Kemény Zsigmond közírói munkássága és politikai publicisztikája is érdekes és új szempontokat adhat az életmű tanulmányozásához. Habár csak egy angol nyelvű munka szerepel a kötetben, a tanulmányok együttesen bizonyítják, hogy Kemény művészete nemzetközi színvonalú.
Markó Béla haikukat tartalmazó harmadik és egyben zárókötete a 2010-es Út a hegyek közt és 2012-es Boldog Sziszüphosz után. Mindhárom kötetet a csíkszeredai Bookart adta ki., ezzel lezárul egy korszak, egy költői ciklus, amely háromszor kilencvenkilenc haikut jelent.
A cím a salétromsav kíméletlen anyagára utal, amely az ötvözetektől elválasztja és kinyerhetővé teszi az aranyat: elvont síkon érthetjük úgy, hogy a választóvíz az olvasó fejében kell legyen ahhoz, hogy elválassza a szavak salakját azok lényegétől – s határt vonjon idézett és idéző között.
A kötetre átfogóan jellemző a meglévő érték féltése: Markó Bélának a kert nem csupán az életet, az újrakezdést jelenti, hanem a figyelmeztetést is az elmúlásra, a pillanatnyiságra. A kert az a hely, ami megmutatja a kezdetet és a véget.
