg marad is az igazi sze­relem Woody Allen életében. Manhattan és ő egy össze­forrott házas­pár, s nem is lehet igazán megálla­pítani, hogy ki adott kinek többet. Woody megta­nította más­képp nézni a Nagy Almát, és azt is tudjuk, hogy Manhattan Gershwin zené­jére zeng igazán a vásznon.
Tovább

Sabloncunami és közhelyágyú
Lisa Azuelos: LOL
Mészáros Csaba 2012 // 08. 17

Hiába a jóga és a meditáció, létezik a Földön még olyan dolog, ami kibillent, sőt kirúg a lelki egyen­súlyból, és felbor­zolja az ideg­rend­szerem leg­apróbb szaka­szait is. És hogy megnézd-e a filmet? Ha tiné­dzser vagy, és valami igazán nagy igaz­ságot akarsz hallani az életről, és úgy érzed, hogy a sze­relem az egyet­len, ami hiányzik az éle­tedből, akkor SE.
Tovább

Amire mindenki vágyik!
Nick Ormerod, Declan Donnellan: Bel Ami – A szépfiú
Mészáros Csaba 2012 // 07. 18

A renge­teg közeli képnek köszön­hetően fojtott erotika és sejtel­messég árad a filmből, ahol a sze­replők arca, kacér­sága és játékos­sága mind fenn­tartja a vára­kozást és végig nem hagyja nyu­godni a nézőt. Julien Sorel óta tudni lehet, hogy az ilyen kosztü­mös karrie­rista törté­neteknek mi lesz a vég­kimene­tele, mégis élmény nézni.
Tovább

A tökéletesség tébolya
Johan Storm, Johan Lundborg: A folyosó
Mészáros Csaba 2012 // 06. 28

Görög tragédiához hasonló thrillert alko­tott Johan Storm és Johan Lundborg A folyosó című filmmel, amiben a vég­kifej­let bekövet­keztéig foko­zato­san zuha­nunk a törté­net mélysé­gébe. A film nézése közben az élmény­index is lejtme­netben halad, köszön­hetően annak, hogy a klisé­ken kívül nem sok újat hoz a mozi; s a közepe felé egyre inkább nyilván­valóvá válik, hogy a tra­gédia nem a filmben, hanem a néző­téren fog bekövet­kezni.
Tovább

Jönnek a Bohócok!
William Shakespeare: Hamlet
Mészáros Csaba 2012 // 06. 15

Nézzük a darabot, de meg­törté­nünk benne. Nekünk is részünk van, szere­pünk. Ez egy nagy intel­lek­tuális játszma. Dönte­nünk kell. Nem feltét­lenül ott, de ha­záig bizto­san. Hamlet­nek joga volt játszani?
Tovább

„Fel nem röppen, – soha már!”
James McTeigue: A holló
Mészáros Csaba 2012 // 06. 03

Tudod, vannak azok a filmek, amelyek már annyira könnyűek, hogy elszáll­nak az univer­zum éjsötétjébe. És A holló is úgy repül, ahogy egy holló­hoz méltó (elnézést...), Poe-hoz viszont kevésbé. Nem mintha a törté­net nem lenne jó, mert az Poe emlé­kéhez illő, a megvaló­sítás és a színészi játék azon­ban elmarad a várttól. A nyomo­zós, bűn­tényt fel­tárós filmekre pedig minden esetben rányomja bélye­gét az, ha kis költség­vetésű moziként túl nagyot vállalnak („sokat akar a szarka”-effektus, hogy követ­keze­tesen folytas­suk a madár­hason­latot).
Tovább

Elhagyott üresség
Joachim Trier: Oslo, augusztus
Mészáros Csaba 2012 // 05. 19

Nos, Joachim Trier az Oslo, augusztus című film­jével nagyon magasra dobta a labdát. Megsoroz az élet egyik legizgal­masabb kérdé­sével: miért érde­mes élni? Erre sokan sok­féle választ adtak már, de az Oslo, augusztusban az a jó, hogy nem akar ránk eről­tetni semmit. Meg­hagyja, hogy te magad döntsd el, mi az élet súlya. Mi az életed súlya. S mindezt bele­zsúfolja egy napba, egy reg­geltől reg­gelig tartó keretbe.
Tovább

Élet: Yes! Halál: No!
Geoffrey Enthoven: Hasta la vista!
Mészáros Csaba 2012 // 05. 04

Őszintén szólva, a film tartal­mának elolva­sása után erős fenn­tartás­sal mentem el meg­nézni azt. De kelle­mesen csalód­tam. Mert jó érzék­kel humo­rizál, és még jobb érzék­kel hívja fel a figyel­met a fogya­tékkal élőkre, akik ugyan­úgy vágya­koznak és álmo­doznak, mint bárki más. Mert az élet­ösztön még a kilátás­talan hely­zeten is átüt. És ha vala­kiben fel­merül, hogy meg­nézze-e az Hasta la vista!-t, akkor csak azt tudom neki mon­dani: Igen!
Tovább

A megbocsátás fénylő párája
Lynne Ramsay: Beszélnünk kell Kevinről
Mészáros Csaba 2012 // 04. 15

Nagy értéke a filmnek, hogy olyan kérdé­seket mer fel­tenni, mint: Lehet-e gyű­lölni a saját gyerme­künket? Őt hibáz­tatni egész félre­siklott életün­kért? És hogy lehe­tünk-e fele­lősek gyil­kossá válá­sáért? Evá­nak ezek­kel kell meg­birkóz­nia.
Tovább

Programsorozat

Párbeszédek a valóság sokoldalúságáról

Bővebben

Verseny

Kreatív irodalmi verseny középiskolás csapatok számára

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

A Kortárs novemberi számából ajánljuk

Zsolnai György: Terrakotta magány

Vilcsek Béla: A vers legyen velünk (Turczi István 60 éve)

Sturm István: Kemsei István / 40 év – 40 könyv. Válogatott bírálatok

Csuday Csaba Felülnézet (Kertész Imre: A néző – Feljegyzések 1991–2001)

Bővebben